16 574
Tesztek Android Google Apple Microsoft Samsung Huawei Linux Okostelefon Biztonság Tudomány Facebook Videojáték Film
16 574
/ContentUploads/A583/smartphone_mobile.jpg
Kattints ide  ➜

Hamarosan 150 megabites mobilneted lehet (olcsón)

2014.10.06. 19.24
Szeptember 29-én sikeresen lezárult a mobil adat- és hangforgalomra eddig meg nem nyitott és további, még ki nem osztott frekvenciasávok egyes blokkjainak használati jogának állami értékesítése.


A frekvencia korlátos, megosztott erőforrás



A 4 nyertes pályázónak összesen 130,6 milliárd forintot kell kifizetni a frekvenciák 20 évig tartó bérléséért. Összesen 265 MHz-nyi új frekvenciablokkot vontak be (a 800 MHz-es, 900 MHz-es, 1800 MHz-es, 2600 MHz-es sávokból), ami jelentős előrelépés. A szolgáltatások lefedettségének, sebességének, minőségének további javítása, a verseny növelése érdekében mindenképpen szükség van újabb frekvenciasávok, illetve -blokkok bevonására, mivel a frekvencia erősen korlátos, megosztott erőforrás.

Ezáltal növekedhet a kapacitás, nemcsak egy szűk réteg kiváltsága lehet az LTE és nemcsak 100 MB adatforgalmat kaphatunk havi 1000 forintért. Jobban érvényesülhetnek végülis a felhasználók érdekei. Csökkenhetnek az árak, ami révén újabb felhasználók fizethetnek elő mobilinternetre, újabb piacok nyílhatnak meg a szolgáltatók számára, ami további árcsökkenéshez vezethet és így tovább.

A nem is olyan távoli jövőben szinte általános lesz az akár több 100 megabites mobilinternet, havi 10-30 GB-os adatforgalommal (jó esetben 5 éven belül), kistelepüléseken és nagyvárásokban egyaránt, az ország egész területén.



Egyelőre a piac közel sem telített, hiszen a magyar lakosság csak 27,7 százaléka használ mobilinternetet. A környező országokban ez a mutató már 50 százalék felett van – kivétel nélkül.

Ez nem véletlen, hiszen hazánkban jelenleg a mobilinternet előfizetés ára ténylegesen drágának számít az átlagfizetéshez képest. Átlagos ára annak közel 7-8 százalékát teszi ki, míg a szomszédos országokban csupán alig 2-3 százalékát. Például Szlovákiában az átlagos mobilnet előfizetés fele annyiba kerül az átlagfizetéshez képest, ott kétszer akkora az előfizetők száma. Nem meglepő, hogy az európai OECD tagországok rangsorában Magyarország az utolsó helyen áll mobilnethasználat tekintetében.

Hazánkban a sokkal megfizethetőbb vezetékes internet az elterjedt. Érthető a hozzáállás: ha internet, akkor kábel/DSL, a mobilnet egyelőre inkább luxus. A hozzáállást erősíti a sok rossz tapasztalat, beidegződés a mobilinternettel kapcsolatban, amiknek – főleg vidéken, illetve zsúfolt városrészeken, korszerűtlen mobiltelefonokkal használva – van valóságalapja.


Az új 800 MHz-es és 2600 MHz-es sávok



A mobilkommunikációra eddig meg nem nyitott frekvenciák a 800 MHz-es sáv, ami rendkívül jó hullámterjedési jellemzőkkel rendelkezik (vidéki felhasználásra optimális), illetve a 2600 MHz-es sáv, ami különösen nagyvárosi környezetben, kapacitásbővítésre optimális. Mindkét frekvencián kizárólag LTE szolgáltatást fognak nyújtani a nyertes szolgáltatók.



A 800 MHz-es sáv kiürítése ebben az évben fejeződött be. A digitális TV-s átállás alatt az átmenetei periódusban (amikor egyszerre kellett analóg és digitális adás is) a digitális adók ide szorultak „fel” (800 MHz környékére: UHF-re, Ultra High Frequency: „ultra magas frekvencia”) a hagyományos TV-s frekvenciákról (400 MHz környékéről: VHF-ról, Very High Frequency: „nagyon magas frekvencia”). Az analóg adást végre lekapcsolták, felszabadultak a VHF sávok, és végső helyükre kerültek oda a digitális csatornák (pontosabban multiplexek), tehát az UHF sáv kiürült.

