16 839
Tesztek Android Google Apple Microsoft Samsung Huawei Linux Okostelefon Biztonság Tudomány Facebook Videojáték Film

A Verizon‑Netflix háború és a hálózatsemlegesség

Tarjányi Tamás2014.08.23. 19.08
Kattints ide  ➜
Amerikában sokan a hálózatsemlegességért aggódnak. Megpróbáljuk elmagyarázni, miért nem olyan egyszerű az internetszolgáltatóknak minden tartalomszolgáltatót egyformán kezelni és hogyan trükköznek bizonyos esetekben.

A Hálózatsemlegesség (Net Neutrality) fogalma és témája már nem nevezhető újnak. Az eredeti 2010-es Open Internet névre hallgató szabályozás szerint az internetszolgáltatók, illetve a peering (közvetlen adatcsere) és transit (közvetett adatcsere) szolgáltatást nyújtók sem tehetnek különbséget az IP csomagok között, sem a küldő, sem a fogadó, sem a szolgáltatás függvényében, illetve nem kérhetnek pénz egy már internetre kapcsolódó szolgáltatás elérésének biztosításáért.

Netflix-Verizon háború
A jövő
Források

A csomagok priorizálása, illetve akár tiltása azonban a szolgáltatóknak bizonyos esetekben elemi érdeke. Legnépszerűbb példa a BitTorrent forgalom lassítása, illetve a VoIP szolgáltatások tiltása. A Comcastet például 2007-ben rajtakapták, hogy a BitTorrent kommunikációt befolyásolta. De talán a legismertebb eset az, amikor az FCC meg is büntette a Verizont 2012-ben, amiért az a telefonjaikat internet megosztásra használó felhasználóknak külön díjat számolt fel. Bár üzletileg a fenti korlátozások akár még érthetők is, sértik a hálózatsemlegesség elvét, amit az FCC felügyelt. Eddig.

Történt ugyanis, hogy 2013-ban a Verizon bírósághoz fordult, és a bíróság végül 2014. január 14-én kimondta, hogy az FCC túllépi a hatáskörét, az internet szolgáltatók az eddiginél nagyobb szabadságot kapnak a korlátozásokat tekintve, továbbá meghívta az FCC-t, hogy vegyen részt egy új szabályozási rendszer kidolgozásában.

Ahhoz, hogy a bíróság ezt kimondja három dolog kellett:

1. Egy 1996-os törvénymódosítás, ami az ISP-ket (azaz az internet szolgáltatókat) kivette a „common carrier” (Közhasznú Távközlési Adattovábbítási Szolgáltató, röviden Távközlési Szolgáltató) kategóriából és átette a „broadband providers” (szélessávú szolgáltató) kategóriába, ami miatt már nem a távközlési, hanem az információs szolgáltatókra vonatkozó jogszabályok hatálya alá tartoztak. Az átsorolást azzal indokolták, hogy a távközlési szolgáltatókra vonatkozó szigorú jogszabályok akadályozták volna a szélessávú szolgáltatások dinamikus fejlődését.

2. Valaki, aki észrevette és felhívta a figyelmet rá, hogy az FCC a távközlési szolgáltatók felügyeleti szerve és nem az internet szolgáltatást nyújtók cégeké.

3. Egy bíró.

Az FCC azonban nemhogy nem fellebbezte meg a bírósági döntést, de beterjesztett egy olyan javaslatot, ami végül általános felháborodáshoz vezetett. Az FCC javaslata ugyanis megengedte volna a pozitív diszkriminációt. A javaslat szerint – egy egyébként nem definiált, garantált minimális elérésen túl, de az üzletileg indokolható mértéken belül – a szolgáltatók szabad kezet kapnának a forgalom megkülönböztetésére. Röviden: aki fizet, azt gyorsabban érhetik el a felhasználók. Nyilvánvaló, hogy ez a fajta üzleti modell egyenlőtlenséget eredményez és csak a nagy szolgáltatók, mint például a Netflix vagy a Google számára kedvező.

