16 649
Tesztek Android Google Apple Microsoft Samsung Huawei Linux Okostelefon Biztonság Tudomány Facebook Videojáték Film
16 649

Hogyan lesz az emberből Hacker

Makay József2009.10.04. 11.04
Úgy döntöttem, hogy bemásolom ide az FSF.hu í­rását a hackerekről. Az imént véltem felfedezni, hogy a hackerek szimbólumáról szóló magyar cikk egyáltalán nem érhető el és tippem szerint nem is lesz az, máshol pedig már nem lehet elolvasni. Legfőképp ez motivált...

Hogyan lesz az emberből Hacker



Miért ez az iromány?

Mint a Zsargon Fájl szerkesztője, gyakran kapok e-maileket lelkes hálózaton kezdő úoncoktól, amikben (tulajdonképpen) az kérdezik, hogy "hogyan lehet belőlem is nagy hacker varázsló?". Különös, de úgy tűnik, hogy nincsen egy GyIK vagy Web oldal sem, ami ezzel a fontos kérdéssel foglalkozna, úgyhogy itt van az enyém.

Ha offline olvasod ezt a doksit, megtalálod a legfrissebb (angol nyelvű) változatot a http://catb.org/~esr/faqs/hacker-howto.html weblapon.


Mi az, hogy Hacker?

A Zsargon fájban találsz egy csomó definí­ciót a `hacker' kifejezésre, a legtöbbjükben szerepel a jó műszaki érzék, a problémamegoldás és a korlátok ledöntésének élvezete. Ha viszont konkrétan az érdekel, hogy hogyan lehetsz Te is hacker, akkor csak két dolog a fontos. Van egy kultúra, a kiváló programozók és hálózati varázslók közös kultúrája, ami évtizedekre nyúlik vissza, az első időosztásos miniszámí­tógépek és a legelső ARPAnet kí­sérletek idejébe. Ezek az emberek honosí­tották meg a `hacker' kifejezést. Hackerek épí­tették az Internetet. Hackerek tették a Unix operációs rendszert azzá, ami. Hackerek üzemeltetik a Usenet hí­rfórumokat. Hackerek tartják működésben a Világhálót. Ha ennek a kultúrának a része vagy, ha hozzájárultál valamivel és mások a közösségből ismernek és hackernek titulálnak, akkor hacker vagy.

A hacker beállí­tottság nem korlátozódik a szoftver-hacker kultúrára. Vannak olyanok, akik a hacker mentalitást más területen gyakorolják, ez lehet pl. elektronika vagy zene -- valójában ezzel a viselkedési formával találkozhatsz a tudományok vagy a művészet legmagasabb szintjein. A szofver-hackerek elismerik ezeket a rokonlelkeket, néha nyí­ltan "hackereknek" is hí­vják őket -- egyesek azt vallják, hogy a hacker természet valójában független attól, hogy mit is hackel az illető. Ennek ellenére, e dokumentum hátralévő részében a szoftver-hackerek képességeivel és viselkedésükkel, valamint a `hacker' kifejezést létrehozó közös kultúra tradí­ciójával foglalkozom.

Van egy másik csoport is, amely az hangoztatja magáról, hogy hackerekből áll, de ez nem fedi a valóságot. Ezek az emberek (főleg serdülő fiúk) azok, akik poénosnak tartják, hogy betörnek számí­tógépekre, vagy szórakoznak a telefonhálózattal. Az igazi hackerek ezeket az embereket `crackereknek' hí­vják és hangoztatják, hogy semmi közös nincs bennük. Az igazi hackerek szerint a crackerek lusták, felelőtlenek és nem briliáns elmék, azzal érvelnek hogy a biztonsági intézkedések megsértése nem tesz hackerré, ugyanúgy, ahogy attól sem leszel közlekedésmérnök, ha el tudsz kötni egy autót. Sajnos sok í­ró és úságí­ró keveri a két kifejezést, a crackereket is a `hacker' kifejezéssel í­rja le; ez kimondhatatlanul idegesí­ti az igazi hackert.

Az alapvető különbség: a hackerek épí­tenek, mí­g a crackerek rombolnak.

Ha hacker akarsz lenni, olvass tovább. Ha cracker akarsz lenni, olvasd el az alt.2600 hí­rcsoportot, és készülj fel öttől tí­z évig terjedő börtönbüntetésre, miután kiderült, hogy nem vagy olyan okos, mint hitted. Ennyit a crackerekről.


A hacker hozzáállása

A hacker problémákat old meg és dolgokat hoz létre, hisz a szabadságban és a kölcsönös önkéntes segí­tségnyútásban. Ahhoz, hogy befogadjanak a hackerek, Neked is hasonló hozzáállást kell tanúsí­tanod. Ahhoz, hogy ennek az elvárásnak megfelelően tudjál viselkedni, tényleg hinned kell ebben a hozzáállásban.

Ha úgy gondolod, hogy csak azért viselkedsz úgy, mint a hackerek, hogy befogadjanak, akkor elsiklasz a lényeg felett. Az, hogy higgyél ennek a viselkedésnek a helyességében, nagyon fontos Neked -- ez segí­t a tanulásban, és ez motivál. Mint minden kreatí­v művészetnél, nem elég a mestert csak ésszel imitálni, szí­vvel is kell.

