16 574
Tesztek Android Google Apple Microsoft Samsung Huawei Linux Okostelefon Biztonság Tudomány Facebook Videojáték Film
16 574

Windows 7 vs. Kubuntu 11.04

2011.10.09. 11.19
Ezen összehasonlító cikk keretein belül bemutatom a címben említett operációs rendszerek közti különbségeket (és hasonlóságokat), illetve összefoglalva leírom a tesztek eredményeit, melyeknek során a két rendszer használhatóságát mértem össze. Ez az írás elsősorban azoknak a számítástechnika terén kevésbé jártas felhasználóknak szól, akik csak azért használnak Windows operációs rendszert, mert nem tudják, hogy számos alternatíva létezik, illetve azokról negatív véleményük van. Bátran ajánlom a cikk elolvasását azoknak a tapasztalt felhasználóknak is, akiknek még nem volt alkalmuk kipróbálni más rendszereket.

A Microsoft rendszerei közül a 7-est választottam, hiszen a köztudatban ez a legjobb Windows. Ennek ellenfeléül egy GNU/Linux disztribúciót választottam. Nem volt könnyű a választás, hiszen a DistroWatch adatbázisa szerint több, mint 300 aktívan karbantartott terjesztés létezik. Ezek mindegyike más és más célra lettek kifejlesztve, úgyhogy én megpróbáltam kiválasztani a legfelhasználóbarátabbat, mellyel a kezdők is remekül boldogulnak. Ez nem más, mint a Kubuntu 11.04.

Szeretném leszögezni, hogy mivel a cikk célja az előnyök és a hátrányok felfedése, ezért nem köteleztem el magam egyik rendszer mellett sem. Csupán tényeket közlök.



A tesztkörnyezet

Mivel a tesztek átlagos otthoni felhasználásra irányultak, ezért egy átlagos otthoni konfiguráción végeztem őket: a saját asztali gépemen, melyet a mindennapokon használok.

Hardverek:
AlaplapGigabyte GA-MA790X-DS4
ProcesszorAMD Athlon 64 X2 4200+ @2,2 GHz
MemóriaKingston HyperX DDR2 1066 MHz @800 MHz 4 GB
MerevlemezSeagate 7200 RPM SATA2 250 GB
Western Digital 7200 RPM SATA2 500 GB
Optikai meghajtóLG GH-22LS50RBB
VideokártyaSapphire Radeon HD4850 SE 512 MB
TV-tunerPinnacle PCTV 110i
USB perifériákLogitech G500 egér
Logitech QuickCam Communicate STX webkamera
POINT OF VIEW All-in-one kártyaolvasó
MonitorFujitsu Siemens C15-2 @1024×768 60 Hz


A tesztelt operációs rendszerek 64 bitesek, egyidejűleg csak egy volt telepítve. Az egész oprendszer a további telepített szoftverekkel együtt egy merevlemezen kapott helyet, tehát nem külön merevlemezről futott az oprendszer és külön a többi szoftver. Igyekeztem mindent úgy telepíteni, ahogyan egy laikus felhasználó tenné. Csak azt állítottam be, amit muszáj.

<--PAGEBREAK-->Telepítés

A Windows telepítésével nem vacakoltam sokat. Bebootoltam a telepítőlemezről, és már indult is a móka. A lokalizációs beállítások és a licencszerződés elfogadása után kiválasztható, hogy egy meglévő Windowst frissítünk, vagy frissen telepítjük az újat. Ezután jött a particionálás, ahol tulajdonképpen csak kiválasztottam, hogy a 250 gigás merevlemezre telepítsen. Ezt követően, 17 percnyi telepítés után következtek a felhasználói beállítások és a hálózat „konfigurálása” (pár kattintás az egész). Így az installáció összesen körülbelül 20 percet vett igénybe, és a gép kétszer indult újra. A rendszer gyönyörűen felismert minden hardvert, egyetlen illesztőprogramot sem kellett külön telepítenem.