Mi sem bizonyítja jobban a fenti félelmek megalapozottságát, mint az a megállapodás, amit a Netflix és a Comcast szinte rögtön az FCC hatáskörét csökkentő bírósági döntés után, 2014. február 23-án megkötött. A megállapodás értelmében a Netflix fizet a Comcast-nek, amiért cserébe a Comcast ügyfelei a Netflix szolgáltatásait a korábbiaknál sokkal jobb minőségben élvezhetik.

Mielőtt akár a Netflix, akár a Comcast felett pálcát törnénk, érdemes pár dolgot megérteni: A Netflixnek érdeke, hogy jó minőségű szolgáltatást tudjon nyújtani bármelyik előfizetőjének, amit ha a hálózat bármely része túlterhelt, akkor rajta kívül álló okból nem tud megtenni. A Netflix ezért a saját céljaira kifejlesztett Open Connect CDN-t ajánlja, illetve peering, azaz adatcserélési lehetőséget is kínál az általa felsorolt adatközpontokban bármely ISP számára.

A peering (más néven adatcsere) azt jelenti, hogy két vagy több autonóm hálózat közvetlenül, vagy szinte közvetlenül, de mindenképpen nagy sebességgel kapcsolódik egymáshoz. Magyarországon például a BIX nyújt publikus peering szolgáltatást. A BIX-en keresztül a nemzetközi vonalak használata nélkül tudnak a BIX-re kapcsolódó rendszerek, például a különböző internet szolgáltatók és internetes szolgáltatásokat nyújtók egymással adatot cserélni, abban az esetben, ha nincs privát peering kapcsolat közöttük. Mind a publikus mind a privát peeringnek előnye a normál transit átvitelhez képest a sebessége és az ára is.

Kicsit továbbgondolva, a peering alapvetően magában hordozza a hálózatsemlegesség egyfajta megsértésének lehetőségét. Ugyanis a peering bár olcsóbb, mint a normál transit, egyáltalán nem olcsó. Amikor például a Google vagy a Netflix rácsatlakozik egy olyan publikus peering hálózatra, amire az érintett ISP is csatlakozik, akkor a szolgáltatásuk onnantól sokkal nagyobb sebességgel érhető el az adott ISP felhasználói számára. Tehát itt különösen igaz az „aki kimarad az lemarad” mondás.


Elméleti Hálózat


Az elméleti hálózatot bemutató ábrán például az ISP 1 felhasználói, köszönhetően a kiépített privát peering kapcsolatnak, összesen 1000 Mbit/s-mal érik el a VIDEO szolgáltatásait. Az ISP 2 és ISP 3 felhasználói már csak Publikus Peering 1-en keresztül érik el a szolgáltatást, szolgáltatónként 50 Mbit/s-mal. A legrosszabb helyzetben az ISP 4 felhasználói vannak. Ők csak a szolgáltató internet kapcsolatán keresztül, összesen 10 Mbit/s-mal érik el a szolgáltatást. ISP 4 azzal tudná javítani a felhasználói helyzetét, ha csatlakozna akár a Publikus Peering 1 szolgáltatáshoz, akár privát peering kapcsolatot létesítene a VIDEO hálózatával vagy meggyőzi VIDEO-t, hogy ő csatlakozzon a Publikus Peering 2 hálózathoz. Azonban ezek egyike sem olcsó mulatság.

Érdemes még megjegyezni, hogy ISP 1 és ISP 2 a köztük lévő privát peering kapcsolatnak köszönhetően egymás szolgáltatásait is nagy sebességgel és alacsony késleltetéssel érhetik el. Például egy ISP 1 előfizető feltehetően jó minőségben tudna internetes hanghívásokat bonyolítani ISP 2 bármely előfizetőjével, míg ez ISP 3 és különösen ISP 4 esetén már nem feltétlenül igaz.