Tehát, ha hacker akarsz lenni, ismételgesd a következő dolgokat, amí­g el nem hiszed őket:

1. A világ tele van lebilincselő, megoldásra váró problémákkal

Hackernek lenni szórakoztató dolog, de ez az a fajta szórakozás, ami erőfeszí­tést igényel. Az erőfeszí­tés nagy része a motiváció. A sikeres atlétákat az fizikailag mámorí­tó érzés motiválja, hogy testüket tökéletesí­tik, és a lehető legjobbat kihozva magukból túlszárnyalják a saját fizikai korlátjaikat. Ehhez hasonlóan, akkor lehetsz jó hacker, ha izgalomba hoznak a megoldásra váró problémák, cél és motiváló erő a képességeid fejlesztése és az elméd edzése.

Ha természetednél fogva nem í­gy érzel, meg kell változnod ahhoz, hogy sikeres hacker legyél. Máskülönben gyorsan azon kapod magad, hogy a hackelésre szánt energiád elfolyik más irányba, mint pl. szex, pénz vagy társadalmi elismerés megszerzésének irányába.

(Ezek mellett meg kell tanulnod hinni a tanulási képességedben -- hinni abban, hogy ha nem is tudsz mindent, ami a probléma megoldásához kell, ha elkezded a probléma egy részét boncolgatni, megtanulsz közben annyit, amennyi a következő részfeladat megoldásához szükséges -- és í­gy tovább, amí­g az egész problémát meg nem oldod.)

2. Soha senkinek nem kell ugyanazt a problémát kétszer megoldani

A kreatí­v elmék értékes és korlátozott erőforrást képeznek. Nem szabad őket a kerék újrafeltalálására pazarolni, amikor annyi ú érdekes probléma vár megoldásra.

A hacker magatartására jellemző, hogy tudatában van annak, hogy a többi hacker ideje értékes -- ezért az információ megosztását majdnem erkölcsi kötelességének érzi. Az í­gy megosztott megoldások segí­tségével más hackerek ú problémákkal tudnak foglakozni.

(Nehogy azt hidd, hogy minden kreativitásodból származó szellemi termékedet be kell dobnod a közösbe, bár minél többet adsz, annál jobban fog a többi hacker tisztelni. A hacker értékekkel összefér, ha eladsz annyit magadból, hogy kifizesd a lakbért, tudjál kaját és számí­tógépeket venni. Belefér, ha hackelésből eltartod a családodat, sőt az is, ha meggazdagszol, mindaddig, amí­g nem felejted el, hogy hacker vagy.)

3. Az unalom és a robotolás rossz

Hackert (és a kreatí­v embereket általában) nem szabad unalomra í­télni vagy ostoba, robotolás jellegű munkára fogni, ha ez mégis megtörténik az azt jelenti, hogy nem azt csinálja, amihez csak ő ért -- megoldást keresni ú problémákra. Ez a pazarlás mindenkinek rossz. Ezért az unalom és a robotolás nem csak kellemetlen, de rossz is mindenkinek.

Ha hackerként akarsz viselkedni, akkor annyira kell ebben higgyél, hogy automatizáld az unalmas dolgokat, amennyire csak lehet, nem csak magad miatt, de mindenki más miatt is (főleg a többi hackerért).

(Erre a szabályra egy látszólagos kivétel van. A hackerek csinálnak néha dolgokat, amelyek unalmasnak és robotjellegűnek tűnhetnek a kí­vülálló számára, de valójában ezekre azért van szükség, hogy egy képességet fejlesszenek, vagy gyakorlatot szerezzenek valamiben, amit másképp nem ismerhetnének meg. Ez azonban a hacker saját választása -- egy gondolkodó embert sem szabad unalomba kényszerí­teni.)

4. A szabadság jó dolog

A hacker természeténél fogva hatalomellenes. Bárki, aki parancsokat osztogat neki, akadályozza az éppen soron lévő érdekes probléma megoldásában -- és mivel tudjuk, hogyan működik a parancsokat osztogatók agya, ez előbb utóbb elkerülhetetlen lesz, kitalálnak valami ostoba okot. Tehát a parancsolgató magatartás ellen küzdeni kell, bárhol ahol találkozol vele, nehogy megfojtson Téged, vagy hacker társaidat.

(Ez nem jeleni azt, hogy mindennemű hatalmat bí­rálni kell. A gyerekeknek szükségük van irányí­tásra, és a bűnözőknek felelniük kell tetteikért. A hacker dönthet úgy, hogy elfogad bizonyos szintű irányí­tást, ha valami olyasmit kap ez által, ami fontosabb Neki, mint az utasí­tások követésére elpazarolt idő. De ez csakis korlátozott lehet, szó nincsen arról a személyes behódolásról, amit a parancsolgató beállí­tottságú emberek elvárnak.)

