16 800
Tesztek Android Google Apple Microsoft Samsung Huawei Linux Okostelefon Biztonság Tudomány Facebook Videojáték Film
16 800
/ContentUploads/A975/header.jpg
Kattints ide  ➜

Samsung Galaxy S7 Edge teszt ‑ Új király a mobilok trónján

Droppa Béla2016.04.12. 22.00
A Samsung a tavalyi Galaxy S6-tal kilépett a komfortzónájából, ugyanis meg kellett állítania a visszaeső eladásokat. Ez sikerült is, így visszatértek ahhoz, amihez a legjobban értenek: a csúcson levő terméküket tovább csiszolgatni, ezzel még több eladást generálva. Az általunk korábban már tesztelt Galaxy S7 ennek a filozófiának a jegyében született meg, személyében egy olyan készüléket üdvözölhettünk, amilyet mindig akartunk.

Azonban a koreaiak már tavaly is két okostelefont mutattak be, a hagyományt pedig tovább folytatták, emiatt a konzervatívabb Galaxy S7 mellett idén az innovatívabb Galaxy S7 Edge-ről szintén lehullott a lepel. Nagy kérdés volt a készülékkel kapcsolatban, hogy a nagyon csinos, de gyakorlati előnnyel nem kecsegtető oldalsó kijelzőt munkára bírják-e fogni benne, vagy továbbra is megmarad egy látványos, de haszontalan tulajdonságnak.

Ezen kívül további különbség a két készülék között, hogy míg az S7 5,1 hüvelykes, addig az Edge 5,5 hüvelykes érintőkijelzőjével érezhetően nagyobb nála, vagyis az kérdéses, hogy ennek milyen haszna van a felhasználói élmény szempontjából. Ezzel egyébként a terméket méretben igen ügyes módon a tavalyi S6 Edge és S6 Edge+ közé pozícionálták. A tesztkészülék rendelkezésünkre bocsájtásáért nagy köszönet illeti meg a Telenor Magyarországot, akik a Hipernettel is támogatták a teszt elkészültét.


Csomagolás, külső



A Galaxy S7 Edge doboza az S7-hez hasonlóan matt fekete színben pompázik, és a mágneses módon való kinyitás szintén megmaradt, azonban a név értelemszerűen kiegészült az Edge jelzővel. A pakkban a készülék alatt a megszokott kiegészítők lapulnak, ezek sorát az adatkábel, az agybadugós kialakítású fülhallgató, a gyorstöltőfej, illetve egy aprócska adapter gyarapítja, amivel USB OTG használhatunk különböző USB-képes eszközöket.

Ahogyan a bevezetőben is említettem, az S7 Edge az S6 Edge és az S6 Edge+ között helyezkedik el méretben, azonban 5,5 hüvelykes kijelzőjével inkább utóbbi 5,7 inches megjelenítőjéhez áll közelebb. Az előlapon látszólag nincs sok különbség, ez a téves prekoncepció azonban a kézbevétel után azonnal eloszlik, ugyanis az S7 Edge esetében a koreai mérnökök a szélein lekerekített (2,5D kialakítású) üveglapot használtak, ami a két oldalsó élen ráadásul még le is folyik az előlapról.



Ha ezt nehéz lenne elképzelni, akkor a fenti kép a segítségetekre lehet, ezen az S6 Edge+ és tesztalanyunk képernyőjéről láthattok egy közeli, összehasonlító képet. Jól kivehető, hogy a bal oldali mobil védőüvege vastagabb, robusztusabb, míg a tavalyi csúcstelefon esetében csak az oldalsó lekerekítéssel operáltak, az érintés élményét nem emelték tovább a fémkeretbe gyakorlatilag beleolvadó üveglappal.

Az 5,5 hüvelykes kijelző alatt a főgombba oltott ujjlenyomat-olvasó, illetve a megfordított androidos vezérlőgombok kaptak helyet, utóbbiak háttérvilágítással ellátva. Néhányan az utóbbi időben elkezdtek lázadozni a fizikai gombok ellen, én viszont továbbra is tartom álláspontomat, hogy ezek sokkal kényelmesebbek, mint a kijelzőre száműzött társaik. Az ujjlenyomat-olvasó még gyorsabb, mint volt, és minimálisan megnövelt vastagságnak hála a főgomb sem lóg ki annyira a védőüvegből.



