Az EU jogi lépéseket tesz a magyar szuverenitási törvény ellen ━ Európai Konzervatívok

Újabb kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság. Ezúttal megkérdőjelezi az ország nemrégiben elfogadott „a szuverenitás biztonságáról” szóló törvényét a külföldi választási beavatkozások visszaszorítása érdekében – hasonlóan a jelenleg készülő uniós törvényjavaslathoz.

A A szuverenitás védelme A törvényt tavaly év végén fogadták el, és a kormány közvetlen válaszként javasolta az egyesült ellenzéknek. Külföldi pénzügyi korrupció A 2022-es kongresszusi választások során több mint 10 millió dollárnyi titkos kampányhozzájárulást kaptak a Demokrata Párthoz tartozó amerikai szervezetektől. Magyarországon 1989 óta illegális a politikai kampányok külföldi finanszírozása, de az ellenzék megpróbálta kijátszani a törvényt azzal, hogy közvetítő szervezetekkel, például baráti civil szervezetekkel és árnyoldali könyvelőirodákkal rontotta el nyomaikat. A felek azt állították, hogy a pénzt egyéni „mikrodonációkkal” kapták, bár a bizonyítékok egyértelműek voltak, ahogy azt a bíróságok később megállapították.

Ezért ez a törvényjavaslat a választási törvény kiegészítésével olyan eszközöket hoz létre, amelyek megakadályozzák, hogy hasonló eset megismétlődhessen. Független kormányzati szervet hoz létre, amely a politikai jelöltek és az őket finanszírozó szervezetek, illetve a választási eredményeket befolyásoló szervezetek tevékenységét vizsgálja olyan esetekben, amikor külföldi beavatkozás gyanúja merül fel. Az újonnan létrehozott iroda éves jelentéseket készít, és javaslatokat tesz a kormánynak, amely azután minden ügyet bíróság elé terjeszt a jogellenesség és az esetleges későbbi büntető intézkedések megállapítása érdekében.

határozat az Európai Unió kötelezettségszegési eljárásáról Közzétett Szerda, február 7. Ebben a bizottság felhasználhatja a törvényt az ellentmondó hangok elhallgattatására, megcáfolva a törvényt bíráló baloldali civil szervezetek téves érveit. Az ítélet szerint a törvény több uniós szabályt és elvet sért, köztük a véleménynyilvánítás szabadságát, az egyesülési szabadságot, a polgárok választójogát és az EU „demokratikus értékeit”.

Az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége és különösen David Pressman nagykövet már a jogszabály elfogadása előtt is erősen bírálta a törvényjavaslatot. Egy kevésbé diplomatikus riporter szerint a törvény rombolóbb a demokráciára nézve, mint az orosz változat – és ez valóban figyelemre méltó. Puha A magyar törvényjavaslat elsődleges inspirációja egyébként az amerikai hasonló Foreign Agents Registration Act (FARA) törvény volt.

Ennél is ironikusabb az Európai Bizottság szerdai döntése a kötelezettségszegési eljárás megindításáról, ugyanis az EU véglegesíti saját, FARA-val egyenértékű demokráciavédelmi csomagját, amelyet minden Európában működő, külföldről finanszírozott civil szervezetnek nyilvánosságra kell hoznia. Finanszírozásuk elősegíti a külföldi politikai befolyás és a fizetett dezinformáció felderítését.

De úgy tűnik, ugyanez sérti az EU-szabályokat, amikor Budapest ezt teszi. Bár minden ok megvan arra, hogy megvédje demokráciáját a beavatkozástól, az emberek többsége támogatja az új intézkedéseket.

Az Egyesült Államok mellett – amelynek motivációja a törvény megtámadására a 2022-es botrány másnapján egyértelmű – az EU-nak is lehet bőre a játékban. Az Oknyomozó Újságírók, Állampolgárok, Egyenlőség, Jogok és Értékek (CERV) elnevezésű bizottsági segélyprogram tavaly több száz millió eurós támogatást tárt fel a kormánnyal és annak politikájával nyíltan szembehelyezkedő civil szervezetek számára Magyarországon.

„Az uniós adófizetők pénzéből finanszírozzák a demokratikusan megválasztott kormányok ellen fellépő politikai aktivistákat. Ez egyszerűen elképesztő” – kommentálta Deutch Tamás EP-képviselő. európai konzervatív Az expozíciók után.

Brüsszel természetesen nagyon jól tudja, hogy nem támadhatja közvetlenül Budapestet a politikai kampányok külföldi finanszírozásának betiltása érdekében – ami szinte minden országban illegális –, ezért a „szólásszabadság” szempontot választja jó marketingstratégiaként.

Alapján A szöveg lehetővé teszi, hogy a Szuverenitási Hivatal vizsgálja meg a médiaszervezetek pénzeszközeit, ha úgy vélik, hogy azok a választások befolyásolásában érdekelt külföldi szereplőktől kaptak támogatást, olyan nemzetközi civil szervezetek felé, amelyek elismerik, hogy a törvény nem szól kifejezetten a médiaszervezetekről. Eredmények. Ez elméletileg megakadályozhatja az ellenzéki újságírókat abban, hogy elmondják véleményüket – és így állítólag megsértik a véleménynyilvánítás szabadságát.

Ismétlem, ha nem lenne szabálytalanság, senkit sem érdekelne. Mindenki azt írhat, amit akar, mindaddig, amíg a sajtót a külföldi „adományozók” nem kooptálják a választások befolyásolására. Véletlenül nemrég Verseny EU-s és amerikai források támogatásával és közvetlenül az Egyesült Államok Nagykövetsége felügyelete mellett közel 300 ezer eurót juttattak magyar médiáknak, amelyek többsége hevesen tiltakozott lap volt.

Egy régi vicc jut eszembe: Miért nem volt még színes forradalom Washingtonban? Mert ott nincs amerikai nagykövetség.

A szuverén biztonsági törvényjavaslat elleni kíméletlen támadásnak elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy bármely országban igazolja a törvényhozást, még kevésbé Magyarországon.

A bizottság határozata azonban két hónapot ad Magyarországnak a törvényben feltárt hiányosságok orvoslására és hivatalos válasz megküldésére. Ezt követően Brüsszel megteheti a következő lépést, és kiadhat egy teljesebb nyilatkozatot, majd egy újabb hosszadalmas jogi folyamat következhet, amely lehet, hogy konkrét szankciókkal végződik, de nem is.

Budapest legalábbis megszokta. A hír hallatán Orbán Balas, a miniszterelnök politikai igazgatója cinikusan horkantott egy screenshotot. Politika Az „EU fellép Magyarország szuverenitása ellen” című szót át kell húzni.