Az EU Bizottság nyomására feloldották a magyar FDI-vétót – jó vagy veszélyes precedens? | Hogan Lovells

A fúziókontroll és az FDI kapcsolata

Az összefonódások ellenőrzésére vonatkozó uniós jogszabályok értelmében a Bizottság kizárólagos hatáskörrel rendelkezik az uniós dimenziójú összefonódások értékelésére. Ezt a kapacitást az érintett vállalatok forgalmi adatai alapján határozzák meg: az érintett vállalatok globális összforgalmának meg kell haladnia a 2,5 milliárd eurót, az érintett vállalatok közül legalább kettő uniós szintű összforgalmának meg kell haladnia a 100 millió eurót (1. cikk). (2) és (3) EUMR Lásd a

Ugyanakkor az EU tagállamai intézkedéseket tehetnek a védelem érdekében A közbiztonság, a médiapluralizmus és a prudenciális szabályok jogos érdekei (Lásd az EUMR 21. cikk (4) bekezdését). Ide tartoznak az FDI átvilágítási szabályok, amelyek lehetővé teszik a nemzeti szabályozók számára, hogy megvizsgálják, korlátozzák vagy – végső esetben – megtiltsák a nemzetbiztonsági érdekeket veszélyeztető felvásárlásokat. Az egyéb közérdeket szolgáló intézkedésekről előzetesen értesíteni kell a Bizottságot. Ebben az esetben a Bizottság nemcsak az intézkedés arányosságát vizsgálja felül, hanem arról is gondoskodik, hogy az valóban védje a jogos érdeket.

Bár ezek az elvek kézenfekvőnek tűnhetnek, gyakorlati alkalmazásuk kevésbé egyszerű. Az EU és a nemzeti szabályozó hatóságok (jelenleg 18 tagállam fogadta el az FDI-szűrési szabályokat) eltérően vélekedik arról, hogy mi a jogos érdek. Még az Európai Unió is többféleképpen értelmezi a kifejezést: a közrendi okok, mint például az energia, a nyersanyagok és az élelmiszerek védelme, a közelmúltban elfogadott jogszabályok szerint legálisak. EU FDI átvilágítási rendelet (Lásd előzőünket blog És Frissítés), de nem az EUMR. A nemzetközi befektetők számára ez jelentős kockázatot jelent a bizonytalanság és a tranzakciók késedelme miatt. A közelmúltban ezt illusztrálta a Vienna Insurance Group („VIG”) az AEGON magyarországi leányvállalatainak tervezett felvásárlása, amelyet az alábbiakban a magyar FDI szabályok rövid összefoglalása után ismertetünk.

Magyarország kettős működőtőke-szűrési mechanizmusa

Magyarországon jelenleg két FDI-szűrési mechanizmus működik. A két rendszer hatálya kissé eltér, és alaposan meg kell vizsgálni, hogy egy ügylet az egyik vagy a másik hatálya alá tartozik-e:

• Az „Állandó” FDI szűrési rendszer A 2019-ben bevezetett és az EU FDI-szűrési rendelete alapján magyar szabályok az irányadók. Ha egy „külföldi befektető” magyar céget akar vásárolni, annak üzleti tevékenysége nemzetbiztonsági jellegű (pl. fegyverek és egyes titkosszolgálati eszközök gyártása, kettős felhasználású áruk gyártása, víz-, áram-, földgáz- és távközlési szolgáltatás) ). Úgy tervezték, hogy kizárja az uniós befektetők tranzakcióit.

