16 833
Tesztek Android Google Apple Microsoft Samsung Huawei Linux Okostelefon Biztonság Tudomány Facebook Videojáték Film
16 833

Üzleti felhasználás ‑ A nyílt forráskódról...

Makay József2010.06.22. 13.17
A nyílt forráskódról...
Üzleti felhasználás

Manapság rengeteg érvet és ellenérvet hallhatunk a nyílt forráskód mellett, illetve ellen. Nem mindegy azonban, hogy mi igaz és mi nem a felsoroltakból, ugyanis az ellenző cégek sokszor nem riadnak vissza a csúsztatásoktól sem, csakhogy a piac az övék maradjon. Lássuk végre az igazat ebben a témában!

A cikksorozat első részében azzal foglalkozunk, hogy milyen is ez a világ üzleti oldalról. Manapság ugyanis a nyílt forráskódú megoldások egyre inkább teret nyernek a zárt forráskódú szoftverekkel szemben, így fontos ismernünk a lehetőségeket és a tényeket. Ez kiváltképp fontos, ha olyan pozícióban vagyunk, ahol nekünk kell döntenünk az informatikai infrastruktúra sorsáról. Mindent figyelembe kell vennünk a technológiai hatékonyságtól kezdve a költséghatékonyságig. Egy jól meghozott döntéssel cégünkön belül rendkívüli mértékben csökkenthetők a kiadások és növelhetők a bevételek.


Félrevezetés?

A nyílt forráskódot ellenzők többnyire a stabilitást és a megbízhatóságot kérdőjelezik meg a technológia részéről. Úgy állítják be a dolgokat, hogy végeredményképpen az jöjjön ki, a nyílt forráskódú megoldások egyszerűen nem állják meg a helyüket vállalati környezetben és egyszerűen nem képesek felvenni a versenyt a zárt forráskódú szoftverekkel. Ezt sokszor maguk a zárt kódú szoftverfejlesztő cégek is hangoztatják, ráadásul ügyes licencpolitikával a meglévő felhasználókat is magukhoz tudják láncolni, nehogy azok áttérjenek egy esetleg hatékonyabb és olcsóbb megoldásra. Ehhez még jönnek természetesen a félrevezetésnek tekinthető módszerek, aminek keretein belül a nyílt forráskód gyengéit és a saját szoftverük erősségeit hangoztatják, elhallgatva számos olyan információt, amivel talán a nyílt forráskód kerülne fölénybe.

Persze a helyzet nem ennyire egyszerű. Ha a koholt vádak egytől egyig igazak lennének, akkor nem használna rengeteg kis és nagyvállalat (Google, Intel, stb.) nyílt forráskódú technológiákat. A megbízhatóságot, stabilitást és a biztonságot a legnagyobb banki adatközpontok, tőzsdei és repülésirányító rendszerek bizonyítják, ugyanis ezeken a helyeken is ilyen szoftvereket alkalmaznak.


Ingyen? Hogyan?

A legtöbb emberben szinte az a kérdés merül fel elsőnek, hogy miért is ingyenesek ezek a megoldások. Ha egyszer olyan jók, akkor miért nem kell értük fizetni? Ezt a felfogást maguk a zárt forráskódú fejlesztőcégek nevelték bele a felhasználók gondolkodásába. Egy szoftver annyit ér, amennyit megkérnek érte. Tehát a nyílt forráskódú szoftverek nem érnek semmit? Ez az, ami egyáltalán nem igaz. A nagyobb nyílt forráskódú cégek egy teljesen más üzletpolitikát alkalmaznak. Erre talán a legjobb és legismertebb példa a Skype, ami ugyan nem nyílt forráskódú (egyelőre), de ugyanazt a politikát alkalmazza, mint a fentiek. Azzal mindenki tisztában van, hogy a Skype, a felhasználók számára egy ingyenes azonnali üzenetküldő és telefonszoftver. Azt azonban annál kevesebben tudják, hogy a Skype nemcsak ennyiből áll. Számos szolgáltatását, amit leginkább cégeknek fejlesztenek, bizony nem adják ingyen. Az átlagfelhasználók legtöbb esetben megvannak elégedve a szoftver nyújtotta lehetőségekkel, azonban egy komolyabb cégnél már egyéb igények is felmerülhetnek. Ezt a Skype csak előfizetői díj ellenében teszi elérhetővé, így lehetséges hát az, hogy a felhasználók ingyen kapják meg a szoftvert.