A képernyő fölötti sávban egy ezüstszínű logó hirdeti az eszköz hovatartozását, afölött a beszédhangszóró fénylik. A közelség- és fényérzékelő bal oldalán egy értesítési LED csücsül, az átellenes oldalon pedig az előlapi kamerával futhatunk össze. Anno sok kritika érte a Samsungot az Edge-mobilok kényelmetlen fogása miatt, hiszen esetükben az oldalsó fémkeretet el kellett vékonyítani, azonban nem ügyeltek arra, hogy a vékony fémkáva ívesen csatlakozzon az üveghez.

Emiatt az emberek kezét a fémfelület irritálni kezdte, bár a hiba főleg a nagyobb és nehezebb S6 Edge+ esetében jelentkezett. Szerencsére a Samsung elkezdett hallgatni a felhasználóira, így ezen változtattak: egyrészt a fémkeret már minimálisan íves, másrészt a hozzá legközelebb elhelyezkedő hátlap-elem a Note5-höz vagy az S7-hez hasonlóan íves, ez egy stabilabb és kényelmesebb fogást ad a felhasználónak.



A készülék jobb oldalán a bekapcsológomb árválkodik, az átellenes élen a hangerőszabályzó gombpár öleli át egymást. Alul a microUSB 2.0 gyorstöltésre alkalmas portja és a jack tátong a hangszóró társaságában, ami a készülék IP68 vízállósága miatt gyengébben szól, mint a Galaxy S6 zajkeltője. A fenti él is tartogat érdekességeket: egyrészt eltűnt az infravörös port, másrészt itt helyezhetjük be a nanoSIM mellé a microSIM kártyánkat, amit az elődmodellben nem tehettünk meg.

A stabil fogásra szükség is lesz, ugyanis a vékony, ráadásul kifejezetten nagy telefon az üveg hátoldalának köszönhetően legcsúszósabbak közül való. A hátlapon a központi helyet a kamera kapta, mellette szintén ezüst keretben az erőteljes fényű segédfény és a pulzusmérő csücsül. Középen egy Samsung logó díszíti a mi esetünkben arany színben pompázó felületet, aminek alsó harmadában a forgalomba kerüléshez nélkülözhetetlen piktogramok látszódnak.


Kijelző



Az előlapon a két szélén ívelt, 5,5 hüvelykes érintőkijelző uralkodik, aminek felbontása a Galaxy S7-tel egyezik meg, vagyis QHD (2560×1440 pixel), így a pixelsűrűség a megnövelt képátló miatt némileg nagyobb, 534 ppi. Technológiáját tekintve nincs semmiféle változás, a pixelek továbbra is a Diamond Pentile elrendezést követik, vagyis a zöld szubpixelekből kétszer annyi van, mint a pirosból vagy kékből.



A betekintési szögek természetesen elméletileg végtelenek, gyakorlatilag csak az oldalakra lefolyó képernyő miatt vékonyka fémkeret szab határt neki, de mindenhonnan tökéletesen látható a megjelenített tartalom. A beállításokban személyre szabható a képernyő színe, az alapbeállításon kívül létezik egy adaptív mód (ahol a megjelenített tartalom függvényében változik a színhőmérséklet és szaturáció), valamint egy mozi mód, ami megemeli az alapból már nem olyan vészes szaturációt.

Az idei nagy őrület az Always On kijelző, az LG és a Samsung aktuális csúcsmodelljének egyaránt fontos funkciójaként harangozták be a legfontosabb dolgokat (idő, dátum, kulcsfontosságú értesítések) megjelenítő megoldást. Azonban ez egyáltalán nem újkeletű dolog, és bár sokan a Motorolával azonosítják, a története egészen a Nokiáig nyúlik vissza, ugyanis a finn gyártó fénykorában még a Symbian-alapú okostelefonjaiba pakolta bele az idő folyamatos megjelenítését.



Az S7 Edge esetében már egy kicsit többről van szó, de a fejlődés bele van kódolva az iparágba, így ez senkit sem szabad, hogy meglepjen. Az idő és dátum mellett itt már akár statikus képet helyezhetünk ki, de több értelmét látom az idő-dátum és naptár megjelenítésének. Sokan attól tartanak, hogy az Always On bekapcsolásával nagyon rövid időn belül lemerül a telefon, de meg kell nyugtatnom mindenkit: erről szó sincs, mivel az AMOLED egyik előnye, hogy a pixeleket egyesével vezérelhetjük.