• Az „Ideiglenes” FDI-szűrési rendszer A magyar kormány 2020 áprilisában vezette be, azzal a céllal, hogy megvédje a releváns stratégiai iparágakban tevékenykedő magyar vállalatokat. A Covid-19 nemzetközi terjedése. A stratégiai iparágak közé tartozik többek között az építőipar, a turizmus és a hulladékgazdálkodás, valamint a „hagyományos” stratégiai ágazatok (pl. energia, közlekedés, hírközlés), amelyek befolyásolják a magyar vállalatokhoz kapcsolódó beruházási és kilépési lehetőségeket, ami kb. 80%-os lefedettség magyar ipari ágazatok. Az „ideiglenes” FDI-ellenőrzési rendszert a rendkívüli törvény hatályba léptette, és a magyarországi rendkívüli állapot (amelyet nemrégiben az ukrajnai háborús helyzet miatt meghosszabbítottak) végéig érvényben marad. az ebből eredő tranzakciók Közvetett beszerzés A külföldi jogi személy stratégiai szervezetnek minősülő magyarországi leányvállalata kívül esik az „ideiglenes” FDI átvilágítási rendszeren. Ezért a magyar cégek közvetlen tulajdonosváltásával nem járó ügyletek nem tartoznak az „ideiglenes” rendszer hatálya alá, így számos határon átnyúló ügylet (pl. bármely Magyarországon kívüli holding struktúra értékesítése) mentesül a bejelentési kötelezettség alól. Kötelesség.

„Lex Acon”

2020 szeptemberében az AEGON úgy döntött, hogy a kelet-közép-európai régióban (Magyarország, Lengyelország, Románia és Törökország) működő leányvállalatait egyetlen ügylet keretében eladja egy vevőnek, a legfontosabb a magyar tevékenység. A legjobb ajánlatot a VIG nyújtotta be, és a tranzakciós dokumentumokat gyorsan megtárgyalták, 2020. november 29-i aláírási dátummal.

A magyar kormány módosítást terjesztett elő az „állandó” FDI-szűrési rendszerben, amely szombat este jelent meg a hivatalos lapban, a tranzakció aláírása (vasárnap délelőtt) előtti napon. Kormányrendelet formájában és rendkívüli körülmények között megengedett különleges intézkedésként a „külföldi befektető” definícióját kiterjesztették az uniós és EFTA befektetőkre is. Emellett a biztosítási tevékenység is szerepel a nemzetbiztonsági szempontból érzékeny tevékenységek listáján. Nélküle „Last minute” jogalkotási intézkedés, az AEGON Megállapodást nem érinti az „állandó” vagy „ideiglenes” FDI átvilágítási rendszer: (1) az „állandó” rendszer esetében a Bécsi Értéktőzsdén jegyzett VIG nem külföldi (azaz nem EU/EFTA ország). ) befektető, illetve (2) az „ideiglenes” rezsim esetében., az ügylet szerkezete alapján csak nem magyar holding társaságok kerültek eladásra. Ennek eredményeként a tervezett tranzakció hirtelen az „állandó” FDI rendszer hatálya alá került, amely további hatósági engedélyt adott az ügylet lezárásához.

A Bizottság 2021. augusztus 12-én feltétel nélkül jóváhagyta a tranzakciót az EUMR alapján. A magyar kormány azonban már megadta a felmentését. Megelőző 2021. április 6-ával nemzetbiztonsági okokból betiltja a tranzakciót.

A felek úgy döntöttek, hogy erre pályázatot nyújtanak be Bírósági felülvizsgálat A vétó határozat megtámadására újabb beadványt nyújtottak be a magyar bíróságokhoz Panasz a Bizottsághoz Az uniós jog megsértéséért. Mivel azonban a Fővárosi Bíróság 2021. szeptember 20-án kelt határozatában elutasította a felek keresetét, a VIG bejelentette, hogy fellebbez a bírósági döntés ellen. Ugyanakkor ők”Folytasson konstruktív párbeszédet a Pénzügyminisztériummal a felvásárlás pozitív kimenetelének lehetőségeinek tisztázása érdekében„.

A bizottság vizsgálatot indított annak felmérésére, hogy vajon Megelőző Ez a határozat sértette a Bizottság kizárólagos hatáskörét az uniós dimenziójú összefonódások értékelésére, és ilyen intézkedésre a közbiztonság jogos érdekeinek védelme érdekében került sor.

Miközben a kötelezettségszegési eljárás folyamatban volt, a VIG 2021. december 22-én bejelentette, hogy megállapodtak az együttműködés elveiről és a következő lépésekről. A magyar állam részvétele 45%. (1) magyar AEGON leányvállalatok, és (2) UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (VIG meglévő magyarországi leányvállalata).

