Az Ukrajnából érkező roma menekültek ki vannak zárva Magyarország egészségügyi rendszeréből

Az ukrajnai háború elől menekülő roma menekült nők és lányok jelentős és diszkriminatív akadályokkal szembesülnek a szexuális és reproduktív egészséghez és jogokhoz való hozzáférésben Magyarországon – derült ki egy új jelentésből.

Az Emma Association, a nők alapvető jogaiért és a társadalmi egyenlőségért dolgozó országos szervezet által közzétett jelentés kutatói 21, 16 és 46 év közötti nőt kérdeztek meg.

A megkérdezett 21 személy közül 15 ukrán állampolgár volt, hat pedig ukrán-magyar kettős állampolgárságú. Leggyakrabban az utóbbiak azok a munkavállalók, akik mindent megtesznek azért, hogy segítséget kapjanak.

„Kettős állampolgárként ezek az emberek nem jogosultak átmeneti védelmi státuszra, mivel eleve uniós tagállam állampolgárai, és nem Magyarországon élnek, gyakran azért, mert nincs családi vagy egyéb kötelék” – magyarázta Anna. Ivani, a jelentés fordítója, a nemzetközi kapcsolatok vezetője és az EMMA egyesület szószólója.

Hozzátette: „Magyar állampolgárságuk szimbolikus gesztus volt, amelyet a szomszédos állam magyar anyanyelvű kisebbségének tagjaként kaptak. Hiányzik azonban az állandó magyarországi lakhely és társadalombiztosítás. Komoly kihívásokkal kell szembenézniük, ha bejelentett állást vagy bejelentett lakcímet szeretnének szerezni.

Ez Katie esetében is így volt, aki úgy találta, hogy kettős állampolgársági státusza akadálya a megfelelő támogatás megszerzésének. „Amikor Poochie-ban éltem, nem segítettek nekem, mert kettős állampolgárságom volt, és nem volt menekültkártyám, és azt mondták, hogy nem felelsz meg, mert kettős állampolgárságod van” – mondta. – áll a közleményben.

„Ott egy menhelyen laktunk, és nem írták be a lakhelyemet. Még az alapellátásomat sem kaphattam meg, mert nem volt lakcímem. A gyerekek nem kaptak semmit, mert nem volt lakcímem. Bárhová mentem, a címemet akarták.

„Most már van némi támogatásom, de ehhez egy poochie-i cím is kell. Beszéltem velük, és megkérték, hogy hozzak legalább egy dokumentumot annak bizonyítására, hogy ideiglenesen Poochie-ban élek. De nem tudtam, mivel nem volt ilyen dokumentum ,” ő mondta.

Éva, aki tavaly májusban hagyta el Ukrajnát, amikor 19 hetes terhes volt, hasonló bánásmódban részesült. Júniusban az EMMA terepmunkása elkísérte őt egy várandós találkozóra, ahol az orvos egészséges terhességet igazolt. Az ingyenes orvosi ellátást azonban megtagadták, mert nem tudott társadalombiztosítási kártyát adni.

Amikor a terepmunkás közli az orvossal, hogy a törvény lehetővé teszi, hogy a Magyarországon élő ukrán állampolgárok ingyenes terhesgondozásban részesüljenek, az orvos elhagyja rendelőjét és a folyosón vár. Hozzátette: csak akkor változtat álláspontján, ha írásos utasítás érkezik a főigazgatói hivataltól.

Hónapokig tartó oda-vissza futás után Éva terhességét veszélyeztetettnek nyilvánították, és miután koraszülött, a mezei munkás ingyenes orvosi ellátást tudott biztosítani számára.

Attól kezdve, hogy átlépik a határt, a roma nők nem tudják, milyen támogatást kapnak. A határon az EMMA egyesület gondozói nem kaptak tájékoztatást arról, hogy hol és hogyan kaphatnak támogatást a roma nők számára.

A tájékoztatók is úgy készültek, hogy a magyar nyelv alapos megértését megkívánják, és bár sok nő beszélte a nyelvet, az eltérő dialektusuk megakadályozta, hogy teljesen megértsék a nyelv bonyolultságát.

Ráadásul a roma nőket gyakran megalázzák és megalázzák, amikor beszélnek velük. Crist elmondta az EMMA Egyesületnek, hogy amikor elment a kórházba szülni, a nővér nem vizsgálta meg megfelelően, és úgy beszélt vele, mint egy kutyával. Amikor kiment a szobából, hallotta, ahogy a folyosón azt mondja: „Hoztam egy menekültet, ő szüli a babát, mi pedig fizetünk.

Crist hallotta, hogy egy másik orvos azt tanácsolta neki, hogy először kezeljen egy másik beteget.

A jelentés megállapításai nem voltak meglepőek a kutatók számára. Az egészségügyi kiadások Magyarországon mind egy főre jutó kiadásban, mind a GDP százalékában alacsonyabbak az uniós átlagnál. Ez azt jelenti, hogy a rossz infrastruktúra és a rossz egészségügyi ellátás gyakori, és ennek eredményeként a rendszer a rossz bánásmód táptalaja lett, különösen a roma nők diszkriminációs tapasztalatait régóta dokumentálják.

2003-ban az Európai Roma Jogok Központja (ERRC) egy tanulmánya szerint 44 „cigányszobát” használnak a roma nők elkülönítésére a szülészeti osztályokon. Egy miskolci (Borsod-Abaúj-Zemplén megyei) kórházban egy cigány nő vallomása szerint egyedül tartotta egy szobában, holott más nőkkel közös szobákban is volt szabad ágy.

Egy másik azt mondta, hogy miután egy külön szobában helyezték el, azt mondták neki, hogy tartózkodása után maga takarítsa ki. Az ERRC 30 olyan esetet talált, amikor egészségügyi szakemberek gondatlan bánásmódban részesítettek roma nőket, 16 roma nőket és 16 olyan esetet, amikor olyan egészségügyi szakemberek nyújtottak roma nőket, akik a törvény szerint nem jogosultak az általuk nyújtott kezelésre.

„A jelentés célja, hogy megerősítse a történelmileg marginalizált roma menekültek és lányok hangját, és kiálljon az egyenlő egészségügyi ellátáshoz való jogukért” – mondta Juliana Kupczok, az EMMA Egyesület vezető kutatója. Hozzátette: „Fontos, hogy kezeljük ezeket az egyenlőtlenségeket, hogy mindenki, függetlenül a származásától vagy státusától, hozzáférhessen a szexuális és reproduktív egészségügyi szolgáltatásokhoz, amelyekre szüksége van.”