Edge Screen funkciók



A fentiek (a némileg nagyobb képátlón kívül) azonban a Galaxy S7-re igazak, a nagy kérdés az idei kiadásnál az volt, hogy az íves kijelzőnek tudnak-e végre értelmet adni, vagy továbbra is egy szép, de haszontalan funkcióként könyvelhetjük el. Nos, az elmúlt egy évben a Samsung jól láthatóan megfeszítve dolgozott, hogy értelmes dolgokat pakoljon az Edge képernyőre, és ezek közül jópár igen hasznos, valamint okos megoldás, de azért számunkra kérdőjeles megoldások szintén vannak.



Az Edge képernyő funkciói három részből tevődnek össze, ezek az Edge Panels, az Edge Feed és az Edge Lighting. Az Edge Panels funkciót használhatjuk a legtöbbet, ugyanis ennek az indítója minden képernyőről elérhető, és gyakorlatilag egy exkluzív mini-főképernyőként funkcionálnak, ahová az ikonokat, gyorsindítókat, a kedvenc névjegyeinket vagy akár az időjárást is kirakhatjuk. A fülének méretét, helyét és átlátszóságát egyaránt személyre szabhatjuk az Edge képernyő beállításaiban.



Az Edge Feed a kikapcsolt képernyőnél működik, az előrántásához az íves részen vertikálisan kell gyorsan ide-oda húzni az ujjbegyünket. Ekkor az íven az RSS, az értesítések, a CNN, és a mozgáskövetés egymás alatt helyezkedik el, közöttük érintésekkel válthatunk. Az Edge Lighting keretében az arcra fordított telefon oldala színes hullámokat vet, amennyiben valaki telefonon keres minket. Utóbbi funkciót teljesen értelmetlennek találom, de az Edge Panels hasznos is lehet.


Kamera



A hátlapon (és a frontoldalon) található kamera egyaránt megegyezik a Galaxy S7-ben található fénylesővel, ennek megfelelően a korábbi 16 megapixeles kamera helyett tesztalanyunkba egy 12 megapixeles optika került, ami talán az egyetlen visszalépés a készülék tekintetében. Ugyanis a hátlapi Dual Pixel kamera nagyobb képpontokat kapott, a korábbi 1,12 mikron helyett immár 1,4 mikronos egy pixel. Az apertúra is fejlődött, a korábbi f/1,9-es rekesznyílást f/1,7-re cserélték, ami mobilos világban mindent felülmúl.



Ez egy olyan előnnyel jár, ami a kamerák tekintetében mindennél fontosabb: a szenzorra minden korábbinál több fény kerül, ami a készülő kép minőségét alapvetően pozitívan befolyásolja. Az optikai képstabilizátor természetesen megmaradt, vagyis az éjszakai képekben már papíron is domborítania kell, és ezt a Samsung nem győzte hangsúlyozni. Ebben a Dual Pixel technológia segít, ami a DSLR fényképezőkben ismerős technológiát honosítja meg a mobilos világban.

Ennek annyi az értelme, hogy miközben a mobilokban általában a fázisérzékelésen alapuló autófókusz a rendelkezésre álló képpontok nagyjából 5 százalékát használja, addig a Galaxy S7 Edge a 12 megapixelének összes képpontját erre a célra tudja allokálni, miközben ugyanúgy ezzel a felbontással készíti el a képet, ez az elgondolás áll a Dual Pixel megoldás mögött. A kamera látószöge egyébként horizontálisan minimálisan csökkent, vertikálisan viszont alig észlelhetően növekedett.

Bár a készüléket lecserélték, a kameraszoftver a Galaxy S6-ból származik, és gyakorlatilag változatlan. Ez azonban nem feltétlen probléma, ugyanis már ott is egy remek szoftverről volt szó, amit néhány egészen apró elemében csiszolgattak, így érték el a jelenlegi formát, ami egy átlátható, de funkciókkal telipakolt megoldás. Ebben a kameraszoftverben előszeretettel használták a tejüveg hatást, illetve a világos színeket, ami például a Sony átláthatatlanságával nagy kontrasztot teremt.

