Az eurózóna inflációja továbbra is jóval meghaladja az EKB által kitűzött célt, mivel az energia- és élelmiszerárak emelkedtek.
Bloomberg | Bloomberg | Getty Images
Az eurózóna inflációja sorozatban hatodik hónapja rekordot döntött, ami újabb kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogyan történhet ez Európai Központi Bank reagálni fog.
Az Európai Statisztikai Hivatal pénteken közzétett előzetes becslései szerint a 19 országot magában foglaló régióban az összinfláció elérte a 7,5 százalékot áprilisban. Márciusban ez a szám 7,4% volt.
Luis de Guindos, az Európai Központi Bank alelnöke az áremelésekről próbálta megnyugtatni a képviselőket csütörtökön, mondván, az eurózóna az infláció csúcsához közelít. A jegybank az árnyomás mérséklődését látja az idei év második felében, bár az energiaköltségek várhatóan viszonylag magasan tartják az inflációt.
A legutóbbi inflációs adat aggodalmak közepette jelent meg A folyamatban lévő háború az ukrajnai háborúban és az azt követő hatás Európa energiaellátására – és ez hogyan érintheti a régió gazdaságát.
Az áprilisi inflációhoz leginkább a magasabb energiaárak járultak hozzá, bár az előző havinál valamivel alacsonyabb volt. Az energiaárak 38%-kal emelkedtek áprilisban az előző év azonos időszakához képest, szemben a márciusi 44,4%-os növekedéssel.
A hét elején a Gazprom orosz energiavállalat leállította a gázáramlást két Európai Uniós országba, mert nem rubelben fizettek az áruért. A A lépés aggodalomra ad okot, hogy más országok is elszigeteltek lehetnek.
A Gavekal pénzügyi kutatócég elemzői szerint ha a Gazprom csökkenti a Németországba irányuló szállítást, „a gazdasági hatások katasztrofálisak lennének”.
Eközben Olaszországban a jegybank recessziót prognosztizál ebben az évben, ha Oroszország minden kapacitását csökkenti A déli nemzet energiaellátása.
Összességében az Európai Unió gázimportjának mintegy 40%-át Oroszországból kapja. Az alacsony áramlás súlyosan károsíthatja a családokat, valamint azokat a vállalkozásokat, amelyek áruk előállítása során áruktól függenek.
Alfred Stern, Európa egyik legnagyobb energiavállalatának, az OMV-nek vezérigazgatója pénteken a CNBC-nek nyilatkozva azt mondta, hogy az EU számára szinte lehetetlen lenne rövid távon alternatívát találni az orosz gáz helyett.
„Világosnak kell lennünk: rövid távon nagyon nehéz lesz, ha nem lehetetlen, hogy Európa helyettesítse az orosz gázáramlást. Ezért ez egy közép- és hosszú távú megbeszélés lehet… de hosszú távon Rövid táv Úgy gondolom, hogy összpontosítanunk kell, és gondoskodnunk kell arról, hogy az európai ipart is fenntartsuk, és az európai háztartásokat látjuk el gázzal.”
Európai Központi Bank magasságok
A pénteken közzétett külön adatok is azt mutatták, hogy az első negyedévben a bruttó hazai termék (GDP) átlagosan 0,2 százalékot tett ki az euróövezetben.
A 2022 első negyedévére vonatkozó adatokkal rendelkező tagországok közül Portugáliában (+2,6%) volt a legnagyobb növekedés az előző negyedévhez képest, ezt követi Ausztria (+2,5%) és Lettország (+2,1%). Svédországban (-0,4%) és Olaszországban (-0,2%) regisztráltak.
A Capital Economics elemzői szerint a pozitív első negyedéves adat ellenére „úgy gondoljuk, hogy az eurózóna GDP-je valószínűleg csökkenni fog a második negyedévben az ukrajnai háború következményei és a magasabb energiaárak miatt, amelyek egyre jobban befolyásolják a háztartások reáljövedelmét és a fogyasztói bizalmat is. Ólomként, amely súlyosbítja a kínálati oldali problémákat.
A piaci szereplők figyelmesen figyelik, hogyan reagálhat az Európai Központi Bank, és néhányan már idén nyáron első kamatemelésre számítanak. A Bank of America pénteki feljegyzésében közölte, hogy az Európai Központi Bank idén négyszer, 2023-ban pedig még kétszer emeli a kamatot.
More Stories
GDP (második becslés), vállalati nyereség (előzetes becslés), 2024 II
Az Nvidia bevételeinek összefoglalója: A vezérigazgató Blackwellről beszél, de nem felel meg a legmagasabb elvárásoknak
Csökken a Nasdaq és az S&P 500 részvényei az Nvidia csalódást keltő eredménye előtt