Az EU Bizottsága mindaddig nem indítja el az „nukleáris opciót” Magyarországgal szemben, amíg azt egyértelmű többség nem támogatja

„A Bizottság nem hozhat döntést a folyamat során” – mondta Didier Reynders, az európai igazságügyi biztos hétfő délután.

Magyarország 2018 óta a 7. cikkely első szakasza alatt áll, ez egy demokratikus visszaesés, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök felügyelt, akit a bírói függetlenség gyengítésével, a cimborizmus állandósításával, a médiapluralizmus felhígításával, a rendkívüli hatáskörökkel való visszaéléssel, az LMBT-ellenes jogszabályok elfogadásával és az obstrukcióval vádolnak. . jogokat.

Orbán múlt havi döntése, igaz, semmi köze a jogállamisághoz Egykezes Veto Az Ukrajnának nyújtott hosszú távú pénzügyi támogatásra javasolt 50 milliárd eurós alap erősen növelte a haragot Brüsszelben, ami kényszerintézkedésekre szólít fel. A döntést csütörtökön egy magas szintű rendkívüli csúcson ismét megvitatják.

Szigorú határozatban Az Európai Parlament a hónap elején szavazott a 7. cikk második fokozatba való kapcsolására és az alapvető jogok „súlyos és tartós megsértésének” megszüntetésére Magyarországon. Az új intézkedéshez azonban, amelyet soha nem hajtottak végre, írásos javaslatra van szükség az Európai Bizottságtól vagy a tagállamok egyharmadától.

A javaslat benyújtását követően az EU vezetői egyhangúlag szavazhatnak – a megvádolt ország kivételével – a súlyos jogsértés kihirdetéséről.

„Jelenleg nincs döntés a Bizottságban a 7. cikk szerinti következő lépés megindításáról” – mondta Reinders az európai ügyek minisztereinek brüsszeli találkozója után.

„Ennek nagyon egyszerű az oka” – mondta, és egyenesen a Házon belüli konszenzus hiányára mutatott rá.

Egyes diplomaták Orbán vétójára tekintettel kedvezőbben fordultak a 7. cikkely javításához. Az ő „tranzakciója” követeliReynders világossá tette, hogy a szükséges konszenzus még távoli kilátás.

„Nincs rosszabb, mint egy javaslat benyújtása csak azért, hogy azt elutasítsák” – mondta Reinders újságíróknak.

„Ha egyértelmű jelzés van a Tanácsban az esetleges többségről vagy minősített többségről, vagy végső soron nem születik egyhangú döntés, természetesen a Bizottság követni fogja a tagállamok álláspontját.”

A szlovák Robert Figo, aki ex Kifejezett fenntartások Az olasz Giorgia Meloni, aki Budapest és Brüsszel közti közvetítő szerepét próbálta betölteni egy 50 milliárd eurós Ukrajnának szánt alap ügyében, az egyik vezető, aki a leginkább vonakodik a 7. cikk előmozdításától.

A „súlyos és tartós jogsértés” megállapítása után a 7. cikk a harmadik szakaszhoz vezet: a tagsági jogok felfüggesztéséhez, beleértve a szavazati jogokat is. Orbán vétójogának elvesztése megoldaná az ukrajnai segélyek patthelyzetét, és azonnal biztosítaná Kijevnek azt a likviditást, amelyre szüksége van, hogy bepótolja a buzgó költségvetési hiányt.

De Magyarország tehetetlen, másodosztályú tagállammá alakítása radikális lépés lenne, beláthatatlan következményekkel. Egy névtelenül nyilatkozó magas rangú EU-diplomata a múlt héten azt mondta, hogy a 7. cikkely felemelése „nem lenne helyénvaló”, amikor a 27 ország között próbálnak megoldást találni.

Mások azonban hangosabbak voltak bosszúságukban.

Anders Adlergrutz finn európai ügyekért felelős miniszter azt mondta, hogy a 27 országot felölelő megoldáson keresztül vezetünk előre, de természetesen minden lehetőséget az asztalra kell helyezni.

„El kell magyaráznunk a magyar embereknek: azt akarod, hogy ők legyenek azok, akik azt mondják az ukránoknak: Bocs, békén hagyunk, és megpróbálunk segíteni? Nem szabad elfelejtenünk saját történelmünket, mi voltunk Boldogok vagyunk. Szükségünk van mások támogatására” – mondta a luxemburgi Xavier Bettel a második világháború idején. Európa felszabadítására utal.

Orbán és delegációja Budapestről megfogadta, hogy megállja a helyét, bár követeléseket támasztott a vétójog feloldásáért cserébe, még akkor is, ha a rendkívüli csúcson a kompromisszum megkötésére korlátozódik a hely.

Mindeközben élesen tükrözi a brüsszeli izgalmakat, a Financial Times jelentették Orbánnak „titkos” terve van Magyarország gazdaságának „tönkretételére”, ha nem hajlandó feloldani vétóját. A javasolt terv befagyasztaná a Budapestnek szánt összes uniós forrást, ezzel szabadjára engedve a nemzeti valutát és elriasztva a külföldi befektetőket.

Hirdető

Egy magas rangú uniós tisztségviselő elismerte, hogy létezik egy „de facto dokumentum” Magyarország gazdaságáról, amelyet a tanács titkársága készített, és amely „olyan javaslatot tesz, amely nincs összhangban a tárgyalások folyamatával”.

Bóka János európai ügyekért felelős miniszter azt mondta: „A brüsszeli tisztviselők által készített dokumentum megerősíti azt, amit a magyar kormány már régóta mond: az uniós forrásokhoz való hozzáférést politikai megfélemlítésre használják fel.”