Amennyiben vertikálisan tartjuk a mobilt, az alsó sávban a módok közül válogathatunk, majd szelfire válthatunk, középen az exponálógomb terpeszkedik, ettől jobbra a videó szoftveres billentyűjét találjuk, a szélén pedig a galéria gyorslinkjét helyezték el a fejlesztők. A módok között az automata, a professzionális, illetve a panoráma kapja a főszerepet. Rajtuk kívül a Gyorsított és Lassított a nevéből adódóan ilyen videók létrehozására alkalmas, a szelektív fókusszal módosíthatjuk az elkészült kép fókuszát.

A felső sávban a HDR-t, a villanót, az időzítőt és a különböző filtereket babrálhatjuk. A távolabbi beállítások lehetőséget biztosítanak a fénykép- és videófelbontás beállítására, a videóstabilizálás engedélyezésére, továbbá a kamera gyorsindításának ki- vagy bekapcsolására. Professzionális módban az ISO-értéket, az expozíciót, a fehéregyensúlyt, a fókusztávolságot, illetve a színezetet kalibrálhatjuk.

A fényképek minőségével abszolút meg lehetünk elégedve, napközben a fotókon megfelelő mennyiségű részlet, kiváló dinamizmus, és gyönyörű színek jelentkeznek. Néha a képzaj is megjelenik, ez azonban inkább hozzáad a képhez, és pont akkora mértékben van jelen, hogy némi textúrát adjon neki. A dolgok este, vagyis szürkületkor kezdenek érdekessé válni: a legszebb képeket ugyanis ilyenkor, a kivilágított városban tudtam elkészíteni, a Dual Pixel technológia nálam a valóságban is bevált.

Bár a szelfi fényképek célcsoportjának köre és a vásárlói bázis nem feltétlen metszi egymást, a Samsung a frontkamerát sem bízta a véletlenre: bár csak egy 5 megapixeles kameráról beszélünk, az apertúra itt is f/1,7, így rengeteg fény jut a szenzorra, ami az esti szelfik esetében jöhet jól. Szintén a szórakozóhelyeken jöhet jól a szelfivaku, ami az iPhone 6s-hez hasonlóan a képernyőt villantja fel egy rövid időre.

Mivel egy zászlóshajóról van szó, videók tekintetében is a csúcsot képviseli az eszköz: az elég sok választható felbontás közül a 4K (2160p@30fps), 1080p@30fps és 1080p@60fps a legfontosabb. A néhány éve egyre gyakoribb extrák között említésre méltó a lassított videó (720p@240fps) és a Microsoft által évek óta előszeretettel használt Hyperlapse, ami immár a Samsung aktuális csúcsmodelljében is felbukkant.

A Hyperlapse gyakorlatilag egy stabilizált time-lapse videó, mi is készítettünk egy ilyet az MWC2016 szakkiállításon, azonban azt egy Lumia 950 XL készülékkel rögzítettük. A Galaxy S7 Hyperlapse funkciójában szintén 4x-32x gyorsítás között állíthatjuk be a nekünk tetsző értéket, de itt már egy automata mód is helyet kapott, ami önmaga analizálja a felvételt, és annak függvényében választja ki a sebességet, hogy pontosan mi történik (vagy mi nem történik) a videón.


Hardver



Tesztalanyunk esetében a tervezők tovább folytatnak egy régóta meglévő hagyományt, miszerint a Samsung mindig az aktuális elérhető legerősebb vassal szereli a telefonjait. Ez jelen esetben két konfigurációt jelent, piactól függően a Qualcomm Snapdragon 820 vagy a saját gyártmányú Exynos 8890 rendszerchip dübörög a burkolat alatt. Nálunk utóbbi vásárolható meg, így számunkra a nyolcmagos (négy 2,3 GHz-es „Mongoose” és négy 1,6 GHz-es magból felépülő) Exynos az érdekes.



Ezt a mi esetünkben egy Mali-T880 MP12 GPU és nem kevesebb, mint 4 GB RAM egészíti ki. Ezzel a hardveres felhozatallal kizárólag azért nem lett a Galaxy S7 minden szintetikus sebességteszt királya, mert vannak rivális eszközök (például a Xiaomi Mi 5), amik pöccre pontosan ugyanezzel a vassal kerültek megtervezésre, azonban a kijelzőjük felbontása csak FullHD, ami számítási teljesítmény szempontjából nem veszi annyira igénybe a hardvert, mint a QHD.