Nem sokkal később a Windows Update serényen nekikezdett a több, mint 110 frissítés beszerzéséhez, amelyeket a letöltés befejeztével hosszasan, több, mint egy órán át telepített, közben háromszor is újraindult a gép.
Később a Windows Live Essentials szoftvercsomagot is telepítettem. Miután a komponensek letöltődtek, szintén hosszú percekig telepítgetett, végül 99%-nál megállt. Egy ideig vártam, biztosan idő kell neki – gondoltam én. Miután már másfél óra eltelt, nem volt humorom tovább vacakolni vele. Bezárni nem lehetett a telepítőt, a feladatkezelőben sem lehetett kilőni, így hát újraindítottam a gépet. És láss csodát – a telepített programok mindegyike ott csücsült a start menüben, és működött is mind.

A Kubuntu telepítése szintén viszonylag rövid idő alatt lezajlott. Elsőként itt is a nyelvet kellett megadni, majd felajánlotta, hogy egyúttal a multimédiás kodekeket, illetve az Adobe Flash Playert is telepíti; további lehetőségként pedig az eddigi frissítések telepítését is felajánlotta. Mindkét opciót kiválasztottam (így értelemszerűen tovább is tartott a rendszer telepítése). Ezután következett a particionálás, ahol a korábbi gyakorlathoz hasonlóan a teljes 250 GB-os merevlemezt választottam ki. Miután a telepítő automatikusan beállította a partíciókat, meg is kezdődött a telepítés. Egy rendkívül egyszerű, ám annál nagyszerűbb megoldásnak köszönhetően már az installáció folyamatával egyidejűleg letudhatjuk az alapvető beállításokat: az időzónát, billentyűzetkiosztást, valamint a felhasználói adatokat. Ha ezekkel is megvagyunk, akkor már csak várni kell, míg a telepítő végez. Ez így összesen kb. 25 percet vett igénybe (a frissítéseket is beleértve). A Windowshoz hasonlóan a Kubuntu is felismert minden hardvert, további illesztőprogram telepítésére nem volt szükség. Azt azonban érdemesnek tartom megemlíteni, hogy a videokártya drivere nem az AMD által kiadott gyári meghajtó, hanem a nyílt forrású Ati driver. Bár teljesen jól működik, ha valaki mégis a gyári AMD illesztőprogramot kívánja használni, két kattintással telepítheti.

<--PAGEBREAK-->Asztal és tálca

Nos, kezdjük az asztallal. Az első dolog, ami feltűnt, hogy ha eltüntetem az asztalról az ikonokat, akkor később nem férek hozzá a lomtárhoz (amit ugye célszerű időnként kiüríteni, hogy ne foglalja a helyet a sok szemét). Végül azért sikerült előhozni az intézőben, csak jobb klikk a bal oldali ablaktáblára, és az 'Összes mappa megjelenítése'. Egy másik módszer, ha a kedvencek közé (vagy akár a tálcára gyorsgombként) felvesszük a lomtárat.

Tekintve, hogy az intézőben nincs kétpaneles mód, rendkívül praktikus megoldás, hogy ha az ablakot a képernyő valamelyik széléhez húzzuk, akkor az automatikusan kitölti a képernyőnek azt a felét, így könnyedén egymás mellé tehetünk például két intéző ablakot. Ha pedig a képernyő tetejére húzzuk, akkor a képernyő egészét elfoglalja, vagyis maximalizálódik.



Az asztali minialkalmazások felhozatala, azt kell, hogy mondjam, kissé gyatra. Össz-vissz 9 darab van belőle, melyek működése esetenként nem is egyértelmű, példának az RSS hírkövetőt hoznám fel. Nem találtam benne semmilyen beviteli mezőt, ahova RSS címeket lehet felvenni, ugyanis az egész az Internet Explorertől függ. Azokat a hírforrásokat jeleníti meg, amelyek a Microsoft böngészőjében fel vannak véve.

És amit ugyancsak nem értek, fel van tüntetve egy hivatkozás (http://windows.microsoft.com/hu-HU/windows/downloads/personalize/gadgets) a minialkalmazás-kezelőben, amely elvileg egy olyan weboldalra mutat, ahonnan további widgeteket lehet letölteni. A gyakorlatban azonban az említett weboldal egy bitet sem tartalmaz a beígért minialkalmazásokból.

A start menü megjegyzi a leggyakrabban használt alkalmazásokat, valamint tartalmaz egy keresőt, mely segít, ha már sok mindent telepítettünk a gépre és nem szeretnénk percekig keresgélni a menüben. Összességében viszonylag jól használható, az egyetlen dolog, ami egy kicsit zavaró, hogy a 'Minden program' részben fel-le kell görgetni, ahelyett, hogy egyszerre megjelenítené az egész listát.