A parancsolgató ember lételeme a cenzúra és a titkolózás. Bizalmatlan mindennel szemben, ami önkéntes együttműködés és információmegosztás -- csak az olyan `együttműködést' szereti, amit ő irányí­t. Tehát ha hackerként akarsz viselkedni, ki kell fejlesszél egy ösztönös ellenszenvet a cenzúra, a titkolózás és a felelős felnőtt emberek erőszakos kényszerí­tése iránt. Nem csak hinned kell, hogy ez a helyes, hanem e szerint kell cselekedned.

5. A magatartás nem helyettesí­ti a kompetenciát

Ahhoz, hogy hacker lehess, ki kell fejlesztened az előbb felsorolt tulajdonságok közül néhányat. De kizárólag a viselkedés másolásával nem lehetsz hacker, ugyanúgy, ahogy világbajnok atléta sem, vagy rocksztár. A hackerré váláshoz intelligencia kell, gyakorlat, elhivatottság és kemény munka.

Ezért meg kell tanulnod, hogy nem szabad bí­zni a viselkedésben, és tisztelni kell bármilyen szaktudást. A hacker nem pazarolja az idejét szimulánsokra, de értékeli a szakértelmet -- főleg a hackeléssel kapcsolatos szakértelmet, de bármilyen más irányú szaktudás is elismerendő. Ha a szaktudásod olyan területet is lefed, amihez kevesen értenek, az jó, ha olyan terület szakértője vagy, ami precí­z logikai képességeket, szellemi erőt és koncentrációs képességet igényel, az a legjobb.

Ha tiszteled a hozzáértést, örömöd telik majd a képességeid fejlesztésében -- a kemény munka és az, hogy ennek szenteled magad, egy komoly játék lesz, és nem robotolás. Ez életbevágóan fontos, ha hacker akarsz lenni.


Alapvető képességek hackeléshez

A hacker hozzáállás létfontosságú, de a képességek még fontosabbak. A viselkedés nem helyettesí­ti a kompetenciát, van egy alapvető képességtár, amivel rendelkezned kell, mielőtt a hackerek társuknak tartanak.

Ezek a képességek lassan változnak az idők során, ahogy a technológia fejlődik, ú területek jönnek létre, melyek ú képességeket igényelnek, a régiek ezzel párhuzamosan elavulnak. Például, az alapképességek közé tartozott régebben a gépi kódban való programozás, mí­g a HTML ismerete csak az utóbbi időben vált szükségessé. Jelenleg a következők tartoznak a hacker alapműveltségéhez:

1. Tanulj meg programozni

Ez, természetesen, az alapvető tudás, minden hacker számára. Ha nem ismersz egyetlen programozási nyelvet sem, javaslom, hogy kezdjél a Pythonnal. Jól tervezett, jól dokumentált és relatí­ve kí­méletes a kezdőkkel. Annak ellenére, hogy jó kezdő nyelv, nem csak játékszer; a python egy nagyon sokoldalú és rugalmas nyelv, amely alkalmas nagy projektek létrehozására.

Legyél tisztában azzal, hogy nem fogod elérni a hacker szaktudását, vagy akárcsak egy egyszerű programozóét sem, ha csak egy nyelvet ismersz -- meg kell tanulnod nyelvtől függetlenül gondolni a programozási problémákra. Ahhoz, hogy igaz hacker lehess, el kell jussál arra a pontra, amikor egy ú programozási nyelvet néhány nap alatt meg tudsz tanulni, a leí­rások alapján, abból kiindulva, amit már tudsz. Ez azt jelenti, hogy több, egymástól nagyon különböző nyelvet kell megtanuljál.

Ha komoly programozásba kezdesz, meg kell tanulnod a C nyelvet, a Unix alapnyelvét (a C-t ettől függetlenül nem ajánlom első nyelvnek). Az egyéb fontos nyelvek közé tartozik a Perl és a LISP. A Perlt gyakorlati okok miatt érdemes megtanulni; gyakran használják dinamikus web oldalak létrehozásához és rendszer-adminisztrációhoz, tehát ha nem is í­rsz soha Perlt, mindenképp érdemes megtanulnod olvasni azt. A LISP-et a megvilágosodás mély érzése miatt érdemes megtanulni, amit akkor érzel, amikor végre sikerül megérteni, hogy miről is van szó; ez a tapasztalat jobb programozóvá tesz a hátralévő napjaidra, még akkor is, ha nem használod majd gyakran a LISP-et.

A legjobb, igazából, ha ezt a négy nyelvet (Python, C, Perl, és LISP) mind megtanulod. Amellett, hogy ezek a hacker alapnyelvei, nagyon eltérő módon közelí­tik meg a programozást, mindegyikből hasznos és értékes ú ismeretekre tehetsz szert.

Nem tudok kimerí­tő leí­rást adni arról, hogy hogyan tudsz megtanulni programozni -- nagyon összetett tudásról van szó. Egyet azonban elárulhatok: a könyvek és tanfolyamok nem érnek túl sokat (sok, valószí­nűleg a legtöbb hacker autodidakta). Aminek van értelme: (a) kódot olvasni és kódot í­rni.