Erre az UHF sávra már égető szükség volt a nagysebességű mobilinternet, az LTE további térnyeréséhez. Mivel a korábbi GSM rendszereket nem kívánják megszüntetni, azok frekvenciáit nem lehetett átallokálni a spektrummal amúgy sokkal hatékonyabban bánó LTE céljára. Az LTE azért sem költözhetett volna a GSM mellé a 900 MHz-es sávba, mivel még rendkívül sokan használják a GSM rendszert, szükség van ott is kapacitásra, frekvenciára. Ez a jövőben várhatóan nem fog változni, mivel még sok készülék nem LTE-képes, illetve a GSM-modemek egyszerűségük (pl. lineáris áramfogyasztás), alacsony áruk miatt rendkívül elterjedtek a gépek közötti kommunikációban (Machine-to-Machine, M2M), amely szegmens nagy növekedés előtt áll. A két (pontosabban három: a 3G miatt) párhuzamos rendszer közötti frekvencia-versenyhelyzet tehát teljesen csak új frekvenciasávok használatba vételével oldható meg.

A 800 MHz-es sávból blokkokat bérlők (mindhárom nagy szolgáltató) vállalták a frekvenciabérlés keretében, hogy az országban több 100 újabb településen fognak jó minőségű LTE hozzáférést kiépíteni (2 ütemben), ez számukra kötelezettség. Meghatározott százalékos szintű lefedettséget kell biztosítaniuk, beltérben mérve, így ezzel kevésbé tudnak majd trükközni a reklámokban.

A Vodafone vidéken előnyben van, ők sokkal gyorsabb kiépítést tudtak garantálni. Hiszen a bázisállomásaik vidéken már optimális helyeken telepítve vannak nagy területek lefedéséhez, ugyanis már a 3G-nél is a nagy területek kiszolgálására helyezték a hangsúlyt (egyedüliként, épp emiatt a 900 MHz-es sávban: lásd optimális hullámterjedés), szemben a kapacitással, így a sebességgel is.



A 2600 MHz-es blokkok kihasználása révén pedig tehermentesíthetők a túlzsúfolt 1800 MHz-es blokkok, tovább növelhető a kapacitás. Ezzel főleg sűrűn lakott környezetben növekedhet az egy felhasználóra jutó sávszélesség, ami miatt nő az adatátviteli sebesség számára.

Azonban a hullámterjedési jellemzők a frekvencia növekedésével jócskán romlanak. Igaz, városban ez még nem vészes, hiszen ott a hullámok számtalan felületről visszaverődve eljuthatnak a betonfalak által nagyban árnyékolt felhasználókhoz. Ám ez egyben hátrány is: számolni kell a többszörös visszaverődésekből származó interferenciával, jelromlással is.

Miért van szükség ilyen magas frekvenciára? A 2100 MHz-es sávot teljesen elfoglalja a 3G szolgáltatás, amit nem szándékoznak egyelőre a szolgáltatók leépíteni az LTE miatt (most szinte minden okostelefonban van 3G-modem, míg a 4G-modem egyelőre ritka). A következő, 2400 MHz-es sávot pedig a WiFi (és a mikrohullámú sütők, Bluetooth átvitel, vezetéknélküli billentyűzetek, távirányítós autók, stb.) használják. Mint sejthető, ez nagyon túlterhelt sáv: épp azért, mivel nem szükséges licenc a használatához, szinte minden lakossági rádiós átvitel ide zsúfolódik.


A „régi” 900 MHz-es és 1800 MHz-es sávok



A 800 MHz-es és 2600 MHz-es sávokkal szemben a 900 MHz-es és az 1800 MHz-es sávok már nagy múltra tekinthetnek vissza.



900 MHz-en kezdődött hazánkban is, mint mindenhol máshol Európában a GSM szolgáltatás 1994-ben. 5 év alatt, 1999-re el is fogytak a „frekvenciák” a felhasználók számának meredek növekedése miatt, ezzel szükségessé vált az 1800 MHz-es sáv egyes blokkjainak bevonása, főleg városi környezetben, ahol sok felhasználó van kis területen.