A tálcán található alkalmazások gombjainak két funkciója van. Egyrészt ezek a gyorsgombok, másrészt, ha már fut az adott program, akkor az ablakát maximalizálhatjuk (illetve tehetjük le a tálcára) vele. Praktikus megoldás, hiszen így sokkal több alkalmazásnak van hely. Csupán két dolgot lehet hátrányként felróni. Ha még nem ismernénk kellőképpen a programokhoz tartozó ikonokat, akkor bizony főhet a fejünk, ha egyszerre 10-15 különböző feladat fut. Valamint, ha már fut valamelyik program, de mi nem azt szeretnénk megnyitni, hanem egy új ablakot (pl. intéző, böngésző, stb.), akkor már a jobbgombos menüben kell kutakodnunk. Így értelmét veszti a gyorsgomb, hiszen ennyi erővel már a start menüből is megnyithatom az adott alkalmazást.

Akinek nem tetszik ez a fajta elrendezés, az a tálca tulajdonságaiban beállíthatja, hogy a 'Tálcagombok' terén 'Soha nincs összevonás'. Aki viszont ezt az elrendezést választja, az számoljon azzal, hogy a rögzített gyorsgombok esetenként a „többi alkalmazás közé keveredik”. Amennyiben zavar, hogy túl sok helyet foglal el maga a tálca, akkor két opcióval feljebb pipáljuk be a 'Kis ikonok használata' sort.

Nagyon hasznos tud lenni még a betekintő nézet, ha ráviszem a kurzort az alkalmazások gombjaira, illetve az asztal megjelenítése gomb, mellyel egyszerre az összes ablakot a tálcára tehetem.

A Kubuntu asztalának 4 megjelenítési módja van. Az alapértelmezett a legegyszerűbb. Ezen nincsenek ikonok, sem egyéb sallang, csupán minialkalmazásokat, az ún. plasmoidokat lehet rajta elhelyezni. A klasszikus értelemben vett asztalhoz (amilyen a Windowsban is van) úgy juthatunk, ha Mappanézetre állítjuk. Így akár tetszőleges mappa tartalmát jeleníthetjük meg asztalunkon, alapértelmezésben az Asztal könyvtár van beállítva. Az újság nézet nem sokban különbözik az alapértelmezett nézettől, itt csupán a minialkalmazásokat lehet oszlopokba rendezni, ahogyan egy újságban a cikkek követik egymást. Érdekesebb viszont a 'Keresés és indítás' nézet, amely tulajdonképpen egy egész asztalt beterítő „indítómenü”. Ez inkább táblagépeken lehet hasznos.

Az ablakok rendezése itt sem bonyolultabb, mint Windowson. A korábban bemutatott „húzd a képernyő szélére” módszer itt is él, annyival kiegészítve, hogy ha az ablakot a képernyő sarka felé húzzuk, akkor negyed képernyő méretűvé is alakíthatjuk.

Azt már említettem, hogy Kubuntun is vannak minialkalmazások (plasmoidok). Nos, itt már sokkal nagyobb a választék, összesen 84 darab. A rendszerfigyelőktől kezdve az időjárás, dátum és idő kijelzőkön át a legértelmetlenebbekig minden megtalálható, de ha ez nem elég, több száz további plasmoidot tölthetünk le az internetről.

A Kickoff alkalmazásindító (ez felel meg a Windowsos Start menünek) 5 lapot és egy keresőt tartalmaz. A kereső a megszokott módon működik (a menü bejegyzései között keres). Az 5 lap sorrendben: Kedvencek, Alkalmazások, Számítógép, Nemrég használt, valamint Kilépés. A Kedvencek lapon rögzíthetjük az általunk gyakran használt menüpontokat, így a későbbiekben nem kell a menü mélyén matatni. Az Alkalmazások lap – a nevéhez hűen – a telepített alkalmazások parancsikonjait tartalmazza. Olyasmi, mint a Start menüben a 'Minden program' rész, csak itt kategorizálva szerepelnek az indítóikonok (pl. Irodai alkalmazások, Internet, Grafikai programok, stb.). A menüben továbbhaladva, a Számítógép lap tartalmaz a rendszeradminisztrációs eszközök közül néhányat, illetve a rendszerkönyvtárak gyorsindítóját (pl. Hálózat, Kuka, felhasználó fájljai). A Nemrég használt lap felsorolja a legutóbb használt programokat és az utoljára megnyitott dokumentumokat. A Kilépés lapra maradtak az olyan parancsok, mint leállítás, újraindítás, hibernálás, kijelentkezés, stb.