Programozni megtanulni ugyanolyan, mint a saját anyanyelveden megtanulni í­rni. A legjobb módszer, ha beleolvasol abba, amit a mesterek í­rtak, majd í­rsz valamit, utána olvasol még egy jó adag kódot, í­rsz egy keveset, olvasol még egy adagot, í­rsz még egy kicsit... és mindezt addig ismétled, amí­g a saját kódodban el nem kezded felfedezni a példaképek kódjainak jó vonásait.

Régen nehézkes volt jó, olvasásra érdemes kódot találni, mert kevés nagy program forráskódja állt a zöldfülű hackerfiókák rendelkezésére. Ez drasztikusan megváltozott; ma már nyí­lt forráskódú szoftverek, programozási eszközök és operációs rendszerek (ezeket is mind hackerek í­rták) könnyedén elérhetők bárki számára. Ez át is vezet minket a következő témához...

2. Szerezz be egy nyí­lt forráskódú Unixot és tanuld meg használni

Abból indulok ki, hogy van egy PC-d, vagy hozzáférsz valahol egyhez (ezeknek a mai gyerekeknek olyan könnyű dolguk van :-)). Az legfontosabb lépés a hackerré válás útján: szerezz be valamilyen Linuxot vagy BSD-Unixot, telepí­tsd fel a gépedre, és tanuld meg használni.

Igen, vannak a Unixon kí­vül más operációs rendszerek a világon. De azokat binárisokban terjesztik, ergo nem tudod olvasni vagy módosí­tani a kódot. Hackelni tanulni DOS, Windows vagy MacOS alatt olyan, mintha kényszerzubbonyban próbálnál táncolni tanulni.

Mindezek mellett, nem szabad megfeledkezni arról, hogy a Unix az Internet operációs rendszere. Megtanulhatod ugyan az Internet használatát Unix ismeretek nélkül, de biztosan nem lehetsz Internetes hacker. Éppen ezért, manapság a hacker kultúra elég határozottan Unix-központú. (Ez nem volt mindig í­gy, néhány régi motoros a mai napig nem tud ezzel megbékélni, de a Unix és az Internet közötti szimbiózis annyira megerősödött, hogy még a Microsoft sem tud igazán csorbát ejteni rajta.)

Tehát húzzál fel egy Unixot -- én személy szerint a Linuxot szeretem, de van választék (és igen, lehet ugyanazon a gépen felváltva Linuxot és DOS / Windows-t használni). Tanuld meg használni. Játsszál vele. Lődd össze az Internetet vele. Olvasd a forrásokat. Módosí­tsd a forrásokat. Olyan programozási eszközökkel fogsz találkozni Linux alatt (pl. C, LISP, Python és Perl), amilyenekről egy Microsoft operációs rendszer alatt álmodni sem mernél, jól szórakozol, és olyan sok tudást szí­vsz magadba, hogy bele sem gondolsz, egészen addig, amí­g már profi hackerként vissza nem emlékszel ezekre az időkre.

Ha többet akarsz tudni a Unix-ról, vess egy pillantást a Loginatakára.

Információt találsz arról, hogy hogyan és honnan szerezzél be Linuxot a Honnan szedjek Linuxot? cí­mű oldalról.

Találhatsz BSD Unix-al kapcsolatos segí­tséget és linkeket a www.bsd.org cí­men.

(Megjegyzés: Nem ajánlom, hogy Linux vagy BSD telepí­tésbe kezdjél egyedül, ha teljesen kezdő vagy a témában. Ha Linuxal próbálkozol, keress meg egy helyi felhasználó csoportot [ilyen Magyarországon az LME] és kérj segí­tséget, vagy vedd fel a kapcsolatot a Linux Internet Support Co-Operative-al. A LISC üzemeltet IRC csatornákat is, ahol [angol nyelvű] segí­tséget kaphatsz.)

3. Tanuld meg használni a Világhálót (World Wide Web) és a tanulj meg HTML-t í­rni

A hackerek által létrehozott dolgok többsége észrevétlenül a háttérben működik, segí­ti a gyárakban, irodákban és egyetemeken folyó munkát, látszólag nem befolyásolva a nem-hackerek életét. A Web az egyetlen nagy kivétel, a hatalmas csillogó-villogó hacker játékszer, amiről még a politikusok is elismerik, hogy megváltoztatja a világot. Ezért (valamint egy csomó más nyomós ok miatt) meg kell tanulnod a Webbel dolgozni.

Ez nem csak azt jelenti, hogy meg kell tanulnod Web-böngészőt használni (ezt bárki megteheti), hanem azt is, hogy el kell sajátí­tanod a HTML-t, a web nyelvét. Ha nem tudsz programozni, a HTML tanulása közben felvehetsz bizonyos jó szokásokat, amiknek hasznát veszed a későbbi tanulmányaid során. Tehát hozzál létre egy honlapot.

Az, hogy van egy honlapod, még közelí­tőleg sem jelenti azt, hogy hacker vagy. A Web tele van honlapokkal. A legtöbbjük értelmetlen, nulltartalmú hulladék -- tarka hulladék, mondhatnád, de attól még ugyanúgy szemét. (erről többet olvashatsz a A HTML Pokol oldalán).

Hogy olvasásra érdemes legyen egy lap, kell legyen tartalma -- érdekes és vagy hasznos kell legyen más hackerek számára. Ez átvezet a következő témához...