A „zárt cégek” meglehetősen nehezen fogadják el, hogy a rivális nyílt forráskódú cégek ingyen adják azokat a szoftvereket, amikért ők hatalmas pénzeket kérnek. Itt azonnal fel is hozzák a nyílt forráskódú szoftverek elleni érvet, hogy míg a nyílt megoldásokra nincs támogatás a fejlesztőcég részéről, addig ők széleskörű támogatást és segítséget nyújtanak a licencdíj ellenében. Ez a kijelentés is cáfolandó, ugyanis a nyílt forráskódú szoftverekhez is jár támogatás előfizetésért cserébe, amiknek minősége sokszor túlszárnyalja a zárt szoftverek támogatását is.

Míg a nyílt szoftvereknél a frissítés szinte azonnal eljut a felhasználókhoz teljesen ingyen, addig a zárt megoldásoknál a felhasználóknak várniuk kell a következő verzió megjelenéséig, amire igaz olcsóbban, de még mindig upgrade-díj ellenében frissíthetnek, lényegében mindig fizetve az aktuális fejlesztések árát. Ráadásul még csak nem is a szoftver birtoklási, csupán a felhasználás jogát kapják meg. Tehát téves elképzelés az, hogy X összegért az adott zárt szoftvert teljesen megvettük. Ez a zártság egyik legnagyobb hátránya a nyílt megoldásokkal szemben.

Egy terület mibenlétét még mindig nem tisztáztuk. Eddig nem volt szó azokról a szoftverekről, amik mögött nem állnak központi fejlesztő cégek, tehát a felhasználók számára nincsenek hivatalos előfizetéses támogatási csatornák. Akkor miből is fejlesztik a szoftvereket? Itt jönnek képbe a lelkes amatőrök? Megint csak nem a helyes válasz. Noha rengeteg nyílt forráskódú projekt fejlesztői otthoni hobbiprogramozók, a legelterjedtebb nyílt szoftverekre ez csak részben igaz. Persze többnyire ezek is otthoni fejlesztésként indultak, azonban a legtöbb ilyen populáris projekt (Linux, KDE, stb.) mára már komoly piaci szereplőkké váltak, miknek fejlesztését rengeteg nagy fejlesztőcég támogatja mind pénzzel, mind erőforrással, mind kóddal. Legtöbbjük persze nem jószívűségből teszi ezt, sokkal inkább azért, mert az adott szoftver a saját termékei eladásait is nagyban befolyásolja. Vegyük alapul az Intel példáját! A processzorgyártó célja, hogy processzoraik minden platformon a lehető legjobban teljesítsenek. Ez alól nem kivételek a nyílt platformok sem. Sőt, nagyon sok esetben, például tudományos kutatásokhoz és egyéb erőforrás igényes munkákhoz nyílt platformot használnak, ahol nagyon számít a teljesítmény. Így nem csoda, hogy az Intel minden olyan irányú fejlesztést támogat, ami a saját processzorai hatékonyságát növeli egy adott rendszeren.