A Samsung Galaxy S7 Edge tárhelye 32 vagy 64 GB-os lehet, de nálunk legjobb tudomásom szerint csak a 32 GB-os kerül kereskedelmi forgalomba, ugyanis ez olcsóbb, és a bővíthető tárhely miatt mindenki vehet bele akkora microSD adatkártyát, amekkorára szüksége van (egészen 200 GB-ig). A minimális vastagságnövekedésnek fontos előnye, hogy sokkal nagyobb akkut tudtak a burkolat alá pakolni: a korábbi 2600 mAh helyett immár egy 3600 mAh kapacitású akksi szolgálja ki a hardvert.

Üzemidő tekintetében már a Galaxy S7 sem teljesített rosszul, de az elődjénél 1000 mAh-val nagyobb kapacitású akkut kapott S7 Edge még annál is jobb. Tesztalanyunk reggel hattól éjfélig simán kibírja folyamatos Hipernet és időnkénti WiFi használattal, automata fényerőn (de automatán belül maximumra állítva), sok telefonálással és még több emailezéssel. Csak a hatás kedvéért, a Galaxy S6 ilyen használat mellett már délután kettő és három között töltőért kuncsorgott.

Az pedig csak hab a tortán, hogy a gyorstöltés újfent elérhető, és bár nem a legújabb szabvány szerint, hanem csak a Qualcomm QuickCharge 2.0 gyorsaságával töltődik az okostelefon, ezzel hivatalosan 90 perc alatt lehet nulláról száz százalékra feltölteni a mobilt. Pozitívum, hogy a vezeték nélküli töltési megoldásokkal szintén működik a gyorstöltés, hasonló hatásfokkal, mintha vezetékes töltést végeznénk, így amennyiben vásárolunk egy töltőpadot, elég csak rádobni a mobilt, nem kell a madzagokkal vacakolni.

Adatkommunikációs téren a 9-es kategóriába tartozó (Cat9), 450 megabites letöltési sebességet kínáló 4G LTE mellett WiFi 802.11 a/b/g/n/ac, WiFi Direct, DLNA és Bluetooth 4.1 LE segítségével küldözgethetünk adatokat. Navigációs rendszerek közül az A-GPS, a GLONASS és a Beidou került be a repertoárba, de a nálunk sajnos elérhetetlen Samsung Pay-hez nélkülözhetetlen NFC sem hiányozhat a repertoárból, viszont az infravörös port és az FM rádió valamiért nem került beépítésre.


Szoftver



A Galaxy S7 Edge fedélzetén az elérhető legújabb Android 6.0 Marshmallow teljesít szolgálatot a Samsung felhasználói felületével karöltve, amit bár már nem TouchWiznek neveznek, mindenki így hivatkozik rá, így mi is hasonlóképpen fogunk tenni. Tavalyi tesztjeimben kiemeltem, hogy az ottani TouchWiz milyen meglepően jól teljesített, hiszen már nem volt olyan túlbonyolított és túlrajzolt, és a hátterekkel egy derűs, világos összképet adott ki. Ezzel szemben tesztalanyunk felületéhez sötét, komor háttereket adtak, amik korántsem olyan tetszetősek, mint a tavalyiak bármelyike.



A feloldókijelzőn az esetek legnagyobb hányadában semmi felesleges információval nem fogunk találkozni, ugyanis az ujjlenyomatunkkal rendkívüli sebességgel tudjuk feloldani. Egyébként egy óra kapta a központi szerepet, a két lenti sarokban pedig a tárcsázó és a kamera gyorsgombjai csücsülnek. A főképernyőn a szokásos elrendezést követik: az alsó sávban a négy (vagy öt) indítóikontól jobbra az applistába ugorhatunk, egyébként minialkalmazásokkal, mappákkal és ikonokkal szórták tele.



Az ikonokat is áttervezték, végre természetesebb formákat és színeket alkalmaztak, így öröm rájuk nézni. Az értesítési sávot lehúzva az oldalra elcsúsztatható gyorskapcsolókkal szemezhetünk, alattuk a fényerőállító sáv, majd maguk a kártyaként megjelenő értesítések következnek. Az alkalmazásváltó képernyőn is az újabb Android-verziók egyik védjegyeként szolgáló kártyák uralkodnak: ezeket oldalra tologatva, vagy akár egy érintéssel is törölhetjük, de innen érhetjük el az osztott képernyős módot.