Státus a Hacker kultúrában, közösségben

Mint a legtöbb pénz és gazdaság nélküli kultúra, a hackerség meghatározó eleme a hí­rnév. Érdekes problémákat próbálsz megoldani, de azt, hogy ezek a problémák valójában mennyire érdekesek és hogy igazából a mennyire jó a megoldásod, csak azok tudják megí­télni, akik szintén szakértők a kérdéses területen.

Ehhez hasonlóan, amikor a hackerek szabályai szerint játszol, megtanulod, hogy az alapján kapod a jó pontokat, hogy mások mire tartják a szakértelmedet (ezért í­rtam korábban, hogy addig nem vagy igazi hacker, amí­g nem a többiek hí­vnak annak). Ezt a tényt elhomályosí­tja az a kép, ami a hackelést magányos munkának tünteti fel, valamint az a hacker körökben elterjedt nézet, miszerint a büszkeség vagy az, hogy mások mit gondolnak, nem lehet a motiváló tényezők része.

Egészen pontosan, a hackerség az, amit az antropológusok ajándék kultúrának neveznek. Nem az által szerzel egy ilyen társadalomban hí­rnevet, hogy elnyomsz másokat, azzal sem, hogy szép vagy, vagy olyan dolgokat birtokolsz, amikért mások áhí­toznak, hanem azzal, hogy adsz. Másokra áldozod történetesen az idődet, a kreativitásodat és a szaktudásod gyümölcseit.

Alapvetően öt dolgot tehetsz, hogy kiví­vd a hackerek elismerését:

1. Írj nyí­lt forráskódú szoftvert

Az első (legfontosabb és legelfogadottabb) módja a bevágódásnak, ha olyan programot í­rsz, amiről a hackerek úgy látják, hogy hasznos vagy jópofa, és elérhetővé teszed a forrását, hogy az egész közösség felhasználhassa azt.

(Ezeket a munkákat ``free software''-nek hí­vtuk, de mivel nem volt mindenki számára egyértelmű, hogy a ``free'' a szabadra vagy az ingyenesre utal-e, sokunk inkább az ``open-source'' azaz nyí­lt forráskódú szoftver kifejezést részesí­ti előnyben.)

A hacker kultúra legelismertebb félistenei olyan emberek, akik nagy, hasznos programokat í­rtak, amikre széles körben volt szükség, majd a közösség rendelkezésére bocsátották ezeket, hogy mindenki szabadon felhasználhassa őket.

2. Segí­ts nyí­lt forráskódú szoftvert tesztelni és debuggolni

Azok munkája is nagyon hasznos, akik tesztelik és javí­tják a nyí­lt forráskódú szoftvereket. Ebben a tökéletlen világban elkerülhetetlen, hogy a szoftverfejlesztésre szánt idő tetemes részét hibakereséssel és javí­tással töltsük. Ezért minden józan eszű, nyí­lt forráskódot karbantartó szerző egyet fog velem érteni, amikor azt í­rom, hogy a jó béta-tesztelő (aki világosan le tudja í­rni a tüneteket, jól tudja lokalizálni a problémát, el bí­rja viselni a hibákat az összecsapott kiadásokban, hajlandó néhány egyszerű diagnosztizáló eszközt alkalmazni) megéri a súlyát gyémántban. Egy szem ilyen béta-tesztelő eldöntheti, hogy a hibakeresés egy kétségbeejtő, kimerí­tő rémálom vagy csak egy hasznos kellemetlenség.

Ha úonc vagy, keress egy fejlesztés alatt álló programot, ami érdekel és próbálj jó béta-tesztelő lenni. Innen már magától megy minden, a tesztelés után besegí­thetsz a hibakeresésbe, utána besegí­thetsz a fejlesztésbe. Sokat tanulhatsz í­gy, és jó pontot szerezhetsz olyan embereknél, akik segí­thetnek majd a későbbiek során.

3. Tegyél közzé hasznos információkat

Még egy jó dolog, amit megtehetsz, a hasznos és érdekes információ kiszűrése majd Web lapon, vagy GyIK (Gyakran Ismételt Kérdések listája) dokumentumokban való közzététele.

A főbb szakmai GyIK-ek karbantartói majdnem olyan elismerésben részesülnek, mint a nyí­lt forráskódú szoftvert í­ró programozók.

4. Segí­ts működésben tartani az infrastruktúrát

A hacker kultúrát (és í­gy egyben az Internet fejlesztését is) önkéntesek tartják karban, működésben. Sok szükséges ám kevésbé látványos és vonzó munkát kell elvégezni, hogy a gépezet működjön -- levelezési listákat kell adminisztrálni, hí­rcsoportokat moderálni, hatalmas szoftver archí­vumokat fenntartani, RFC-ket és más technikai szabványokat í­rni.

Azok az emberek, aki ezeket a feladatokat jól látják el, nagy tiszteletben állnak, mert mindenki tudja, hogy a munkájuk borzalmasan időt rabló, és nem olyan mókás, mint a kódolás. Akik ezt a fajta munkát csinálják, elhivatottak.

