Tesztek Android Google Apple Microsoft Samsung Huawei Nokia Linux Biztonság Tudomány Facebook Videojáték Film
ga
/ContentUploads/A757/felhovarosok_a_venuszon.jpg

Felhővárosok a Vénuszon

2015.04.23. 20.56
A Mars helyett először a Vénusz felé kellene indulnunk? A NASA High Altitude Venus Operational Concept (HAVOC) nevű projektje erre a kérdésre keresi a választ.

…az ajtókerék nyílását zavaros sárgás-rózsaszín fény öntötte el. Az űrhajó egy hatalmas, homályosan megvilágított, ködös kupola alatt lebegett. Szürkés árnyak futkostak a csillogó narancsszín mezőn, lassan közeledtek, majd távolodtak egymástól, gyűrűbe fonódtak, s kiszakadtak a bizonytalanul el-eltünedező foltokból. A pereméhez közelebb a kupola sötétebb lett, határvonalai azonban nem voltak élesek, észrevétlenül, elmosódott, lilás tónusban mentek át a végképp áttekinthetetlen feketeségbe. Középütt hihetetlenül vékony, rózsaszín, sárga és szürke, füstszínű szalagok tekergőztek, de nem keveredtek össze; hol világosan és határozottan kirajzolódtak, hol egyhangú, vöröses köd borította be őket… Lám, hát ilyen a Vénusz, a Naprendszer legszörnyűbb bolygója.” – A Sztrugackij fivérek már 1959-ben a legfényesebben ragyogó planéta meghódításáról írtak A bíborszínű felhők bolygója című könyvben.




De hiszen ott óriási a nyomás, 450 fok van és kénsav-eső zuhog a felhőkből – mondhatná a tájékozott olvasó és igaza is lenne – ha a felszínt nézzük. Nagyjából 50 kilométeres magasságban viszont csupán 70 fok körüli a hőség és a légköri nyomás körülbelül megegyezik a földivel. A Vénusz közelebb van, mint a Mars, akár 30-50 százalékkal rövidebb idő alatt odajutnánk, a vastag atmoszféra megvédene a kozmikus sugárzástól, a Nap közelsége miatt a rendelkezésre álló energia olcsóbb és négyszer több lenne, mint a Marson. Ráadásul – bár a Mars a hőmérsékletével, légköri tulajdonságaival és sarki jégsapkáival közelebb áll a jelenlegi földi viszonyokhoz – összetételével, méretével, sűrűségével, gravitációjával a Vénusz bolygónk igazi testvére, még ha jelenleg amolyan gonosz ikerként is viselkedik, tehát egyáltalán nem olyan alaptalan az ötlet, hogy a másik irányba induljunk el.



A HAVOC program több lépcsőből állna. Először egy robotvezérelt teszteszközt küldenének a Vénuszhoz, ezt egy 30 napos, legénységgel ellátott orbitális expedíció követné. Ha sikeresnek bizonyul, elindulhatna az ismét 30 napra tervezett következő fázis, amit az űrhajósok a bolygó légkörében töltenének el. A cél az egész éves tartózkodás elérése, ami aztán később állandó jelenlétté alakulhat „lebegő városok” építésével. Ne gondoljunk tornyos gumiházakra: héliummal töltött, napelemmel működő léghajókat terveznek. A robotverzió 31 méter, a legénységgel ellátott verzió 130 méter hosszú lenne, a ballonrészt napelemekkel borítanák, a gondolában kapnának helyet a műszerek, a lakórész és egy jármű, amivel bolygókörüli pályáról érkezne a legénység és ez vinné őket visszafelé is az orbitális pályán rájuk várakozó űrhajóhoz. A léghajók 50 kilométeres magasságban lebegnének, ahol elviselhető a sugárzás és a hőmérséklet, valamint gyakorlatilag korlátlan napenergia áll rendelkezésre.



Papíron grandiózus terv, de rendkívül komoly akadályokat kell legyőzni ahhoz, hogy valósággá válhasson. Meg kell oldani a hajók odaszállítását, amiknek el kell viselniük, hogy több, mint 25000 km/órás sebességgel lépnek be a Vénusz légkörébe. Egy ejtőernyő segítségével lelassulnak, majd önműködően le kell dobniuk a hővédő pajzsokat, ki kell csomagolniuk ballonjaikat és fel kell tölteniük azokat gázzal. A napelemeket speciális védelemmel kell ellátni a légkör kénsavtartalma miatt. Természetesen rengeteg hibalehetőséget rejt magában már ez a fázis is, pedig itt még csak a gépek végeznék el a feladatokat. Az emberi szakaszok egyik fő problémája, hogy – ahogy már említettük – a Vénusz gravitációja a földihez hasonló, ezért hasonló erejű rakétára van szükség a bolygó elhagyásához. A létfenntartó rendszereket is úgy kell megtervezni mind a léghajók, mind az odautazáshoz használt űrhajók számára, hogy biztonságosan és teljes mértékben rájuk lehessen hagyatkozni, hiszen javításokra nincs lehetőség.



Az egész projekt áráról még nem készültek számítások, eddig főleg a technológiai és tudományos részletekre koncentráltak, de biztosra vehető, hogy a téma önmagában legalább akkora akadályt képez majd, mint bármelyik műszaki kérdés – ezúton is drukkolunk a NASA-nak és őszintén reméljük, hogy a bürokrácia nem hiúsítja meg ezt a merész tervet.

Biztonsági katasztrófa: Kiszivárgott a Windows 10 forráskódja
A makróvírusok elbánnak a „szuperbiztonságos” Windows 10 S‑sel
Újabb zsarolóvírus tarolta le a fél világot
Pontosság: az Apple Watch az első helyen, a Samsung Gear az utolsó
Fa felhőkarcolók a globális felmelegedés ellen
Így kapcsolhatod be a Harry Potter varázslatot a Facebookon
Felkapott témák
Így kapcsolhatod be a Harry Potter varázslatot a Facebookon
Biztonsági katasztrófa: Kiszivárgott a Windows 10 forráskódja
Mindent tudunk az 1000 eurós Samsung Galaxy Note 8-ról
Kinek kell az új iMac Pro 6 millió forintért?
Apple iOS 11 publikus béta – Megmutatjuk, hogyan telepítheted!
A Google innentől nem olvas bele az e-mailjeinkbe
Állásajánlatok
IT Intern - MES PB-7801
Teszteléstechnikai Mérnök
Application & Frontend Development Manager
Villamos műszaki előkészítő
Gyártási minőségmérnök Budapest
Minőségbiztosítási mérnök
Workshop literature Team Leader