Az Orbán-Putyin találkozót követően az EU-ban megkezdődtek a megbeszélések arról, hogy Magyarország visszatér a tanácselnökség

Ankara

Orbán Viktor magyar miniszterelnök meglepetésszerű moszkvai látogatása a hónap elején reakciókat váltott ki az EU-n belül, és vitákat váltott ki arról, hogy meg kell-e fosztani Magyarországot az EU-elnökségtől, amely július 1-jén kezdődött.

Orbán oroszországi látogatása, amelyet „békekezdeményezésnek” minősített, az EU tisztségviselői és több tagállam bírálatát is kiváltotta.

Orbánt hevesen bírálták az európai vezetők, köztük Charles Michel, az EU Tanácsának elnöke, Ursula van der Leyen, a Bizottság elnöke és Joseph Borrell külpolitikai vezető.

„Az EU soros elnökségének nincs felhatalmazása arra, hogy az EU nevében kapcsolatba lépjen Oroszországgal” – írta Michael X.

Borrell szerint a magyar kormányfő semmilyen módon nem képviseli az EU-t.

Sárga lap Orbánnak az EU-nagykövetektől

Az EU brüsszeli nagykövetei július 10-én találkoztak, hogy megvitassák Orbán oroszországi és kínai látogatását, valamint Magyarország EU-elnökségének jövőjét.

Diplomaták elítélték Orbánt, amiért utazásaik során az elnökséget és az EU-szimbólumokat használta, mondván, sértette a 27 ország egységét, és a megállapodásokkal ellentétesen járt el.

Elnöksége kezdete óta kellemetlen érzésüket fejezték ki Magyarország diplomáciai látogatásai miatt.

A diplomaták „szabálysértésnek” minősítették Orbán lépéseit, és hangsúlyozták, hogy az ország kötelessége együttműködni a többi, az EU Tanácsának soros elnöki tisztét betöltő, külpolitikai hatáskörrel nem rendelkező tagállammal.

Magyarország azzal érvelt, hogy Orbán csak miniszterelnöki minőségében, nem az EU nevében tett látogatásokat azzal a céllal, hogy felmérje a tűzszünet lehetőségét az orosz-ukrán háborúban.

Bár konkrét döntés nem született a találkozóról, és nem adtak jelzést Magyarország elnökségének leváltásáról, egy diplomata Orbán „sárga lapjának” minősítette a megbeszélést.

Egyes tagállamokat azzal vádolják, hogy egyénileg fontolgatják a Magyarország hat hónapos elnöksége alatt tartott informális miniszteri találkozók bojkottálását.

Felhívás Magyarország Európai Unió Tanácsi elnökségének megszüntetésére

Hasonló okokra hivatkozva csütörtökön tanácskozást tartottak az Európai Parlament frakcióinak vezetői a lehetséges szankciókról, köztük a bojkottról és a magyar elnökség idő előtti megszüntetéséről.

Eközben az Európa megújítását célzó liberális európai parlamenti pártok és a Zöldek is aggodalmuknak adtak hangot Orbán elnöksége miatt, és felszólították a visszahívását.

„A magyar kormányfő aláássa az EU által elismert álláspontokat, és érdekeink ellen cselekszik, aminek véget kell vetni” – mondta Valerie Heyer, a Renew Europe vezetője. Közgyűlés.”

A liberálisok sürgették az EU Tanácsát és Bizottságát, hogy vegye át és kezdeményezze a szükséges intézkedéseket, köztük a 7. cikkely aktiválását, amely Magyarország választójogának felfüggesztéséhez vezetne.

A zöldek Michelnek, von der Leyennek és Borrellnek küldött levelükben azzal érveltek, hogy Orbán oroszországi látogatása kirívóan megsértette az EU-Szerződés 4. cikkében szereplő őszinte együttműködés elvét.

Arra ösztönözték az EU Tanácsát és a Bizottságot, hogy minden eszközt használjanak fel a probléma megoldására.

Visszavonható az elnöki poszt?