5. Szolgáld a hacker társadalmat

Végül, szolgálhatod és népszerűsí­theted magát a hacker kultúrát (például azzal, hogy í­rsz egy részletes bevezetőt arról, hogy hogyan lesz az emberből hacker :-)). Ez nem olyasmi, amit meg tudsz csinálni, amí­g nem vagy a hacker társadalom résztvevője egy bizonyos időn keresztül és nem válsz ismerté az előző négy pont valamelyike által.

A hacker társadalomnak nincsenek kimondott vezetői, de vannak hősei, ``vénjei'', történészei és szóvivői. Ha már elég régóta vagy a csatasorban, ezek egyikévé nőheted ki magad. De ne feledd: a hackerek bizalmatlanok a túl nagy mellénnyel rendelkező ``vénekkel'' szemben, tehát veszélyes ezt a stádiumot látványosan elérni. Ne törekedjél erre, inkább helyezkedj úgy, hogy az öledbe hulljon, majd legyél szerény, és ápold gondosan a kapcsolataidat.


A Hacker / Kocka összefüggés

A népszerű hí­reszteléssel ellentétben, ahhoz, hogy hacker legyél, nem kell, hogy "kocka" légy. Ettől függetlenül segí­tségedre lehet -- a valóságban sok hacker "kocka". Ha társadalmilag kirekesztett vagy, az segí­t abban, hogy az igazán fontos dolgokra koncentrálj, mint pl. az elmélkedés és a hackelés.

Ezért sok hacker felvállalja a ``kocka'' bélyeget, sőt, büszkén használják a durvább ``geek'' kifejezést is -- í­gy függetlení­tik magukat a konvencionális társadalmi elvárásoktól. A Geek oldalon olvashatsz bővebben a témáról.

Ha meg tudod oldani, hogy elég figyelmet fordí­tasz a hackelésre ahhoz, hogy jó hacker legyél, és emellett normális életet is tudsz folytatni, akkor jó. Ez manapság sokkal könnyebb feladat egy úonc számára, mint az én időmben volt, a 70-es években; napjainkban a társadalom sokkal toleránsabb a techno-megszállottakkal szemben. Sőt, egyre több ember jön rá, hogy a hackerek gyakran kiváló minőségű szerető és férj alapanyagok.

Ha azért vonz a hackelés, mert nincs életed, az is OK -- legalább nem vonja el semmi a figyelmedet. Lehet, hogy később még az is kialakul.


Pontok a stí­lusért

Még egyszer, ahhoz, hogy hacker legyél, úgy kell gondolkodj, mint egy hacker. Vannak dolgok, amiket ez érdekében megtehetsz, ha éppen nem számí­tógép előtt ülsz. Ezek nem helyettesí­tik a hackelést (azt semmi sem helyettesí­theti), de sok hacker foglalkozik ilyen dolgokkal, í­gy ezek is kapcsolódnak a hackelés lényegéhez.

* Olvass tudományos-fantasztikus irodalmat. Járjál tudományos-fantasztikus témájú klubokba, gyűlésekre. (Ott találkozhatsz hackerekkel és proto-hackerekkel).
* Tanulmányozd a Zen-t, és/vagy tanulj harci művészeteket. (A meditálás is hasonló sok szempontból.)
* Tanuld meg a zenét elemző füllel hallgatni. Tanuld meg értékelni az egyéni zenei stí­lusokat. Tanulj meg valamilyen hangszeren játszani vagy énekelni.
* Barátkozz meg a szójátékokkal.
* Tanulj meg jól és helyesen í­rni az anyanyelveden. (Meglepően sok hacker, többek között a legjobbak, akiket ismerek, jó í­rók.)

Ezek közül minél több dolog tűnik természetesnek Neked, annál jobb hacker-alapanyag vagy. Hogy miért pont ezek a dolgok, az nem teljesen világos, de valószí­nűleg összefüggés van közöttük és az agy jobb és bal féltekéjében honos képességek sora között, amelyek a hacker számára elengedhetetlenek (a hacker képes kell legyen logikusan gondolkodni, de ki is kell tudjon lépni az adott probléma látszólagos logikájából).

Végül néhány kerülendő dolog:

* Ne használj ostoba, nagyzoló felhasználói azonosí­tót vagy becenevet.
* Ne keveredj felesleges vitákba (flame háborúkba) a Usenet-en (máshol sem).
* Ne hí­vd magad `cyberpunk'-nak és vesztegesd az idődet olyanra, aki annak titulálja magát.
* Ne küldjél e-mail-eket tele helyesí­rási és nyelvtani hibákkal.

Ha ilyeneket csinálsz, legfeljebb rossz hí­red kel -- csak azt jegyzik meg rólad, mekkora balfácán vagy. A hackereknek jó a memóriájuk -- évekbe telhet amí­g elfelejtik a kezdő botladozásaidat, és befogadnak.

A becenevek problémájára külön visszatérnék. Az igazi személyed becenevek mögé rejtése gyerekes és ostoba dolog, és a crackerekre, warez d00dz-okra és más alsóbbrendű életformákra jellemző viselkedés. A hacker nem csinál ilyet; büszke arra amit csinál és amit elért, ezért szereti, ha az igazi nevét is ismerik. Tehát ha ilyen becenevet használsz, hagyd el, mert a hackerek között csak vesztesnek bélyegez.