A privát peering a kiépítési költségek miatt a hálózat semlegességet tekintve ezért erősen kérdéses. A publikus peering egy fokkal jobb, mivel a publikus peering kapcsolatot bárki más is tudja használni, de persze csak ha van elég pénze ugyanahhoz a peering szolgáltatóhoz csatlakozni.

A legtöbb ISP-nek és mobilszolgáltatónak a videók átvitele jelentős hálózati terhelést jelent. Jelenleg a Netflix Észak-Amerika összes vezetékes internet forgalmának 31,09 százalékát tesz ki, amit közvetlen a YouTube követ 12,28 százalékkal.

A Comcast is érdekelt lenne abban, hogy bármely szolgáltatás, akár a Netflix is a hálózatán keresztül a felhasználóihoz jó minőségben jusson el. Kérdés, hogy előfordulhat-e, hogy ha a Comcast túl sok adatot enged beáramlani a Netflix felől a saját belső hálózatába, ezzel akarva akaratlan más szolgáltatások elől véve el a sávszélességet és akaratlanul megsértve a hálózatsemlegesség elvét. Elvileg nem, mivel a belső hálózat kapacitásának képesnek kellene lennie kiszolgálni az összes eladott garantált sávszélességet, ezért a gerinchálózat terhelésének maximumát a szolgáltató tudja tervezni. Fentiek miatt vegyük úgy, hogy a belső gerinchálózaton elméletileg nincs és nem is lehet túlterhelés. Ebben az esetben nem sérül a hálózatsemlegesség és a felhasználóhoz eljutó Netflix lassúságát a hálózat két pontjának lassúsága okozhatja. Az egyik maga a felhasználó belső hálózatra csatlakozásának sebessége, a másik pedig a Netflix hálózatába menő út leglassabb pontjának sebessége, ami a nagy szolgáltatók és szolgáltatások esetében tipikusan egy publikus vagy egy privát peering kapcsolat.

A fent említett Netflix-Comcast megállapodás alapján a Netflix kifizethette a Comcast-nak a privát peering kiépítését vagy bővítését, a publikus peering szolgáltatás kiépítését vagy bővítését, esetleg telepíthetett egy Open Connect szervert a Comcast hálózatába. Ebből egyedül a publikus peering bővítése lenne az, ami nem csak Netflix-Comcast viszonylatban járna előnyökkel, hanem más is jól járhatna vele. A többi megoldás csak a Netflix pozícióját javítja az adott szolgáltató felhasználói számára.


Netflix-Verizon háború



Ahogy a lenti grafikonon is látszik, a Netflix a Verizon hálózatán régóta sebesség problémákkal küzd. Voltak feltételezések arról is, hogy mind a Comcast mind a Verizon, de akár más szolgáltatók is direkt lassítják a Netflix elérését, ami a hálózatsemlegesség szándékos megsértése lenne, erre azonban egyértelmű bizonyítékot nem találtak. A probléma megoldására végül a Netflix április 28-án megállapodást kötött a Verizonnal is, ami szerint fizet a Verizonnak a jobb hálózati sebességért cserébe. Amikor a Netflix megkötötte a Comcasttel a megállapodást, próbálta nyomatékosítani, hogy ez csak egyszeri alkalom volt és nem kíván ebből rendszert csinálni. Végül azonban csak be kellett adja a derekát a Verizonnak is.

Csakhogy míg a Comcast hálózatán látható a hirtelen javulás a februári megállapodás után, addig a Verizon hálózatán semmilyen javulás nem látszik.



A Netflix ezért egyedi lépésre szánta el magát és a Verizon hálózatán keresztül Netflixet néző felhasználókat egyszer csak a lenti kép fogadta egy üzenettel, mely szerint a Netflix videók lejátszásának problémáját a Verizon hálózatának túlterheltsége okozza.



