16 829
Tesztek Android Google Apple Microsoft Samsung Huawei Linux Okostelefon Biztonság Tudomány Facebook Videojáték Film
16 829

Az Ubuntu design hibái

Makay József2010.05.16. 15.13

Az Ubuntu design hibái


Az emberi pszichológiában jártasak tudják, hogy az átlagos, alapvetően meggondolatlan és logikátlanul élő ember elsősorban a küllemet teszi párhuzamba a minőséggel. Gondolok itt arra, hogy jelen esetben egy szoftver hiába van tele hibákkal, ha a felülete művészien megtervezett, látványos és mégis egyszerű, a felhasználó akkor is azt fogja választani, még akkor is, ha tudja, a másik szoftver, aminek külseje kicsit visszafogottabb, sokkal biztonságosabb és stabilabb. Ezt tudják a Canonical-nál is, éppen ezért a legutolsó stabil kiadásban (Ubuntu 10.04) designbeli fejlesztéseket(?) eszközöltek a felhasználók megnyerése érdekében. Lássuk mi az, amiben tényleg hatalmasat hibáztak!

Mielőtt még bármibe is belekezdenénk leszögezném, hogy a cikk azért az Ubuntu-t választotta ki célpontul, mivel manapság (2010) ez a legelterjedtebb nyílt forráskódú operációs rendszer és szerintem a mögötte álló cégnek és fejlesztőgárdának majdhogynem kötelessége lenne a lehető legminőségibb munkákat kiadni, ami a tapasztalatok alapján néha nem sikerül. Nem mennék bele a stabilitási és biztonsági hibákba, elvégre ez a cikk most csak a külsőről szól. Visszatérve a minőségre, úgy gondolom, hogy ha valaki, most például a Canonical a felhasználói szám növelését célozta meg első számú célul, tisztában kell lennie az emberi elme kiszámíthatatlanságával és válogatósságával. Manapság, amikor olyan világot élünk, amiben a felhasználók jelentős része úgy választ azonnali üzenetküldőt - itt az MSN kliensre gondolok, mert hát minden barátunknak az van ugyebár - hogy az elsődleges szempontok közé olyan szolgáltatások tartoznak, mint a csevegőablak hátterének beállítása, vagy a nicknév színezhetősége, a felhasználókat csak a legpontosabb és a lehető leggyönyörűbb külsőkkel lehet magunkhoz édesgetni. Ezzel most egyesek leállnának vitázni, akiknek elég egy natúr FVWM ablakkezelő is a boldogsághoz, viszont a felhasználók többségét nem az ilyen felfogású felhasználók teszik ki.



Fejlesztési hiányosságok

Végre rátérve az Ubuntu design hibáira érdemes megjegyezni, hogy az Ubuntu fejlesztőcsapat rengeteget fejleszt. Tehát az Ubuntu köré szerveződő csapatot ne csak egy Debian-remastert újracsomagoló baráti társaságnak tekintsük! Sokkal többről van szó. Számos egyedi fejlesztésük van, aminek hála az Ubuntut egyre többen merik kipróbálni. Ez viszont nem mentség a pontatlan munkára, főleg ha erre most elég nagy hangsúlyt fektettek. Nézzünk végig a fejlesztési hiányosságokon! Tény, hogy a GNOME alapértelmezetten nem használ kompozitort. Akik nem tudják mi a kompozitor, azoknak most legyen elég röviden annyi, hogy az oldaná meg a valósághű árnyékok, átlátszóságok és asztali effektek megvalósulásának lehetőségét. Nos, ilyet a GNOME nem használ, hogy miért, azt nem tudjuk. Van a Metacity ablakkezelőnek egy alap árnyék szolgáltatása, de az mégsem az igazi. Ezt Ubuntuék úgy oldották meg, hogy alapértelmezetté tették a csillivilli asztali effekteket generáló Compiz-t, amit ha az adott gép képes futtatni, akkor fut, egyébként pedig nem. A Compiz csak effekteket állít elő, de a grafikai, pontosabban a grafikusok által elkövetett hibákat nem tudja javítani. Nem tudom, hogy ki csinálta az Ubuntu új külsejét, de a Canonical-nak fel kellett volna ismernie a problémákat. Mint már említettem, rendszer már rengeteg saját fejlesztést tartalmaz, de az ablakkeretek tiszta élű sarokkerekítéseit még mindig nem oldották meg. A KDE-ben ez a szolgáltatás már régen jelen van, nem tudom, hogy GNOME alatt miért nem tudnak valami normális megoldással előrukkolni.