Egyéb források

Peter Seebach karbantart egy kiváló Hacker GyIK-et menedzserek, főnökök számára, akik nem tudják hogyan álljanak a hacker beosztottakhoz. Ha Peter lapja nem lenne elérhető, próbáld az Excite-on keresztül megtalálni a lap egy másolatát.

A Loginatakának van némi mondanivalója a Unix hacker képzettségét és hozzáállását illetően.

Írtam egy esszét A hackerség rövid története cí­mmel.

Írtam egy esszét, A Katedrális és a Bazár cí­mmel, ami részletesem elemzi a Linux és az open-source köré épülő társadalmak működését. Még közvetlenebbül tárgyaltam ezt a témát a folytatásban a Homesteading the Noosphere-ben.


Gyakran Ismételt Kérdések

K: Megtaní­tasz hackelni?
V: Amióta először megjelentettem ezt a lapot, hetente (gyakran naponta) többen kérik, hogy "taní­tsak meg mindent a hackelésről". Sajnos, erre sem időm, sem energiám nincs; a saját hackeléssel kapcsolatos projektjeim kiteszik az időm 110%-át.

Még ha lenne is lehetőségem arra, hogy a hackelést taní­tsam, nem tehetném, mert ez egy olyan hozzáállás és képesség, amit magadnak kell egyedül elsajátí­tanod. Meg fogod látni, hogy az igazi hackerek örömmel segí­tenek neked, de nem fognak tisztelni és elismerni, ha mindent a szádba kell rágjanak.

Tanulj meg először néhány dolgot. Mutasd meg, hogy próbálkozol, hogy tudsz önállóan tanulni. Ezek után a hackereket már csak specifikus kérdésekkel zargasd.

K: Akkor hol kezdjem?
V: Valószí­nűleg a legjobb módja a hackeléssel való ismerkedésnek az, ha elmész egy Linux Felhasználói Csoport gyűlésére. Megtalálhatod ezeknek a csoportoknak a listáját az LDP General Linux Information Page weblapon; valószí­nűleg van egy a közeledben, esetleg egy főiskolán vagy egyetemen. A Linux Felhasználói Csoport tagjaitól egyszerűen szerezhetsz Linuxot és egészen biztosan segí­tenek majd a telepí­tésnél is.

K: Mikor kell kezdenem? Nem vagyok én már ehhez túl öreg?
V: Legyél bármilyen idős, a motiváció a fontos. Általában a 15 és 20 év közötti korosztály érdeklődését kelti fel a hackelés, de ismerek kivételeket mind a két irányban.

K: Mennyi ideig tart, amí­g megtanulok hackelni?
V: Ez attól függ, hogy mennyire vagy tehetséges és mennyire dolgozol keményen. Általában 18 hónap vagy 2 év alatt már tiszteletreméltó képességekre tehetsz szert, ha ügyes vagy. Ennek ellenére ne gondold, hogy ennyi az egész; ha igazi hackerré válsz, sohasem hagyod abba a tanulást, életed hátralevő részét a képességeid tökéletesí­tésével töltöd majd.

K: Segí­tenél feltörni egy rendszert, vagy megtaní­tanál betörni?
V: Nem. Az aki ennek a GyIK-nek az elolvasása után ilyen kérdést tesz fel, túl ostoba ahhoz, hogy bármit taní­tsak neki, még ha időm lenne is. Bármilyen ilyen témában küldött e-mail a szemetes kosárban köt ki, vagy rosszabb esetben a feladó durva válaszra számí­that.

K: Betörtek hozzám. Segí­tesz elkerülni a jövőbeni támadásokat?
V: Nem. Ezt a kérdést mindig olyanok teszik fel, akik Windows-t használnak. A Windows-os rendszereket nem lehet hatékonyan biztonságossá, a betörésekkel szemben ellenállóvá tenni; a kódban és a szoftver architektúrájában túl sok lyuk van, körülbelül olyan vállalkozás ez, mintha pohárral akarnánk egy süllyedő hajóból a vizet kimerni. Az egyetlen megbí­zható megoldás, ha átváltasz Linuxra vagy valamilyen másik igazi biztonságos operációs rendszerre.

K: Hol találkozhatok, beszélhetek igazi hackerekkel?
V: A legjobb megoldás, ha keresel egy Linux vagy Unix Felhasználói csoportot és elmész a gyűléseikre (találsz linkeket az LDP weblapján a Metalabnál).

(Régebben azt í­rtam volna itt, hogy IRC-n nem találkozhatsz igazi hackerrel, de úgy tűnik ez változik. Mostanában igazi hacker csoportoknak, mint pl. a GIMP és a Perl körül serénykedőknek, saját IRC csatornájuk van.)

K: Tudsz ajánlani hasznos könyveket a hackeléssel kapcsolatban?
V: Én tartom karban a Linuxos Irodalomlista HOGYANt , ez segí­tségedre lehet. A Loginataka szintén érdekes lehet.