Amit Windowson Tálcának hívunk, az itt Panel néven szerepel. Alapértelmezés szerint 1 darab van belőle, de tetszőleges számú panelt elhelyezhetünk a képernyő bármely szélén. Balról jobbra haladva, az alkalmazásindító után rögtön az első „kapcsoló” az asztalválasztó. Erre azért van szükség, mert a panelekhez hasonlóan ebből is tetszőleges számút hozhatunk létre. Kétségkívül hasznos, hiszen így (ha ilyen helyzetbe kerülünk) sokkal több ablakot tarthatunk nyitva anélkül, hogy túlzsúfolnánk az asztalt és a panelt. Ha mégis úgy döntünk, hogy egy asztalon sok ablakot nyitunk meg, akkor „első körben” az ugyanazon alkalmazás ablakai csoportokba rendeződnek, és csak egy plusz kattintással lehet elérni a panelről. Ez a funkció persze kikapcsolható. Ha mégtöbb ablakot nyitunk meg, akkor a panelen való zsúfolódást elkerülendő, csak az alkalmazások ikonjai jelennek meg. A jobb szélen lévő értesítési terület nagyjából megegyezik a Windowséval.



Ezeken felül gyorsgombokat, illetve plasmoidokat is elhelyezhetünk a panelon. A betekintő nézet itt sem újdonság, ha rávisszük a kurzort egy alkalmazásra, szintén megjelenik az ablak kicsinyített mása. Egy apró különbség, hogy itt a minimalizált ablakok is megtekinthetőek ily módon.

<--PAGEBREAK-->Beépített alkalmazások

Windows


Akkor most vegyük sorra az operációs rendszerben alapból jelenlévő alkalmazásokat. Mivel a cikk elsősorban azért íródott, hogy a két operációs rendszert hasonlítsam össze, ezért nem fogok túlságosan mélyen belemenni a további szoftverek tesztelésébe. Igyekszem csak a legfeltűnőbb vagy leghasznosabb dolgokat említeni.

Windows Intéző

Elsőként az intézőt venném górcső alá. Először igencsak furcsán néztem, amikor a baloldali ablaktáblán 'Könyvtárak' címszó alatt rákattintottam a 'Képek'-re, ugyanis nem (csak) az X:\Users\<felhasználó>\Képek könyvtár tartalma jelent meg, hanem más (is). Mint utólag kiderült, ez oly módon történhetett meg, hogy az említett 'Könyvtárak' címszó alatt tulajdonképpen könyvtár listák vannak, tehát egy bejegyzés (pl. 'Képek') alá fel lehet venni több mappát is (pl. Képek, Megosztott képek, Tasziló képei, stb.). Így ha rákattintok a 'Képek' bejegyzésre, akkor az összes, listára felvett könyvtár tartalmát megjeleníti. A 'Kedvencek' közé szintén tetszőleges mappákat vehetünk fel, és ezek már a megszokott módon jelennek meg.

Esetenként sok fejfájást okozhat az, hogy azoknak a fájloknak, amelyekhez társítva van valamely alkalmazás, azoknak a kiterjesztését alapértelmezetten elrejti az intéző. Ezt orvosolhatjuk, ha a 'Rendezés' menü 'Mappa és keresés beállításai' opciójára kattintunk, majd a 'Nézet' fülön kivesszük a pipát az 'Ismert fájltípusok kiterjesztésének elrejtése' sor előtt.

Már csak kettő negatívum maradt, ami talán egynek is felfogható. Nincsen sem kétpaneles mód, sem pedig „füles böngészés”, ezeket azonban enyhíti a már korábban említett „húzzuk a képernyő szélére az ablakot” mód.

Összességében egyébként egész jól használható, mert van sok olyan apróság, ami megkönnyítheti az ember életét.


Internet Explorer

Bár a Microsoft által kiadott böngészőválasztóban bármilyen más böngészőt is lehet választani, azért mégiscsak ez van alapból a gépen. Az Internet Explorer 9-est teszteltem, ugyanis ez volt a legújabb, ami elérhető a Windows Update-ben.

