16 575
Tesztek Android Google Apple Microsoft Samsung Huawei Linux Okostelefon Biztonság Tudomány Facebook Videojáték Film
16 575
/ContentUploads/A475/lt24d390ew_en_93_0.jpg
Kattints ide  ➜

Samsung LT24TD390 teszt ‑ A hibridek kora beköszöntött

Droppa Béla2014.06.27. 14.22
Mielőtt nekiültem megírni a Samsung által adott LT24D390 hibrid tesztjét, rendesen elgondolkoztam, hogy miképpen kezdjem. Két lehetőség merült fel bennem: ez egy monitor, ami televízióként is funkcionál, vagy egy televízió, ami monitorként is használható.

Végül is utóbbi mellett döntöttem, amelynek oka az alábbi sorok olvasása közben ki fog derülni. Legutóbbi írásos emlékemet a 2010-es októberi PC Worldből tudtam előhalászni ezen hibrid eszközökről, ugyanis akkoriban nagy meglepődéssel konstatáltam, hogy a Samsung óriási erőbedobással hirdet nálunk egy ilyen kis eszközt, ami tévénézésre is alkalmas, nem mellesleg a számítógépre kötve annak tartalmát is képes megjeleníteni.

Akkoriban nem értettem, hogy mi értelme van annak, hogy egy apró kijelzőn nézzük a focimeccset, majd átváltsunk a szövegszerkesztőre, hogy megírjunk egy cikket. Szerencsére ezek a kételyeim elmúltak a tesztidőszak alatt és megértettem, hogy mire gondolhattak a fejlesztők, amikor megalkották ezt a termékkategóriát. No, de ne szaladjunk ennyire előre, kezdjünk mindent az elején!




Csomagolás, külső

A masinát már a végleges dobozában kaptuk meg a Samsung Magyarországtól, ezt ezúton is meg szeretnénk köszönni! A kartonban a kijelzőn kívül egy átlátszó kék állvány, a fényes fekete talp, egy normál távirányító, valamint a tápegység lapult. A talpat egy csavar becsavarásával lehet rögzíteni, de akkor sem kell megijednünk, ha a falra szeretnénk applikálni, ugyanis egy szabványos 75×75-ös VESA panellel lehet felfúrni.

A hátlapról nem spórolták le az aljzatokat, legalábbis akkor, ha monitorként nézzük: a megszokott DVI, két darab HDMI, és egy kompozit bemenet mellett találunk jack aljzatot, Common Interface kártyafoglalatot, RF bemenetet, de a régi scartról sem feledkeztek meg a gyárban. Ezen kívül egy USB 2.0, nem utolsó sorban pedig egy komponens csatlakozó is beépítésre került. A HDMI-ről fontos elmondani, hogy az egyik port támogatja az MHL-t. A legtöbb mai telefon és tablet már támogatja ezt a szabványt, így az USB-n keresztül egy átalakító segítségével 1080p FullHD képet és többcsatornás hangot tudunk továbbítani a televízió képernyőjére.

A külső megítélése nagyon szubjektív dolog, emiatt köntörfalazás nélkül fogom leírni a véleményemet az alábbiakban a Samsung monitoráról. A LT24D390 ambivalens érzéseket keltett bennem. Egyrészt ez a világoskék, átlátszó láb és keret gyönyörű, azonban a fényes lakkfekete műanyagborítás mindennél sérülékenyebb, másrészt előszeretettel gyűjti az ujjlenyomatokat. A dizájn egyértelműen tetszik, azonban a használat során meg fognak mutatkozni az árnyoldalak is.




Megjelenítés

A panel egy ~24 hüvelykes, 1920×1080 pixel felbontású PLS LED, ami a legtöbb kondíciónak megfelel, azonban a gyári kalibráción állítani kell, mert alapból túl sötétre van beállítva a maximum 250 cd/m² fényerejű panel. A színek sincsenek teljesen rendben, számomra túl melegnek bizonyult az alapbeállítás, de ezt is könnyen orvosolhatjuk. A válaszidő 5 milliszekundum, de ez a gyorsan mozgó focilabdáknál már gondot okozhat, egy-egy nagyobb rúgásnál szellemképet hagy a labda maga mögött.

A Samsung még 2012-ben fejlesztette ki a PLS panelt, a normál IPS LCD és az AMOLED helyettesítésére. A LT24D390-ben is megtalálható megoldás egyrészt 15 százalékkal olcsóbb az előbb említett kijelzőknél, így a végfelhasználóknak is olcsóbban lehet értékesíteni, megegyező profitráta mellett. A gyártó állítása szerint ezen kívül tíz százalékkal fényesebb a normál IPS-nél, továbbá minimális hajlíthatóságot is lehetővé tesz, ami a manapság oly’ népszerű ívelt OLED-megoldásokkal versenyezhet versenyképesebb áron.