Mivel az EU-szerződésekben nincs közvetlen jogi mechanizmus, amely kifejezetten a helyzet kezelésére irányulna, egy tagállam megfosztása elnöki tisztségétől mandátumának lejárta előtt váratlan és problémás.

Az egyik lehetőség a diplomáciai csatornák és a politikai nyomásgyakorlás, amely arra késztetheti az adott országot, hogy önként kilép a szerepéből.

A Tanács akkor hagyhatja jóvá az elnöki tisztség áthelyezését egy másik országba, ha az elnökségről való lemondást kérik, és konszenzus születik a tagállamok és az uniós intézmények között.

Ez a forgatókönyv azonban nem valószínű Magyarország számára, amely az EU-val és a tagállamokkal az elmúlt években tapasztalt nézeteltérések ellenére is megalkuvást nem tűrő politikát folytat.

Az EU-tagállamok szavazhatnának az elnökségi asztal megváltoztatásáról, és Magyarország helyére Lengyelország kerülhetne.

De ahhoz, hogy ez megtörténjen, Michaelnek az Európai Unió működéséről szóló szerződés vonatkozó cikkelye alapján kellene indítványt tennie.

Emellett a legtöbb EU-tag tétovázik az ötlettel kapcsolatban, mert attól tartanak, hogy ez gyengítené a soros elnökség elvét, amely lehetőséget ad a kisebb országoknak, hogy befolyásolják az EU napirendjét és precedenst teremtsenek.

Az ilyen helyzetekkel kapcsolatos joghézagokat pótolhatják a társaságok működését szabályozó uniós szerződések változásai.

Ám mivel a szerződésmódosításokhoz minden tagállam konszenzusa és a nemzeti eljárások szerinti jóváhagyás szükséges, ez bonyolultsága miatt várhatóan nem fog hamarosan megtörténni.

Egy másik megközelítés a gazdasági szankciók bevezetése az elnöki tisztséget betöltő ország bizonyos jogainak felfüggesztésével, bár azok nem kapcsolódnak közvetlenül az elnökséghez.

Az olyan mechanizmusok, mint az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke, olyan szélsőséges esetekben használhatók eszközként, amikor egy tagállam intézkedései az uniós értékeket sértőnek minősülnek.

Mi az EU-Szerződés 7. cikke?

Az EU-Szerződés 7. cikke egy olyan mechanizmusként ismert, amelynek célja annak biztosítása, hogy minden EU-tagállam tiszteletben tartsa a csoport közös értékeit, ideértve az emberi jogok, például a méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és a jogok tiszteletben tartását. Kisebbségi kasztokhoz tartozó személyek.

A cikkben két mechanizmus található: blokkoló és megengedő mechanizmusok.

Az elrettentő mechanizmus annak meghatározására szolgál, hogy fennáll-e „egyértelmű kockázata annak, hogy a csoport értékeit bármely tagállam súlyosan megsérti”.

Az Európai Parlament jóváhagyását követően megelőző intézkedéseket lehet hozni a Tanács minősített többségét igénylő határozat formájában.

A szankciós mechanizmus lehetővé teszi, hogy szankciókat alkalmazzanak egy olyan tagállam ellen, amelyről kiderül, hogy megsérti a csoport értékeit.

Ahhoz, hogy ez lehetséges legyen, konszenzusra van szükség a többi tagállam között – az érintett ország kivételével – és az Európai Parlament jóváhagyásával.

Ha ezek a feltételek teljesülnek, a szóban forgó ország bizonyos jogai felfüggeszthetők, beleértve a közgyűlési szavazati jogot is.

2022-ben, az uniós forrásokkal való visszaélés miatti régóta fennálló aggályok miatt, a 7. cikk hatálya alá tartozó költségvetési források elkülönítését írta elő Magyarországnak.

Ez a folyamat folyamatban van.

* Írta: Mohammad Enas Ghali

Az Anadolu Ügynökség weboldala az AA News Broadcasting System (HAS) előfizetőihez eljuttatott híreknek csak egy részét tartalmazza, és rövidített formában. Az előfizetési lehetőségekért forduljon hozzánk.