Az ablak felépítése részben átvette a Google Chrome megoldását, ahol is egyetlen beviteli mező (ún. omnibar) van, melybe webcímeket, illetve kereső kulcsszavakat egyaránt lehet írni. Emellett helyezkednek el a lapfülek, így ha túl sok oldalt nyitunk meg, nem lesz túl kellemes a böngészés, hacsak nem kattintunk jobb gombbal, és tesszük külön sorba a füleket a 'Lapok megjelenítése külön sorban' opcióra kattintva.

A böngésző meglátásom szerint jól követi a szabványokat, tehát a weboldalak megjelenítésével különösebb gond nincs.

Annál nagyobb gond azonban a memóriafelhasználás. Egyszerre 6 weboldalt nyitottam meg, melyek mindegyike külön-külön folyamatként futott, ám ezek összessége több, mint 184 MB memóriát emésztett fel.


Windows Media Player

A Windows médialejátszója kellőképp felszerelt, mivel alapból tartalmazza a zenehallgatáshoz és a filmnézéshez szükséges kodekeket. Az első indítás után rögtön kezdi is importálni a zenéket, képeket, filmeket a médiatárba az alapértelmezetten beállított könyvtárakból. Ha a későbbiekben gyarapítjuk médiagyűjteményünket, akkor a lejátszó médiatára is frissül, amennyiben az fut. Az importálás befejeztével elkezdi letölteni az internetről a médiaadatokat (pl. zenék címe, előadója, album borítója). Azonban a zenegyűjteményem több, mint a felének az adatait nem sikerült automatikusan letöltenie. Ha más is így járna, az egyesével, az albumokra jobb gombbal kattintva, majd az 'Album adatainak megkeresése' lehetőséget választva letöltheti a hiányzó adatokat. Sajnos nálam akadt olyan album, amihez még így sem sikerült megszerezni az albumborítót és számcímeket.

Hatalmas pozitívum, hogy rendkívül egyszerűen lehet lejátszólistákat létrehozni, illetve meglévőket módosítani. Sajnos ez nem sok médialejátszóban van így. Továbbá, a médiatárban könnyen és gyorsan lehet rendezni az állományokat, és szintén könnyedén lehet mp3-lejátszóra, memóriakártyára, vagy akármilyen cserélhető meghajtóra mozgatni őket.


Paint

Akármennyire is egyszerűnek kell lennie ennek a képszerkesztőnek, azért a rétegek kezelése és a színátmenetek szerkesztésének lehetősége igazán nem hiányozhat egy ilyen alkalmazásból, más viszont ebben a kategóriában nem is kell bele.


WordPad

Akinek nincsenek túl nagy igényei szövegszerkesztőt illetően, illetve nem akar egy szövegszerkesztő miatt egy komplett irodai szoftvercsomagot telepíteni, annak hasznos lehet ez az egyszerű program. Legnagyobb előnye, hogy támogatja többek között a szabványos OpenDocument (.odt) formátumot is. Hátránya viszont, hogy ha nyomtatásban is szeretnénk látni a WordPad-del írt szöveget, akkor nehéz oldalakra tagolni az irományt a papíron való esztétikus megjelenés érdekében.


Microsoft Security Essentials

Bár sem a Security Essentials, sem a Windows Live Essentials programok nincsenek alapból a gépre telepítve, de a Windows Update ezeket is felkínálja, és szükség is lehet rájuk.

Ha mást nem, akkor a Security Essentialst érdemes feltelepíteni, mert a semminél ez is jobb. Köztudott, hogy a Windows rendszerekre rengeteg kártevő programot fejlesztenek, és bármikor összeszedhető egy-egy vírus vagy kémprogram. Még akkor is, ha egyébként az ember csak megbízható weboldalakat látogat.

Egy antivírus szoftvert más hasonló jellegű alkalmazással nehéz lenne összehasonlítani, mivel nagyrészt csak a kártevőadatbázis számít. Márpedig a népszerűbb vírusokra minden antivírus szoftver fel van készítve, a ritkábban előforduló kártevőket viszont általában mindig más biztonsági szoftver találja meg. Szóval egyik sem tökéletes, de mindegyik megtalál olyat, amit a másik nem.