A Verizon természetesen azonnal tagadta a vádakat. A válasz szerint szinte biztosan nem a Verizon hálózatában van túlterhelés, hanem szinte biztosan azon a kapcsolaton, amit a Netflix választott a forgalmának a Verizon hálózatába juttatására. A megfogalmazás azért itt még óvatos volt és a peering kapcsolatra, illetve a forgalom rossz peering kapcsolaton keresztüli küldésére utalt. Tagadták továbbá, hogy az egész sebességproblémának bármi köze lenne a hálózatsemlegesség témaköréhez. Egyelőre maradjunk annyiban, hogy igazuk van, csak kifelejtettek pár lényeges dolgot.

Néhány hétre rá a Verizon kiadott egy újabb nyilatkozatot, amelyben egy felhasználói panasz kivizsgálásának eredményeként megállapítja, hogy nem a Verizon hálózata túlterhelt, hanem a Netflix felől jövő belépési pont. Ezt egy ábrával is alá kívánta támasztani, amin minden zöld a Netflix felől jövő belépési pont kivételével. Emiatt a Netflixet hibáztatta, mondván, hogy az nem tesz meg mindent a szükséges sávszélesség biztosítására. A lényeg azonban három mondatban van elrejtve.

A Verizon ugyanis arra hivatkozik, hogy normál esetben elvárás, hogy a peering kapcsolaton keresztül mindkét irányban egyenlő terhelés legyen. A Netflix esetében azonban lefelé 100 százalékos, míg felfelé csak 34 százalékos a kihasználtság. Ilyen esetekben a Verizon elvárná, hogy az egyenlőtlenség miatt külön szerződést kössenek vele.

De akkor mit tartalmazott a korábbi megállapodás, különösen ha még azt is tudhatjuk, hogy a Verizon elutasította az Open Connect CDN használatát?



A Verizon nyilatkozatára ezek után már a Level 3 válaszolt, mivel a Netflix a Level 3 hálózatán keresztül juttatja el a videostreameket a Verizon hálózatába. A Level 3 megállapítja, hogy mivel sem a Verizon belső hálózata, sem pedig a Level 3 hálózata nem túlterhelt, így a megfelelő minőség biztosításához semmi más nem lenne szükséges, mint a peering kapcsolat bővítése. A Level 3 azonban leírja, hogy furcsa módon csak azon területek peering kapcsolatai túlterheltek, ahol a Verizon a Netflixszel versenyez a saját TV illetve CDN szolgáltatásával. Ha ez igaz, akkor az már a hálózatsemlegesség szándékos és durva megsértése.

A Level 3 továbbá csipkelődve felajánlja a Verizonnak, hogy amennyiben szükséges és ahogy már többször is felajánlotta, de a Verizon elutasította, öt perc alatt megoldja a problémát néhány új kapcsolat bekötésével és kifizeti a Verizon helyett a peering kapcsolat bővítésének kártyánkénti pár ezer dolláros költségét, illetve ha kell, akkor a pár méter hálózati kábelt is.



Összefoglalva tehát a Netflix kötött valamiféle, de ismeretlen tartalmú, megállapodást a Verizonnal, de ennek nem lett mérhető eredménye. Ezek után a Verizon még több pénzt szeretne a Netflixtől vagy a Level 3-től a peering kapcsolat egyenlőtlen terhelése miatt. Addig is az egyenlőtlen adatcserére hivatkozással a minőségi problémákat nem tekinti a saját hibájának.


A jövő



Mostanra érkeztünk el odáig, hogy megérthessük az egész harc által felszínre hozott lényegi kérdéseket.

Ha az egyenlő adatcsere megvalósítása nem lesz lehetséges, és ez a zene, de főleg a videostreamelés terjedésével egyre inkább lehetetlen lesz, az zsarolási helyzetbe hozza az internetszolgáltatókat. Bár valójában az internetszolgáltatók a felhasználók által fizetett díjból kellene, hogy a belső hálózatuk és a peering kapcsolataik költségét fedezzék, de jó zsarolási helyzetben vannak az internetes tartalmat nyújtó cégekkel szemben, akiktől megpróbálhatnak pénz kérni a jobb elérhetőségért cserébe.