A Bizottság 2022. február 21-én fejezte be vizsgálatát Magyarország megsértette az uniós jogot Mivel (1) nem tájékoztatták a Bizottságot a tervezett vétójukról a végrehajtás előtt, és (2) nem bizonyították, hogy az intézkedés tisztességes, megfelelő és arányos volt, a vétó összeegyeztethetetlen a letelepedés szabadságára vonatkozó uniós szabályokkal. . A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a vétó megsértette a 2009. évi CX. 21 EUMR és A magyar kormányt arra kötelezték, hogy vonja vissza vétóját 2022. március 18-ig (sajtóközlemény 2022. február 21-től érhető el Itt)

Ugyanezen a napon, két órával a Bizottság sajtóközleményének megjelenése előtt a magyar pénzügyminiszter Facebook-oldala Megállapodás jött létre a VIG és a Corvinus Nemzektion Befektetési Zrt. között.A 100%-ban magyar állami tulajdonú befektetési alap 45%-os részesedést szerez az összes magyarországi AEGON leányvállalatban.

Boldog befejezés?

Végső soron a Bizottság határozata már a közzétételkor elavult volt: mivel a VIG és a magyar kormány között már megkötött és leporolt ​​üzlet, a vétóhatározatot a magyar hatóságok mindenképpen visszavonták volna – a Bizottság döntése nélkül is. Hagyja a kezdeti tranzakciót. Ez volt a magyar kormány és a VIG közötti megállapodás előfutára.

Mind az AEGON-nal kötött kezdeti tranzakció, mind a Corvinusszal kötött tranzakció sikeresen lezárult, azaz 2022. március végére a VIG Magyarország vezető biztosítójává vált, és a magyar állam (kisebbségi) érdekeltségét biztosította a biztosítási üzletágban. Úgy tűnik tehát, hogy ebben az üzletben mindenki boldog – kivéve talán a jutalékot.

A VIG/AEGON megállapodás azonban több kérdést is felvet Komoly kérdések:

• Sikeresen alkalmazhatják-e a tagállamok az FDI-szűrési szabályokat a saját érdekeik érvényesítéséhez szükséges kellő indoklás nélküli tranzakciók megakadályozására?

• Milyen lehetőségei vannak a Bizottságnak a tagállamok ilyen tisztességtelen magatartása ellen, mielőtt veszélyes precedenssé válna?

• Hogyan védekezhetnek a befektetők az olyan előre nem látható események ellen, amelyek késedelmet és bizonytalanságot okozhatnak ügyleteikben?

Ezek a kérdések relevánsak lehetnek az M&A ügyleteknél, ahol a befektetőknek már a kezdetektől támogatást kell kérniük FDI szakértőiktől. Valamint a Bíróság hamarosan megszülető ítélete a Xella Magyarország ügyben (C-106/22).

Tágabb értelemben az eset ismét rávilágít arra, hogy az egyesülési és felvásárlási ügyletek szabályozási környezete Európában egyre összetettebbé válik: a Bizottság megváltoztatta politikáját, és most olyan ügyleteket fogad el fúziós felülvizsgálatra, amelyek nem érik el az EUMR küszöbértékeit. Ha a tagállamok előírják (lásd az előző oldalunkat). blog), de némileg fordított fejleményként a tagállamok többsége már rendelkezik FDI-szabályokkal, míg a Bizottságnak nincs központi hatásköre az FDI-szabályok értelmében. Ez további nemzetbiztonsági és közrendi engedélyekhez vezet, amelyekre a linkvezérlésen felül szükség lehet. A VIG/AEGON eset azt mutatja, hogy a gyakorlatban az FDI szabályokat önmagukban kell figyelembe venni – még az EU-n belüli/EFTA megállapodások esetében is. Alapvető fontosságú, hogy a szerződéses csapatok menedzseljék ezeket a fejlesztéseket és előre jelezzék az egyedi tranzakciós kihívásokat.

Lena Westphal, a düsseldorfi irodánk gyakornoka hozzájárult ehhez a cikkhez.