De visszakanyarodva a tesztalanyhoz, van benne valós idejű védelem, a víruskeresést ütemezni lehet, és az alkalmazás háttérben való futása nem lassítja észrevehetően a gépet.


Windows Live Fotótár

Ez egy sokoldalú fotókategorizáló program, emellett lehetőség van a fényképek javítására, szerkesztésére. Ha letöltjük hozzá a Microsoft Camera Codec Pack-ot, akkor egy alapvető RAW-feldolgozó is elérhetővé válik, bár aki már RAW fájlokkal szeretne dolgozni, annak ez a képkezelő program kevés lesz. Amatőröknek azonban megfelel.

A képeket Facebookra, Flickr, SkyDrive-ra lehet exportálni. Ez a lista bővíthető, amennyiben további bővítményeket telepítünk, így szinte akárhova feltölthetjük képeinket.


Windows Live Mail

Egy összetettebb levelezőprogramra bárkinek szüksége lehet. Nem is kell messzire menni: Windows Live Mail az e-mailek kezelése mellett tartalmaz hírcsatorna-követőt és naptárat is, melybe határidőket és feladatokat jegyezhetünk fel. Egyetlen hiányossága van: a naptárbejegyzéseket nem lehet exportálni semmilyen online fiókba.


Windows Live Messenger

A csevegőprogram ablaka két fő részre van osztva. A bal oldali, nagyobbik részen vannak az ismerősök állapotfrissítései. A jobb oldali, kisebbik részen pedig a partnerlista található. Kissé kényelmetlen azon a pici ablaktáblán a partnereket keresgélni, ezt orvosolandó, át lehet váltani az ún. Kompakt nézetre. Ily módon sokkal áttekinthetőbbé válik a partnerlista.

A program első néhány futtatásakor a beépített Facebook kliensével is zaklat. Kéri, hogy csatlakoztassuk a Facebook profilunkat. Ha hallgatunk rá, még akár kellemetlen helyzetbe is hozhat, mert a Live Messengeres állapotfrissítésünket a Facebookon is közzéteszi.

Egy érdekes funkció: ha rejtett módban jelentkezek be, akkor egyenként megadhatom, hogy melyik partner számára maradjak „kijelentkezve”, és melyek lássanak. Így persze némiképp értelmét veszti a partner letiltásának lehetősége.


Windows Live Movie Maker

Tökéletes videó-szerkesztő szoftver azoknak, akik a nyaraláson készült videókat, vagy egyéb családi filmeket szeretnék összevágni és effektekkel ellátni. Különösebb tudása nincs a programnak, ezért aki komolyabb filmeket szeretne összehozni, az ne ezzel kezdjen neki.


Windows Live Writer

Egy hasznos blogoló eszköz akkor jöhet jól, ha híján vagyunk az internet sávszélességnek. Rengeteg fejfájástól kímél meg, ugyanis rengeteg blog-íróval előfordult már, hogy a böngészőben megírta a bejegyzését oly hosszú idő alatt, hogy közben a blogszolgáltató kijelntkeztette, így amikor a kedves blogger az adatbázisba akarta küldeni az irományát, azzal a lendülettel el is veszett az egész.

WordPress, Blogspot, valamint SharePoint rendszerű blogokba lehet vele exportálni, de nem kizárt, hogy más blogszolgáltatókkal is együttműködik.

<--PAGEBREAK-->

Kubuntu


Dolphin

A legelső dolog, ami szembetűnt, hogy egy kattintással lehet megnyitni a fájlokat. Ha duplaklikkel szeretnénk indítani az alkalmazásokat, akkor ezt a Rendszerbeállítások – Beviteli eszközök részen, illetve a Dolphin beállításai között egyaránt átállíthatjuk.



A fájlkezelő legnagyobb előnye, hogy kétpaneles módban is használható, illetve – a böngészőkhöz hasonlóan – több fület is lehet nyitni. Negatívumként csak azt tudom felhozni, hogy nincsen annyi nézetmód, mint a Windows Intézőben; azonban ami van, az nagyon jól használható.


Rekonq

A Kubuntu alapértelmezett böngészője hagy némi kívánnivalót maga után. Gyakran már azelőtt lefagy, hogy teljesen betöltene egy weboldalt. Funkcionalításban sem mondható egy innovatív böngészőnek, egyedül a beépített reklámblokkoló az, ami említésre méltó.