A betekintési szögek és a fényerő az IPS technológia miatt kifogástalanok, egy kis kalibrálás után a színek is élethűvé válnak. Teljesen fekete megjelenítésnél azért még találunk világosabb foltokat, de közel sem olyan mértékben, mint például a TN+Film kijelzőknél. Fehérekben annyi a hiba, hogy a széleknél (vélhetően a LED-ek következményeképpen) szürkéssé válik a középen még hibátlan szín.

Fontos említést tenni a Picture in Picture funkcióról, ami a televízió élőképét kisebb méretben a monitor tartalmára helyezi, vagyis így akár munka közben, váltás nélkül élvezhetjük a kedvenc filmünket vagy sorozatunkat. Az USB portba egy adathordozót csatlakoztatva szinte kivétel nélkül minden fájlformátumot felismer a rendszer, egyedül a .flv és egyes .mkv csomagokkal van problémája, de ezeket annyira ritkán használom, hogy nem fáj érte a szívem.




Kinek ajánlom?

A koreaiak hibridje leginkább azoknak ajánlható, akik sokat ülnek a képernyő előtt és nem akarnak egy televíziót, valamint egy sztenderd monitort egyszerre, jóval drágábban vásárolni. Ez a megoldás azért annyira barátságos, mert televízióként az effektív látható méret legalább akkora, mint mondjuk egy 42 hüvelykes panel esetében, ugyanis azt 4-5 méterről, ezt viszont 50-70 centiméter távolságról nézzük.

A Samsung 24 hüvelykes hibrid monitortévéje, az LT24D390 hamarosan 60 000 forint körüli áron fog megjelenni a magyar piacon, ez pedig determinálja, hogy leginkább a fiatalabbaknak és a vékonyabb pénztárcájúaknak jelenthet mindenképpen megfontolandó alternatívát. Nekem tetszett ez a megoldás és tényleg kényelmes volt, hogy az íróasztalomnál nézhettem (többek között) a labdarúgó világbajnokságot, miközben épp ezt a cikket írtam.
Kattints ide  ➜

Az Androbit technológiai és tudományos magazinnál hiszünk abban, hogy az információ mindenkit megillet. Hosszú évek munkájával megszerzett hírnevünknek köszönhetően megadatott számunkra az a lehetőség, hogy műszaki témájú médiumként is elérhessünk minden internetező korosztályt. Tesszük ezt olyan hírekkel és cikkekkel, amik között egyaránt szerepel nagyobb tömegeket és kisebb szakmai csoportokat érintő tartalom is.

A témák gondos összeválogatásának és a cikkek minőségi kidolgozottságának hála mára Magyarország egyik legnépszerűbb technológiai és tudományos információforrásává váltunk – fejlesztéseinkkel és kutatásainkkal pedig igyekszünk mindig egy lépéssel a versenytársak előtt járni.

A weboldalunkon található, szerkesztőségünk által készített tartalmakra vonatkozó összes felhasználási jogot az Androbit technológiai és tudományos magazin birtokolja. A tartalmak egyes részleteinek felhasználását kizárólag látványos (vagy jól hallható) forrásmegjelöléssel engedélyezzük. A feltételek megszegésének jogi következményei lehetnek. A feltételektől eltérő tartalomfelhasználás kizárólag megegyezés útján lehetséges.
Copyright © 2007-2016 – Makay József (makay@androbit.net)
A Windows Mobile piaci részesedése 0,1 százalékra csökkenhet
Gigantic ‑ Ingyenes nyílt bétával kezd az Overwatch új kihívója
Videókból fog tanulni a mesterséges inteligencia
A Samsung Galaxy Note 5 is megkapja az Android 7.0 Nougat frissítést
A Chrome 55 már alig ad esélyt az Adobe Flash‑nek
A Huawei Mate 9 december elejétől Magyarországon is elérhető
Felkapott témák
Ezek a különbségek az iPhone- és Android-felhasználók között
Ezek a jelenleg kapható legerősebb okostelefonok
Microsoft Surface Phone - Számítógép és okostelefon egy készülékben
Ezek a Huawei-készülékek kapják meg az Android 7.0 Nougat frissítést
Egy alkalmazás bitcoin-terminált csinál a telefonunkból
Ingyenes nCore regisztráció - Újabb csalók próbálkoznak
Állásajánlatok
IT Business Analyst
Junior Frontend Java Developer
Marketing asszisztens
Szoftvertesztelő Budapest
C++ fejlesztő
C/C++ fejlesztő mérnök
UI Developer