Hasonló hiányosság az eseményvezérelt ablakvezérlő gombok megjelenítése. Jelenleg ugyanis, ha egy ablaknál csak a bezáró gombra van szükség, akkor a gomb háttere szeretne folyatódni a következő gomb hátterével, az viszont nincs megjelenítve, így a bezáró gomb háttere megtörik. Magyarul nincs lezárva. A felhasználó tudja és látja, hogy a háttér folytatódna, de nem tud, mivel az ablakkezelő nem tudja, hogy az ilyen speciális esetekben egy olyan gombot kellene megjelenítenie, ami le van zárva és nem akar folytatódni a következő gomb hátterével. Ránézve a jobb oldali képre, mindenkinek világossá válik, hogy mire is gondolok. Csúnyának, igénytelennek és átgondolatlannak tűnő megjelenítés. Mintha nem lett volna elég idő a fejlesztésre, vagy a fejlesztők csak legyintettek, hogy jó lesz majd az. Hát nem lett és az igényesebb felhasználók szemében ez a szoftver minőségét tükrözi, ami ebben az értelemben valóban hagy maga után kívánnivalókat. - Időközben erről kiderült, hogy sikeresen javították a problémát.



Grafikai hiányosságok

A designerek által választott színösszeállítást nem igazán tudom hová tenni. A sötét színek túl sötétek és a rajtuk használt színátmenetes árnyalatok sem nyújtanak elég kontrasztos látványt. Szerintem kicsit túl sötét és túl matt. Vagy ha már annyira ragaszkodtak ehhez a sötét színhez, legalább tették volna árnyaltabbá, csillogóbbá, hogy ne csak úgy tűnjön, mintha egyhetes ürülékkel lenne kikenve az egész képernyő.

A jobb oldali képen az Ubuntu által használt design próbáltam kicsit elviselhetőbb minőségre hozni. Remélem azért látszik a minőségbeli különbség, mentségemre legyen hozva, hogy néhány perces munkáról van szó. Csak néhány elemen javítottam, hogy lássátok, lehet ezt azért egy picit jobban is csinálni. A kép bal oldalán található elemek mindegyikén javítanom kellett, ugyanis mindegyikkel volt valami baj. Nem állt mögöttem a Canonical, nem kaptam érte pénzt és egy rakás fejlesztőnek sem kellett rábólintania ahhoz, hogy sokkal jobban nézzen ki, mint az eredeti.