Most a 900 MHz-es, illetve az 1800 MHz-es sávokból eddig kihasználatlan, új blokkok bevonásával tovább növelhető a GSM, illetve LTE kapacitás, rendre inkább vidéki, illetve inkább nagyvárosi környezetben.


A frekvenciapályázat



Ez az első tender, ahol egy újabb szereplő, a Digi is nyert frekvenciablokkot (10 MHz). A Digi ezen egész országra kiterjedő hang- és mobiladat-szolgáltatást kíván nyújtani, bár a pontos tervek még nem ismertek. Az európai példák azt mutatják, hogy egy újabb, 4. szolgáltató belépése felpezsdíti a valamelyest állóvízszerű piacot. Ezzel növekedhet a verseny, a szolgáltatások színvonala, a garantált sebességek, csökkenhetnek az árak, ami a felhasználóknak érdeke.

A frekvenciapályázat nem különböztette meg az eddigi nyertes pályázókat az új belépőktől, így ugyanolyan esélyekkel indulhattak. Újdonság viszont, hogy a nyertes pályázók ezúttal 20 évre nyertek bérleti jogot. Ezáltal hosszabb időtávra tervezhetnek, komoly befektetéseiket nagyobb biztonságban érezhetik. Remélhetőleg ez növeli az infrastruktúraépítési, modernizálási kedvet. Amire nagy szükség lenne, ugyanis az utóbbi időben visszaestek az optikai kábel fektetések, korszerűsítések részben a megnövekedett adóterhek és a kedvezőtlen gazdasági környezet, folyamatok miatt. Többek között ezen kedvezőtlen folyamatok miatt állandósultak a viszonylag magas árak minden szolgáltatónál és a sok esetben alacsony szolgáltatási színvonal (főleg vidéken, és a gyorsan benépesült városrészeken), ami többnyire a beszűkült kapacitással magyarázható.



Remélhetőleg az új frekvenciák bekapcsolása valamelyest ellensúlyozza ezeket a negatív folyamatokat, és a közeljövőben fejlesztést, fejlődést fogunk tapasztalni (ami valamilyen mértékben része is a szerződéseknek) és a mobilinternet nem lesz többé luxus, tömegek engedhetik meg maguknak.

A végső cél, hogy mindenki lakhelytől függetlenül hozzáférjen versenyképes árú LTE szolgáltatáshoz. Azonban – főleg a kiépítés alatt – várhatóan a városokban lakók jobb helyzetben lesznek. Hiszen ott több frekvenciasáv, cella, így kapacitás áll rendelkezésre. Tehát elképzelhető, hogy vidéken jó térerőt jelez a készülék, ám a kapcsolat minősége alacsony (nem lehet telefonálni, mobilinternetezni) a kapacitáshiány miatt, akár a bázisállomás mellett sem. Azonban az LTE modernebb, megnövelt kapacitású, lényegesen egyszerűsített architektúrájának köszönhetően remélhetőleg kevesebb ilyen esettel fogunk találkozni, mint a GSM-korszakban.


LTE gyorstalpaló



Magyarországon az LTE szolgáltatás FDD alapú.

FDD: Frequency-domain Duplexing, azaz frekevenciatartománybeli duplexelés: a feltöltés és a letöltés frekvenciatartományban van különválasztva (időben egyszerre történnek), mindkettőnek azonos sávszélességű, ám nem szomszédos, adott MHz-nyi távolságra (duplex spacing, duplex gap) elhelyezkedő sáv jut.
Tehát FDD (MHz) sávszélesség / 2 = frekvenciablokk.

TDD: Time-domain Duplexing, azaz időalapú duplexelés: a feltöltés és a letöltés időtartományban van különválasztva (azonos vivőfrekvenciákon történnek), mindkettőnek azonos szélességű időablak jut.
Tehát TDD (MHz) sávszélesség = frekvenciablokk.



Szinte mindegyik piacon lévő LTE termináleszköz lapkakészlete támogatja mindkettő működési módot.

A maximális LTE sávszélesség 20 MHz lehet. Az LTE következő verziói (pl. LTE-Advanced, LTE-A) lehetővé teszik több ilyen blokk összefogását is (carrier aggregation: vivőfrekvencia aggregáció).