Úgy tűnik, legalábbis Obama néhány nyilatkozata ezt erősíti, hogy az internetszolgáltató és a tartalomszolgáltató pénzügyi megállapodását a gyorsabb elérés biztosítására, az új hálózatsemlegességet szabályozó törvény az előzetes tervvel szemben végül nem fogja megengedni. De várjuk ki a végét! Az FCC szeptember 15-ig kapott határidőt az új javaslat kidolgozására.

Azok az internetes tartalomszolgáltatók, akiknek jó peering kapcsolataik vannak, amihez természetesen megfelelő pénzügyi forrás szükséges, továbbra is előnyre tehetnek szert a kisebbekkel szemben.

Az internetszolgáltatók a privát, de akár a publikus peering kapcsolatok fejlesztésével, vagy éppen nem fejlesztésével hozhatnak kedvük szerint előnyös, vagy hátrányos helyzetbe tartalomszolgáltatókat.

Akárhogy is végül mi, felhasználók leszünk a haszonélvezői vagy károsultjai a cégek üzleti háborújának, ha nem kapunk egy új és jó hálózatsemlegességi törvényt.


Források



Wikipedia
ACLU
FCC Open Internet
FCC javaslat
EFF
Internet Society
Miért jó, hogy az internet szolgáltatók kikerültek távközlési törvény hatálya alól
Mozilla
Netflix OpenConnect
Google Peering and CDN
Kattints ide  ➜

Az Androbit technológiai és tudományos magazinnál hiszünk abban, hogy az információ mindenkit megillet. Hosszú évek munkájával megszerzett hírnevünknek köszönhetően megadatott számunkra az a lehetőség, hogy műszaki témájú médiumként is elérhessünk minden internetező korosztályt. Tesszük ezt olyan hírekkel és cikkekkel, amik között egyaránt szerepel nagyobb tömegeket és kisebb szakmai csoportokat érintő tartalom is.

A témák gondos összeválogatásának és a cikkek minőségi kidolgozottságának hála mára Magyarország egyik legnépszerűbb technológiai és tudományos információforrásává váltunk – fejlesztéseinkkel és kutatásainkkal pedig igyekszünk mindig egy lépéssel a versenytársak előtt járni.

A weboldalunkon található, szerkesztőségünk által készített tartalmakra vonatkozó összes felhasználási jogot az Androbit technológiai és tudományos magazin birtokolja. A tartalmak egyes részleteinek felhasználását kizárólag látványos (vagy jól hallható) forrásmegjelöléssel engedélyezzük. A feltételek megszegésének jogi következményei lehetnek. A feltételektől eltérő tartalomfelhasználás kizárólag megegyezés útján lehetséges.
Copyright © 2007-2016 – Makay József (makay@androbit.net)
A Samsung SDI szállítja az akkumulátorokat a Lucid Motorsnak
Sokan fognak kiakadni a Samsung Galaxy S8‑ra
Megújuló energiaforrások felé fordul az Apple
Új színben érkezik az Apple iPhone 7s
Itt az új Pókember film első előzetese
A Casio bemutatott egy 1,9 megapixeles kamerát
Felkapott témák
Az egyik legnépszerűbb antivírus egyben a legrosszabb is
Ezek a jelenleg kapható legerősebb okostelefonok
2016 legjobb okostelefonjai - Sebességteszt
Sokan fognak kiakadni a Samsung Galaxy S8-ra
Android 1.0 Apple Pie vs. Android 7.1 Nougat
Melyik lesz 2017 legjobb okostelefonja?
Állásajánlatok
IT helpdesk munkatárs
Plc programozó
Alkatrész üzletág vezető
Experiened Business Analyst for IT Order Portal and Service Catalogue ITIL Budapest/Szeged/Debrecen
System Administrator 2nd Level support Budapest
Experienced/Senior Service Desk munkatárs német nyelvtudással Budapest
IT Compliance and web developer [ST-UCWD01]