Csak akarat kérdése

Ha az Ubuntu fejlesztőinek nincs szépérzéke, akkor miért nem bízzák rá a külső elbírálását egy válogatott döntőcsapatra, akik erre a célra lettek összeállítva, hogy mindenbe bele tudjanak kötni, mint én, ezzel javítva a minőséget. Még azt sem lehet mondani, hogy technikai akadályai lennének a minőségi munkának, mivel a neten rengeteg olyan GNOME témát találni, ami esetenként a KDE egyes felületeit meg tudná verni. Értetlenül állok a téma előtt, hogy 2010-ben a világ legelterjedtebb nyílt forráskódú operációs rendszerét ilyen köpedelem külsővel adják ki azt várva, hogy az új stílus láttán mindenki hanyatt-homlok otthagyja a Windows 7-et, vagy az Mac OS X-et. Érdekes módon a Novell tulajdonában álló openSUSE rendkívül ízléses és majd' hibátlan felülettel jelenik meg időről időre. KDE4-et használ, de ez akkor sem mentség az Ubuntu fejlesztőinek. Manapság egyre több piaci szereplő a KDE4-Qt4 mellett teszi le a voksát, ugyanis sokkal nagyobb sebességgel fejlődik, mint a GNOME-Gtk, sokkal látványosabb újdonságokat tudnak viszonylag hamar felmutatni és már a stabilitásra sem lehet nagyon panasz. Szóval az Ubuntu-nak talán kicsit el kellene gondolkoznia a váltáson. Ha már a GNOME-ból nem tudják a szépet elővarázsolni, akkor használjanak olyan felületet, ami alapból szép. Erről a témáról az Ubuntu atyja, Mark Shuttleworth is nyilatkozott és nincs elzárkózva a váltás meggondolásától. Ez a kijelentése viszont nem tegnap volt, így ki tudja mennyit változott a véleménye. Akárhogy is nézzük, azzal hogy a Canonical megszerezte a nyílt forráskódú piac jelentős részét, bizonyos kötelességeket is a nyakába kapott, konkrétan azt, hogy nem szabad leégetnie a nyílt forráskódú technológiákat a nagyközönség szeme láttára. Ezzel viszont kicsit azt teszi...

Kattints ide  ➜

Az Androbit technológiai és tudományos magazinnál hiszünk abban, hogy az információ mindenkit megillet. Hosszú évek munkájával megszerzett hírnevünknek köszönhetően megadatott számunkra az a lehetőség, hogy műszaki témájú médiumként is elérhessünk minden internetező korosztályt. Tesszük ezt olyan hírekkel és cikkekkel, amik között egyaránt szerepel nagyobb tömegeket és kisebb szakmai csoportokat érintő tartalom is.

A témák gondos összeválogatásának és a cikkek minőségi kidolgozottságának hála mára Magyarország egyik legnépszerűbb technológiai és tudományos információforrásává váltunk – fejlesztéseinkkel és kutatásainkkal pedig igyekszünk mindig egy lépéssel a versenytársak előtt járni.

A weboldalunkon található, szerkesztőségünk által készített tartalmakra vonatkozó összes felhasználási jogot az Androbit technológiai és tudományos magazin birtokolja. A tartalmak egyes részleteinek felhasználását kizárólag látványos (vagy jól hallható) forrásmegjelöléssel engedélyezzük. A feltételek megszegésének jogi következményei lehetnek. A feltételektől eltérő tartalomfelhasználás kizárólag megegyezés útján lehetséges.
Copyright © 2007-2016 – Makay József (makay@androbit.net)
Szellemek szállták meg és katonák lőtték szitává Budapestet
Már 20 millióan használják az Apple Musicot
Régóta várt funkciók debütálnak az új Instagramban
Az egyik legnépszerűbb antivírus egyben a legrosszabb is
A fák az Alphabet legnagyobb ellenségei
A nap videója: Ez a különbség a vírus és a baktérium között
Felkapott témák
Ezek a különbségek az iPhone- és Android-felhasználók között
Az egyik legnépszerűbb antivírus egyben a legrosszabb is
Ezek a jelenleg kapható legerősebb okostelefonok
2016 legjobb okostelefonjai - Sebességteszt
Android 1.0 Apple Pie vs. Android 7.1 Nougat
Ezek a Huawei-készülékek kapják meg az Android 7.0 Nougat frissítést
Állásajánlatok
ECO koordinátor / Drafter
Szolgáltatás létesítési koordinátor
Minőségbiztosítási mérnök Referenciaszám: PJ5173
Test Manager CIAM - Telekom IT TSI ADAM1 Budapest
T&T Project Manager Budapest
Market Research Specialist
Garanciális minőségbiztosítási mérnök TESK-6556-16