Eddig a Telekom 10 MHz-es, a Telenor pedig 20 MHz-es blokkban nyújtott LTE hozzáférést az 1800 MHz-es sávban az egész országban.

A legszélesebb blokk (20 MHz) optimális kódolással, ideális rádiós viszonyok esetén max. 150 Mbit/s-os letöltést, illetve 50 Mbit/s-os feltöltést tesz lehetővé (lásd: Telenor Hipernet, 3GPP Release 8). 2x2 „antennával” (2x2 MIMO) mind a szolgáltató, mind a felhasználó oldalán lehetővé válik a 300 Mbit/s-es letöltési sebesség is.

A Telekom jelenleg 10 MHz-es blokkot használ az LTE1800 nevű szolgáltatásához, ezért jelenleg maximum az előző értékek felére képes az LTE hálózatuk. Pontosabban maximális letöltés: 60 Mbit/s, max. feltöltés: 25 Mbit/s.

Természetesen a valódi maximális sebességek számtalan független tényezőtől függenek: hálózati konfiguráció, használt kódolás, használt hibajavítás, cella uplinkje, rádiós kapacitása, forgalom jellege, interferencia körülmények, stb. A cikk megjelenésekor a Telekomnál mérhető 50 Mbit/s-os letöltési sebesség igen jónak számít.

Azonban nem elég cellánként egy felhasználót kiszolgálni, egy átlagos bázisállomásra 100-200 felhasználó jut. Minden felhasznált frekvencia megosztott, időben is. Hogy ez működjön, rendelkezésre kell állnia megfelelő hálózati kapacitásnak, aminek az egyik alapja a frekvencia. Mivel ugyanazon vivőfrekvencia (15 kHz-es szelet a spektrumból) nem használható fel szomszédos/közeli cellákban – mert az interferenciához, fokozott jelvesztéshez vezetne --, ezért rendelkezésre kell állnia elegendő számú vivőfrekvenciának. Minél több felhasználó, annál több cella, így vivőfrekvencia szükséges.

Például a Telekom pár napja még ~ 666 db LTE célra felhasználható vivőfrekvenciával (pontosabban párosított vivőfrekvenciával) rendelkezett az 1800 MHz-es sávban (10 MHz). Bázisállomásonként átlagosan körülbelül 170 darab használható fel ebből. Egy felhasználó legalább 12 darabot kap ezekből fél milliszekundum ideig. Ezen a minimális csatornablokkon osztozhat ugyan a többi felhasználóval a cellában, azonban akkor csökkenhet a letöltési sebesség. Ez főleg akkor igaz, ha tartósan foglaltak a blokkok (videóletöltés, torrent), a szolgáltatók nem véletlenül korlátozzák ezeket. Illetve ha kimondva nem is, de az ilyen forgalmaknak bizonyosan kisebb prioritást adnak, rontva ezzel a felhasználói élményt. Több felhasználóhoz, stabilabb szolgáltatáshoz és nagyobb letöltési sebességekhez lényegesen több allokálható vivőfrekvenciára van szükség cellánként. Tehát vásárolni kell a fejlesztéshez a frekvenciaspektrumból blokkokat.


Kinek milyen frekvenciája volt eddig?





Az értelmezéshez példa:
Telekom:
1800 MHz: 30 MHz FDD GSM+LTE (5 MHz vs. 10 MHz blokk)

Jelentése: összesen 15 MHz-nyi frekvenciablokk fel/letöltéshez. Itt 10 MHz fel/letöltés LTE célra, a maradék 5 MHz fel/letöltés GSM célra használva.

Telekom:
900 MHz: 20 MHz FDD GSM
1800 MHz: 30 MHz FDD GSM+LTE (5 MHz vs. 10 MHz blokk)
2100 MHz: 35 MHz FDD 3G
Összesen: 85 MHz FDD

Telenor:
900 MHz: 18 MHz FDD GSM
1800 MHz: 60 MHz FDD GSM+LTE (10 MHz vs. 20 MHz blokk)
2100 MHz: 36,6 MHz FDD 3G
Összesen: 114,6 MHz FDD

Vodafone:
900 MHz: 20 MHz FDD GSM+3G
1800 MHz: 30 MHz FDD GSM
2100 MHz: 35 MHz FDD 3G
Összesen: 85 MHz FDD

Digi:
eddig nem volt frekvenciája
Összesen: 0 MHz

Megjegyezzük, hogy az 1 GHz alatti sávokban 15-20 MHz-nyi blokk, míg felette 40-50 MHz-nyi blokk javasolt szolgáltatásnyújtáshoz. Minél magasabb frekvenciasávból van ugyanannyi frekvenciányi blokk, annál kisebb az értéke, így olcsóbb a bérlete. Tehát a legértékesebb sávvá a 800 MHz-es sáv lépett elő.