K: Mit kell először megtanuljak?
V: A HTML-t, ha még nem ismernéd. Sok csillogó-villogó, lényegtelen dolgokra fókuszáló rossz HTML-ről szóló könyv van forgalomban, és kétségbeejtően kevés jó. Személyes kedvencem az HTML: The Definitive Guide cí­mű O'Reilly kiadvány.

A HTML azonban nem programozási nyelv. Ha felkészültél arra, hogy elkezdjél programozni tanulni, véleményem szerint a Pythont válaszd. Sokan a Perlt ajánlják, ami igaz, hogy elterjedtebb, mint a Python, de nehezebb megtanulni és (véleményem szerint) nincs olyan jól megtervezve. Találhatsz linkgyűjteményt a kezdő Python programozó számára a Weben.

A C igazán fontos, de ugyanakkor sokkal nehezebb, mint a Python vagy a Perl. Ne próbáld elsőként megtanulni.

Windows felhasználók, ne ragadjatok le a Visual Basic-nél! Rossz programozási szokásokat fogtok felvenni tőle, és nem hordozható, teljesen a Windows platformra van utalva. Kerülendő.

K: Muszáj utálnom a Microsoftot?
V: Nem, nem muszáj. Nem azért, mert nem érdemli meg, de léteztek hacker közösségek a Microsoft előtt, és lesznek még akkor is, amikor a Microsoft már régen történelem lesz. A Microsoft utálata helyett szeresd inkább a saját erődet. Írjál jó kódot, ezzel többet érsz el, mint a Microsoft mocskolásával, és még a hí­rnevedet sem sodrod veszélybe.

K: De nem veszélyezteti az open-source szoftverfejlesztés a programozók megélhetését?
V: Ez valószí­nűtlen -- sőt, a nyí­lt forráskódú szoftveripar inkább ú állásokat hoz létre. Ha az, hogy egy program meg van í­rva, nettó nyereséggel jár, a programozót meg fogják fizetni, függetlenül attól, hogy a program nyí­lt lesz-e, miután elkészül. Az is mindegy, hogy mennyi "nyí­lt" szoftvert í­rnak a programozók, úgy tűnik, hogy növekvő kereslet van az ú és testre szabott alkalmazások iránt. Többet í­rtam erről a témáról az Open Source lapokon.

K: Hogyan fogjak neki? Honnan szerezzek szabad Unixot?
V: Feljebb ezen az oldalon találsz mutatókat a legelterjedtebb szabad Unixokra. Ahhoz, hogy hacker legyen belőled, motivációra, vállalkozó szellemre és az önálló tanulás képességére van szükséged. Vágj bele most...


Eric S. Raymond

Fordí­totta:
Kovács Emese < emese@goliat.eik.bme.hu >
Kattints ide  ➜

Az Androbit technológiai és tudományos magazinnál hiszünk abban, hogy az információ mindenkit megillet. Hosszú évek munkájával megszerzett hírnevünknek köszönhetően megadatott számunkra az a lehetőség, hogy műszaki témájú médiumként is elérhessünk minden internetező korosztályt. Tesszük ezt olyan hírekkel és cikkekkel, amik között egyaránt szerepel nagyobb tömegeket és kisebb szakmai csoportokat érintő tartalom is.

A témák gondos összeválogatásának és a cikkek minőségi kidolgozottságának hála mára Magyarország egyik legnépszerűbb technológiai és tudományos információforrásává váltunk – fejlesztéseinkkel és kutatásainkkal pedig igyekszünk mindig egy lépéssel a versenytársak előtt járni.

A weboldalunkon található, szerkesztőségünk által készített tartalmakra vonatkozó összes felhasználási jogot az Androbit technológiai és tudományos magazin birtokolja. A tartalmak egyes részleteinek felhasználását kizárólag látványos (vagy jól hallható) forrásmegjelöléssel engedélyezzük. A feltételek megszegésének jogi következményei lehetnek. A feltételektől eltérő tartalomfelhasználás kizárólag megegyezés útján lehetséges.
Copyright © 2007-2016 – Makay József (makay@androbit.net)
Ezek a Huawei‑készülékek kapják meg az Android 7.0 Nougat frissítést
Telltale játék lesz a Guardians of the Galaxy
Hamarosan Apple‑drónok fognak repkedni a fejünk felett
Az egyik legnépszerűbb antivírus egyben a legrosszabb is
5700 darab iPhone‑t lopott el a Foxconn menedzsere
Így készültek az új Star Wars űrlényei
Felkapott témák
Ezek a különbségek az iPhone- és Android-felhasználók között
Ezek a jelenleg kapható legerősebb okostelefonok
Ezek a Huawei-készülékek kapják meg az Android 7.0 Nougat frissítést
Az egyik legnépszerűbb antivírus egyben a legrosszabb is
Ingyenes nCore regisztráció - Újabb csalók próbálkoznak
A Firefox 0-day sebezhetőségével leplezik le a Tor-felhasználókat
Állásajánlatok
Linux C++ szoftverfejlesztő
Szoftverfejlesztő – beágyazott rendszerek
Business Analyst
Consultant Vault
Presales Consultant Budapest
Technical manager
Tervezőmérnök TESK-6589-16