Bár a bővíthető tárhely visszatért a fedélzetre, továbbra is bloatware-mentes telefont kapunk, mivel csak néhány Microsoft-alkalmazást telepítettek rá előre, de ezeket is letörölhetjük, így 500 MB tárhelyet felszabadítva. Egyébként a 32 GB-os kiadás esetében az Android rendszer, a TouchWiz, illetve a néhány előretelepített applikáció összesen 7,5 GB tárhelyet foglal el. Remek funkció a Game Launcher, ami a játékosok kedvenc okostelefonjává teheti a Galaxy S7 Edge-et.

Itt ugyanis nemcsak arról van szó, hogy a játékainkat automatikusan egy helyre gyűjti a telefon, hanem például választhatunk különböző módok között, attól függően, hogy mennyire (nem) szeretnénk az akkumulátort megterhelni. A Save Power és Save Maximum Power névre keresztelt módozatok között annyi a különbség, hogy előbbi leveszi a képfrissítési rátát, utóbbi pedig emellé még a felbontást is lecsökkenti.



Ráadásul olyan lehetőségünk is van, hogy játék közben kikapcsoljuk a zavaró értesítéseket. Ezen felül a Game Tools kulccsal – ami mindig a kijelzőn van – olyan beállításokat érhetünk el egy érintéssel, mint az Értesítések letiltása, a vissza gomb, a játék minimalizálása, a képernyőkép készítése, vagy a játékmenet felvétele. Utóbbi abból a szempontból érdekes, hogy kiválaszthatjuk: a játék hangjait szeretnénk-e rögzíteni, vagy a külső mikrofonból származó hanganyagot mentse-e a termék.


Összegzés



A Galaxy S7 egy remek telefon, de számomra túl kicsi a kijelzője, én jobban preferálom a nagyobb képernyőt. Így már tűkön ülve vártam a Galaxy S7 nagytestvérét, az S7 Edge csúcsmodellt, ami ráadásul mindkét oldalán hajlított kijelzőt kapott, ennek köszönhetően a méretnövekedés mellett még egy extra kuriózum is kapcsolódik hozzá – 1000 mAh-val nagyobb akkuval rendelkezik, mint az elődmodellje, ez pedig ebben az iparágban olyan ritka, mint a fehér holló.



Az S7 Edge képernyője szerintem sokkal szebb, mint a normál S7 megjelenítője, és bár az Edge Screen funkciói továbbra sem életbevágóak, mostanra azért sokkal könnyebben el tudom képzelni, hogy ezek közül bármit is használni fogok a való életben, mint a tavalyi S6 edge esetében. Épp ezért azt mondom, hogy nem a Galaxy S7 a Samsung zászlóshajója, hanem a korábban tesztelt mobil annak kistestvére, az igazi number one a Galaxy S7 Edge.

Ha valaki a csúcstelefont szeretné, akkor nincs kérdés, hogy mit kell megvásárolni: a gyönyörű, szupererős, remek képeket készítő, vízálló kialakítást kapott és bővíthető tárhellyel felvértezett, hosszú akkumulátoros üzemidejű Galaxy S7 Edge az abszolút favorit, az eddigi legjobb okostelefon, amihez valaha szerencsém volt.

A cikk nem jöhetett volna létre a Telenor Hipernet és a Samsung Magyarország nélkül.


  • Kijelző: 10 pont

  • Dizájn: 10 pont

  • Ergonómia: 8 pont

  • Szoftver: 8 pont

  • Hardver: 10 pont

  • Kamera: 9 pont

  • Ár/érték: 8 pont

  • Végeredmény: 9 pont

Kattints ide  ➜

Az Androbit technológiai és tudományos magazinnál hiszünk abban, hogy az információ mindenkit megillet. Hosszú évek munkájával megszerzett hírnevünknek köszönhetően megadatott számunkra az a lehetőség, hogy műszaki témájú médiumként is elérhessünk minden internetező korosztályt. Tesszük ezt olyan hírekkel és cikkekkel, amik között egyaránt szerepel nagyobb tömegeket és kisebb szakmai csoportokat érintő tartalom is.

A témák gondos összeválogatásának és a cikkek minőségi kidolgozottságának hála mára Magyarország egyik legnépszerűbb technológiai és tudományos információforrásává váltunk – fejlesztéseinkkel és kutatásainkkal pedig igyekszünk mindig egy lépéssel a versenytársak előtt járni.