Ki milyen frekvenciát nyert?



A legdrágább csomagot 33,225 milliárd forintért a Telekom nyerte el.
-20 MHz-nyi FDD blokk a 800 MHz-es sávban (801-811/842-852 MHz)
-4 MHz-nyi FDD blokk a 900 MHz-es sávban (882,1-884,1/927,1-929,1 MHz)
-60 MHz-nyi FDD blokk a 2600 MHz-es sávban (2500-2530/2620-2650 MHz)
Továbbá még 2x 10 MHz-nyi új FDD blokk az 1800 MHz-es sávban, amik szomszédosak, tehát 20 MHz (1730-1735/1825-1830 MHz és 1735-1740/1830-1835 MHz)
Összesen: 104 MHz-nyi új FDD frekvencia -> 189 MHz FDD áll rendelkezésre.

A második legdrágább csomagot 31,725 milliárd forintért a Telenor nyerte el.
-20 MHz-nyi FDD blokk a 800 MHz-es sávban (811-821/852-862 MHz )
-4 MHz-nyi FDD blokk a 900 MHz-es sávban (880,1-882,1/925,1-927,1 MHz)
-40 MHz-nyi FDD blokk a 2600 MHz-es sávban (2550-2570/2670-2690 MHz)
Összesen: 64 MHz-nyi új FDD frekvencia -> 178,6 MHz FDD áll rendelkezésre.

A harmadik legdrágább csomagot 27,225 milliárd forintért a Vodafone nyerte el.
-20 MHz-nyi FDD blokk a 800 MHz-es sávban (791-801/832-842 MHz)
-2 MHz-nyi FDD blokk a 900 MHz-es sávban (884,1-885,1/929,1-930,1 MHz)
-25 MHz-nyi TDD blokk a 2600 MHz-es sávban (2575-2600 MHz)
Továbbá még 40 MHz-nyi új FDD blokk a 2600 MHz-es sávban (2530-2550/2650-2670 MHz).
Összesen: 62 MHz-nyi új FDD és 25 MHz-nyi új TDD frekvencia -> 147 MHz FDD és 25 MHz TDD -> 172 MHz FDD és TDD áll rendelkezésre.

A Digi 10 MHz-nyi FDD blokkot nyert az 1800 MHz-es sávban (1725-1730/1820-1825 MHz).
Összesen: 10 MHz-nyi új FDD frekvencia -> 10 MHz FDD áll rendelkezésre.

A 800 MHz-es és 2600 MHz-es frekvenciasávokhoz tartozik hálózatépítési kötelezettség vállalása is, mint ahogyan arra korábban utaltunk. Tehát a Diginek a szerződésben foglaltak alapján nem kell hálózatot építenie, de valószínűleg fog.

A Telenor és a Telekom helyet cserélt mostantól az összes sávszélesség tekintetében, újra a Telekom lépett az első helyre. („Hagyományosan” mindig a Telekom vezetett, egészen, amíg a Telenor nem szerzett 20 MHz-et az 1800 MHz-es sávban.)


„Kérem, kacsojja be!”



A szolgáltatók a most megszerzett frekvenciablokkokat akár napokon belül aktiválhatják, a szerződésben rögzített vállalásaiknak megfelelően.

Azonban a Telekomnak és a Telenornak valószínűsíthetően vidéken még sok bázisállomást kell telepíteniük, illetve konfigurálniuk (a 800 MHz igénybe vételéhez). De egyéb, jogi, technikai akadályok már nem állnak a kapacitásbővítés előtt. Természetesen a 2600 MHz-es blokkok teljes kiaknázásához szükséges újabb bázisállomásokat telepíteni a nagyvárosi környezetben, ami összeütközéshez vezethet társasházak lakóival. Ez valamelyest lassíthatja a folyamatot.