A saját igényeink

Egy cégnek rendkívül fontos, hogy olyan erőforrásokat használjon, amik a „termelést” a lehető leghatékonyabbá teszik. Például pazarlás olyan szoftvert használni, ami feleslegesen sokkal többet tud a szükségesnél. Egyrészt feleslegesen fogyaszt más erőforrásokat, amik szintén más erőforrásokat használnak, másrészt a cégünk rengeteg olyan szolgáltatásért dobott ki nagy összegeket, amikre sohasem lesz szüksége. Ezek a negatív tulajdonságok szinte minden zárt megoldást jellemeznek. Részben a felhasználót (ebben az esetben céget), részben annak igényeit is megkötik, ugyanis a zárt szoftverek nem változtathatók és alakíthatók a saját igényeink szerint. Számos cég találja szembe magát olyan esettel, amikor a megvásárolt szoftver rengeteg szolgáltatással van felvértezve, de csak trükközéssel tudja ellátni az kívánt feladatot. Itt merül fel a kérdés, hogy mennyire éri meg költeni egy szoftverre, ami lényegében nem is a mi igényünket hivatott kiszolgálni. Itt jönnek képbe ismételten a nyílt forráskódú szoftverek, amiket a felhasználók saját szájízük szerint változtathatnak. A zárt megoldásokkal ellentétben, ahol a felhasználók azt kapják, amit eléjük raknak, addig a nyílt megoldások szabadon optimalizálhatók, fejleszthetők, butíthatók és frissíthetők teljesen ingyen. Elképesztő rugalmasságot tesz lehetővé, amivel tényleg olyan szoftver lesz a birtokunkban, amire szükségünk van. Kétségtelen, hogy ez a tulajdonság egyszerűen legyőzhetetlenné teszi a nyílt forráskódú technológiákat a zártakkal szemben.



Makay József
makay.jozsef@gmail.com
Kattints ide  ➜

Az Androbit technológiai és tudományos magazinnál hiszünk abban, hogy az információ mindenkit megillet. Hosszú évek munkájával megszerzett hírnevünknek köszönhetően megadatott számunkra az a lehetőség, hogy műszaki témájú médiumként is elérhessünk minden internetező korosztályt. Tesszük ezt olyan hírekkel és cikkekkel, amik között egyaránt szerepel nagyobb tömegeket és kisebb szakmai csoportokat érintő tartalom is.

A témák gondos összeválogatásának és a cikkek minőségi kidolgozottságának hála mára Magyarország egyik legnépszerűbb technológiai és tudományos információforrásává váltunk – fejlesztéseinkkel és kutatásainkkal pedig igyekszünk mindig egy lépéssel a versenytársak előtt járni.

A weboldalunkon található, szerkesztőségünk által készített tartalmakra vonatkozó összes felhasználási jogot az Androbit technológiai és tudományos magazin birtokolja. A tartalmak egyes részleteinek felhasználását kizárólag látványos (vagy jól hallható) forrásmegjelöléssel engedélyezzük. A feltételek megszegésének jogi következményei lehetnek. A feltételektől eltérő tartalomfelhasználás kizárólag megegyezés útján lehetséges.
Copyright © 2007-2016 – Makay József (makay@androbit.net)
Kigyulladt 8 darab iPhone ‑ az Apple szerint nem ők a hibásak
2017‑re teljesen zöld energiára áll át a Google
Mesterséges intelligencia fejleszti a Kaspersky felhőalapú adatbázisát
A nap videója: Ez a különbség a vírus és a baktérium között
A Honor 7 nem kapja meg az Android 7.0 Nougat frissítést
Az Android 7.0 Nougat lesz az UMi karácsonyi ajándéka
Felkapott témák
Ezek a különbségek az iPhone- és Android-felhasználók között
Az egyik legnépszerűbb antivírus egyben a legrosszabb is
Ezek a jelenleg kapható legerősebb okostelefonok
2016 legjobb okostelefonjai - Sebességteszt
Android 1.0 Apple Pie vs. Android 7.1 Nougat
Ezek a Huawei-készülékek kapják meg az Android 7.0 Nougat frissítést
Állásajánlatok
SAP Project Manager with test related experiences Telekom IT TSI Budapest
JavaScript fejlesztő
IT biztonsági rendszermérnök
Fejlesztőmérnök TESK-6588-16
Alkalmazás támogató
Vegyipari gépkezelő/operátor
Business System Analyst Szeged