A weboldalunkon található, szerkesztőségünk által készített tartalmakra vonatkozó összes felhasználási jogot az Androbit technológiai és tudományos magazin birtokolja. A tartalmak egyes részleteinek felhasználását kizárólag látványos (vagy jól hallható) forrásmegjelöléssel engedélyezzük. A feltételek megszegésének jogi következményei lehetnek. A feltételektől eltérő tartalomfelhasználás kizárólag megegyezés útján lehetséges.
Copyright © 2007-2016 – Makay József (makay@androbit.net)
A készülékről…
Bejelentés
2016 február
Állapot
Elérhető

Készüléktest

Méretek
150,9×72,6×7,7 milliméter
Tömeg
157 gramm
SIM
nanoSIM
Extrák
IP68 védelem

Kijelző

Típus
Super AMOLED érintőkijelző, 16M szín, Always On, Dual Curved Screen
Átmérő
5,5 hüvelyk
Felbontás
2560×1440 pixel (534 ppi)
Többpontos érintés
Igen
Védelem
Corning Gorilla Glass 3

Platform

Operációs rendszer
Android 6.0 Marshmallow, TouchWiz
Chipset
Qualcomm MSM 8996 Snapdragon 820 / Exynos 8890 Octa
CPU
Négymagos 2,3 GHz Mongoose & négymagos 1,6 GHz Cortex-A53
GPU
Mali-T880 MP12

Memória

RAM
4 GB
Kártyafoglalat
microSD, legfeljebb 200 GB
Belső tárhely
32/64 GB

Kamera

Hátlapi
12 megapixel, f/1,7, 26mm, PDAF, Dual Pixel, OIS, LED
Tulajdonságok
1/2,6" szenzorméret, 1,4 mikron pixel, 4K videó és 8 megapixeles fénykép egyszerre, Auto HDR, panoráma
Videó
2160p@30fps, 1080p@60fps, 720p@240fps, HDR
Előlapi
5 megapixel, f/1,7, 1440p

Hangzás

Értesítés
Rezgés, MP3, WAV
Hangszóró
Igen
3,5 mm jack
Igen

Kommunikációs technológiák

Hálózat
2G, 3G, 4G LTE (Cat9)
WLAN
Wi-Fi a/b/g/n/ac, Wi-Fi Direct, DLNA, hotspot
Bluetooth
v4.0, A2DP, LE, apt-X
GPS
A-GPS, GLONASS, Beidou
NFC
Igen
USB
microUSB v2.0 (Qualcomm QuickCharge 2.0)

Jellemzők

Szenzorok
Ujjlenyomat-olvasó, gyorsulásmérő, giroszkóp, proximity, iránytű, barométer, véroxigén-mérő, pulzusmérő
Üzenetek
Email, Push Email, SMS, MMS
Böngésző
HTML5
Java
Nem

Akkumulátor

Típus
Li-Ion 3600 mAh

Egyéb

Színek
Fekete, fehér, arany, titánszürke
Ár
259990 forint

Weboldalak

Bejelentés
A nem eredeti Apple‑töltők 99 százaléka veszélyes
Ezek a jelenleg kapható legerősebb okostelefonok
Az egyik legnépszerűbb antivírus egyben a legrosszabb is
LEAGOO M8 ‑ Elindult az egyik legolcsóbb okostelefon előrendelési időszaka
Ingyenes nCore regisztráció ‑ Újabb csalók próbálkoznak
Gigantic ‑ Ingyenes nyílt bétával kezd az Overwatch új kihívója
Felkapott témák
Ezek a különbségek az iPhone- és Android-felhasználók között
Az egyik legnépszerűbb antivírus egyben a legrosszabb is
Ezek a jelenleg kapható legerősebb okostelefonok
2016 legjobb okostelefonjai - Sebességteszt
Android 1.0 Apple Pie vs. Android 7.1 Nougat
Ezek a Huawei-készülékek kapják meg az Android 7.0 Nougat frissítést
Állásajánlatok
Kereskedelmi Termék manager
Java fejlesztő
Termékdokumentációs munkatárs – változásmenedzsment a logisztika területén
Termékfelelős mérnök gyakornok
Product engineer
BI üzleti elemző
Junior Java Developer