Ha a Digi saját infrastruktúrán szeretne telefon és mobilinternet szolgáltatást nyújtani, annak teljes kiépítése 1-1,5 évbe telhet. Azonban virtuális szolgáltatóként, egy inkubens szolgáltató hozzáférési hálózatának bérletével rövid időn belül használatba veheti a megszerzett frekvenciáit, így szinte azonnal piacra léphet, és felkavarhatja a piacot.

Az is elképzelhető, hogy a romániai példát követi, és a még kiépítendő saját hálózatán 10 MHz-es blokkban LTE szolgáltatást fog nyújtani szinte az egész országban (max. 40-50 Mbit/s-os letöltési sebességgel), míg a GSM-alapú telefonszolgáltatásához a Telenor 900 MHz-es hozzáférési hálózatából bérel kapacitást.


LTE-t akarok, most!



Természetesen a szolgáltató oldali korszerűsítés, konfiguráció mellett a szolgáltatások igénybe vételéhez szükség van korszerű, LTE-modemmel rendelkező terminálokra (okostelefon, tablet, USB-s modem) és megfelelő díjcsomagra.

Jelenleg egyelőre előfizetéses konstrukcióban lehet hozzáférni az LTE hálózathoz mindegyik szolgáltatónál, remélhetőleg ez a közeljövőben változni fog és a kártyás felhasználók is is megtapasztalhatják az LTE előnyeit – még ha nem is 100 Mbit/s-on. A nagyban lecsökkent késleltetésnek (ping), és a közeljövőben megnövelt lefedettségnek köszönhetően a felhasználói élmény sokat javul még egy 7 Mbit/s-ra lassított LTE-n az ugyanilyen letöltési sebességű 3G-hez képest is. A nem is olyan távoli jövő pedig már a gigabites letöltési sebességeké...


Illusztráció: readtextmessages.net
Kattints ide  ➜

Az Androbit technológiai és tudományos magazinnál hiszünk abban, hogy az információ mindenkit megillet. Hosszú évek munkájával megszerzett hírnevünknek köszönhetően megadatott számunkra az a lehetőség, hogy műszaki témájú médiumként is elérhessünk minden internetező korosztályt. Tesszük ezt olyan hírekkel és cikkekkel, amik között egyaránt szerepel nagyobb tömegeket és kisebb szakmai csoportokat érintő tartalom is.

A témák gondos összeválogatásának és a cikkek minőségi kidolgozottságának hála mára Magyarország egyik legnépszerűbb technológiai és tudományos információforrásává váltunk – fejlesztéseinkkel és kutatásainkkal pedig igyekszünk mindig egy lépéssel a versenytársak előtt járni.

A weboldalunkon található, szerkesztőségünk által készített tartalmakra vonatkozó összes felhasználási jogot az Androbit technológiai és tudományos magazin birtokolja. A tartalmak egyes részleteinek felhasználását kizárólag látványos (vagy jól hallható) forrásmegjelöléssel engedélyezzük. A feltételek megszegésének jogi következményei lehetnek. A feltételektől eltérő tartalomfelhasználás kizárólag megegyezés útján lehetséges.
Copyright © 2007-2016 – Makay József (makay@androbit.net)
A Nokia nagy visszatérése
Ezek a különbségek az iPhone‑ és Android‑felhasználók között
Ezek a Huawei‑készülékek kapják meg az Android 7.0 Nougat frissítést
Videókból fog tanulni a mesterséges inteligencia
A Samsung Galaxy Note 5 is megkapja az Android 7.0 Nougat frissítést
A technológia segít a mentális egészség fenntartásában
Felkapott témák
Ezek a különbségek az iPhone- és Android-felhasználók között
Ezek a jelenleg kapható legerősebb okostelefonok
Microsoft Surface Phone - Számítógép és okostelefon egy készülékben
Ezek a Huawei-készülékek kapják meg az Android 7.0 Nougat frissítést
Egy alkalmazás bitcoin-terminált csinál a telefonunkból
Keret nélküli kijelzővel érkezik a szétcsúsztatható ZTE Nubia
Állásajánlatok
Functional Specialist, Business Process Automation
Tesztelő gyakornok
Szoftvertesztelő Budapest
C++ Qt Developer
C/C++ fejlesztő mérnök
UI Developer
Junior Frontend Java Developer