Az indítómenüben szerencsére van egy Firefox böngészőtelepítő bejegyzés, ennek a segítségével két kattintással telepíthetjük a második legnépszerűbb böngészőt.


Amarok

Az Amarok a Kubuntu zenelejátszója. Videót ez nem játszik le, kifejezetten zenehallgatásra való, de arra nagyon jó. A médiatárba automatikusan felveszi a beállított könyvtárból a zenéket. Az albumok adatait azonnal le is tölti a netről. Érdemes megjegyezni, hogy szinte az összes zene adatait megtalálta, míg a Windows Media Player csak a médiatár feléhez talált album adatokat.

A médiatár kezelése, illetve a lejátszólista szerkesztése itt is rendkívül egyszerű, valamint a külső meghajtókra (mp3-lejátszó, memóriakártya, pendrive, stb.) is könnyen lehet zenei állományokat másolni.

Továbbá különböző internetes zeneforrásokat (Jamendo, Last.fm, Magnatune, több száz internetes podcast) lehet böngészni és hallgatni. Ha ez nem lenne elég, a szkriptkezelő segítségével többek között további online zeneforrásokat, rádiócsatornákat adhatunk hozzá listánkhoz.


Dragon Player

A Dragon Playerrel lehet Kubuntun videót, filmet nézni. Nincsen benne semmi extra, de minden benne van, ami filmnézéshez kell. Persze multimédialejátszó lévén a zenét is lejátssza, de nem ez az elsődleges rendeltetése.


LibreOffice

A LibreOffice irodai csomag egy része szintén alapértelmezetten megtalálható a Kubuntuban. Van benne szövegszerkesztő, táblázatkezelő, bemutatókészítő, képletszerkesztő, valamint vektoros rajzolóprogram. Nyomokban adatbáziskezelőt is tartalmazhat (bár ezen az oprendszeren ebből nem jutott, de természetesen utólag lehet telepíteni).


Gwenview

Ez egy képnézegető program, amely alapból nincs túl nagy funkcionalítással megáldva, azonban rengeteg remek bővítmény van hozzá. Azt azért vegyük figyelembe, hogy nem egy képkategorizáló szoftverről van szó, hanem csak egy egyszerű képnézegetőről.


Kontact

A Kontact egy olyan alkalmazás, amely egy felületre integrálja a Kmail, Korganizer, Akregator, valamint a KaddressBook alkalmazásokat. Ez azt jelenti, hogy levelezőkliens, határidőnapló, naptár, hírkövető, valamint névjegyzék egyaránt megtalálható benne. Nagyon jól használható, ügyes alkalmazás.


Kopete

A Kopete egy egyszerű, de nagyszerű multiprotokollos csevegőalkalmazás. 14 különböző szolgáltatáshoz tud kapcsolódni (ebben természetesen benne van a népszerű Windows Live, Skype, ICQ, Yahoo is). Ennek a programnak is rengeteg hasznos funkciója van, melyek száma beépülő modulokkal bővíthető, mindezek ellenére rendkívül egyszerű és jól áttekinthető kezelőfelülete van.


Okular

Az Okular egy PDF-olvasó, mely mindent tud, amit tudnia kell, emellett gyors és jól kezelhető.


K3b

Ez egy sokoldalú lemezíró szoftver. Amit tudnia kell, azt tudja, de ezt már megszokhattuk a legtöbb KDE alkalmazásnál.

<--PAGEBREAK-->Rendszerigény

Félreértés ne essék, itt most nem a fejlesztők által kiadott hivatalos rendszerigényeket fogom ecsetelni, hanem a teszt során tapasztaltakat. Az időeredmények pp:mm formátumban vannak megadva.



A Windows az összes frissítést telepítve 19 GB merevlemezterületet foglal. Bekapcsolás után alapjáraton 780 MB memóriát emészt fel, és 2 % körül van a processzorhasználat. Viszont időnként (egyre többször) rájön az indexelhetnék, így a memóriazabálás 1 GB-ra rúg, a processzorhasználat pedig 25 %-ra kúszik fel.
Terhelés alatt (14 alkalmazást futtattam egyszerre) 1,83 GB memóriát és 25 % processzort használt.

A Kubuntu az összes frissítést telepítve 6 GB merevlemezterületet foglal. Bekapcsolás után alapjáraton 590 MB memóriát emészt fel, és 15 % körül van a processzorhasználat. Terhelés alatt (14, a Windowsos alkalmazásoknak megfelelő alternatívát futtattam egyszerre) 1,3 GB memóriát és 40 % processzort használt.

<--PAGEBREAK-->Összegzés

Lefagyasztani egyik rendszert sem sikerült (bár a Windows néha kiakadt néhány hosszú másodperc idejére), tehát mindkettő elég stabilnak mondható az átlagos otthoni felhasználásra. Erőforrás-zabálás terén a Windowsnak áll rosszabbul a szénája, de a különbség nem számottevő, így ezt elhanyagolhatjuk. Ha az alapból feltelepített szoftverek funkcionalitását tekintem, akkor sem lehet egyik oprendszer jobb a másiknál, mert a Kubunturól hiányzik néhány alkalmazás (pl. videószerkesztő, offline blog-szerkesztő) amire még szükség lehet, viszont ami rajta van, az részletesebben ki van dolgozva: nagyobb a funkcionalítása és sokkal testreszabhatóbb.
Összességében tehát elmondhatjuk, hogy mindkét operációs rendszer nagyon jól használható a kisebb-nagyobb hibák ellenére is. Azonban azt ne felejtsük el, hogy míg a Kubuntut szabadon le lehet tölteni, addig a Windowsért fizetni kell, mert hát ugye nem kalózkodunk. ;)


Amit nem teszteltem

Vannak olyan szempontok, amiket még szerettem volna kipróbálni, azonban hardver és idő hiányában nem állt módomban.


  • Laptop-akkumlátor üzemidő

  • Wifi beállítása

  • A rendszer használhatósága hónapokkal a telepítés után



Az összes képernyőkép megtekintéséhez kattints ide.
Kattints ide  ➜

Az Androbit technológiai és tudományos magazinnál hiszünk abban, hogy az információ mindenkit megillet. Hosszú évek munkájával megszerzett hírnevünknek köszönhetően megadatott számunkra az a lehetőség, hogy műszaki témájú médiumként is elérhessünk minden internetező korosztályt. Tesszük ezt olyan hírekkel és cikkekkel, amik között egyaránt szerepel nagyobb tömegeket és kisebb szakmai csoportokat érintő tartalom is.

A témák gondos összeválogatásának és a cikkek minőségi kidolgozottságának hála mára Magyarország egyik legnépszerűbb technológiai és tudományos információforrásává váltunk – fejlesztéseinkkel és kutatásainkkal pedig igyekszünk mindig egy lépéssel a versenytársak előtt járni.

A weboldalunkon található, szerkesztőségünk által készített tartalmakra vonatkozó összes felhasználási jogot az Androbit technológiai és tudományos magazin birtokolja. A tartalmak egyes részleteinek felhasználását kizárólag látványos (vagy jól hallható) forrásmegjelöléssel engedélyezzük. A feltételek megszegésének jogi következményei lehetnek. A feltételektől eltérő tartalomfelhasználás kizárólag megegyezés útján lehetséges.
Copyright © 2007-2016 – Makay József (makay@androbit.net)
5700 darab iPhone‑t lopott el a Foxconn menedzsere
Ingyenes nCore regisztráció ‑ Újabb csalók próbálkoznak
A Samsung Galaxy Note 5 is megkapja az Android 7.0 Nougat frissítést
Megérkezett az Android 7.0 Nougat a Sony Xperia XZ és Xperia X Performance készülékekre
Hamarosan Apple‑drónok fognak repkedni a fejünk felett
Gooligan és AirDroid ‑ Sok millió Android van veszélyben
Felkapott témák
Ezek a különbségek az iPhone- és Android-felhasználók között
Ezek a jelenleg kapható legerősebb okostelefonok
Microsoft Surface Phone - Számítógép és okostelefon egy készülékben
Ezek a Huawei-készülékek kapják meg az Android 7.0 Nougat frissítést
Egy alkalmazás bitcoin-terminált csinál a telefonunkból
Keret nélküli kijelzővel érkezik a szétcsúsztatható ZTE Nubia
Állásajánlatok
Functional Specialist, Business Process Automation
Tesztelő gyakornok
Szoftvertesztelő Budapest
C++ Qt Developer
C/C++ fejlesztő mérnök
UI Developer
Junior Frontend Java Developer