bne IntelliNews – Lengyelország, Magyarország és Szlovákia belép az EU túlzottdeficit-eljárásába

Lengyelországot, Magyarországot és Szlovákiát az EU túlzottdeficit-eljárása (EDP) alá kell vonni, miután az Európai Bizottság június 19-én közzétette a költségvetési hiányról szóló áttekintést.

A bizottság lépése új frontot nyithat a közép-európai populista kormányok és az EU közötti csatában. Magyarország és Szlovákia populista kormánya felütötte az orrát a bizottság költségvetési tanácsaira, miközben Lengyelország új centrista kormánya populista elődje hagyatékával birkózik.

„Abban az időben, amikor az európai és a nemzeti kormányok egyre inkább támogatják a populista pártokat, gyakran drágább gazdaságpolitikai javaslatokkal, Az EDP bejelentései növelhetik a politikai feszültséget” – mondta egy megjegyzésben az ING. „Végső soron, ha egy vagy több tagállam nem tartja be a javasolt felülvizsgálati utat, az feszültségekhez vezethet a monetáris unión belül.”

Közép- és Kelet-Európából (KKE) Csehország és Észtország átlépte a Stabilitási és Növekedési Paktumban a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékának megfelelő költségvetési hiányhatárt 2023-ig, Szlovénia pedig idén megteheti, de megúszta. Juttatás, mert túlzott hiányuk átmeneti vagy szokatlan egyedi tényezők okozzák.

Kormányzati becslések szerint az év eleji árvizek a GDP 1,7%-ába kerültek, Szlovéniának pedig részben elnézik, mert jövőre a GDP 3%-a alá csökken a hiány.

Csehország hiánya csak átmenetinek tekinthető, mivel az előrejelzések szerint idén 3% alá süllyed, miután tavaly elfogadták a GDP 1,5%-át kitevő megszorító csomagot.

Észtországot megkímélték, és hiánya jövőre is a határérték felett marad, miközben küzd az újabb hároméves recesszióból.

Románia, amelynek hiánya 2023-ban és 2024-ben várhatóan a 3%-os küszöb felett marad, már a túlzotthiány-eljárás alatt van. Ezt mondta a bizottság Románia nem tett hatékony lépéseket 2021. június 18-án, válaszul a hiányról szóló tanácsi ajánlásra.

Három kelet-közép-európai állam – Magyarország, Horvátország és Szlovénia – lépte át a GDP 60 százalékát meghaladó államadósság másodlagos küszöbét.

A jelentés szerint – amely nem tartalmazza Romániát – Magyarország, Lengyelország és Szlovákia 2023-ban túllépte a 3 százalékos költségvetési hiányküszöböt, és várhatóan 2024-ben és 2025-ben is túllépi.

A lengyel költségvetési hiány 2023-ban elérte a GDP 5,1 %-át, és a Bizottság arra számít, hogy 2024-ben tovább bővül, 5,4 %-ra, majd 2025-ben 4,6 %-ra csökken.

Lengyelország megpróbált kivételt kérni a védelmi kiadásainak növekedése miatt – ez egy új tényező, amelyet a Stabilitási és Növekedési Paktumban is figyelembe vehetnek. Mindenképpen adja meg az EDP-t.

A lengyel védelmi kiadások GDP-arányosan a legmagasabbak az EU-ban. 2023-ban a GDP 2,1%-a, 2024-ben 2,8%-a, 2025-ben 3,2%, 2026-ban 3,7%, 2027-ben 4,3%, 2028-ban pedig a GDP 4,1%-a volt – várja a kormány.

Magyarország hosszú ideje az egyik legrosszabb deficit- és adósságrekord a kelet-közép-európai országok között. Magyarország 2004 és 2013 között folyamatosan túllépte az EDP szerinti hiányt. Ez Most állítsa be újra az EDP-t Miután a 2022. áprilisi választáson győzelmet aratott Orbán Viktor magyar erőssége, kormánya nem költött eleget.

Magyarország 2023-as költségvetési hiánya 6,7 ​​százalék A kormány eredeti célját mintegy 3 százalékponttal túllépték, és a Bizottság előrejelzése szerint ez további intézkedések nélkül 2024-ben a GDP 5,4 százalékára, 2025-ben pedig 4,5 százalékára csökken. Az államadósság 0,5 százalékponttal a GDP 73,5 százalékára csökkent 2023-ban.

Szlovákiát a „legrosszabb” esetként jelölték meg Mert új bal-jobb populista kormány van Nem sikerült megtenni a megfelelő intézkedéseket A tavaly októberi hatalomra kerülés óta fennálló hiányt korrigálni kell.

Az államháztartási hiány 2023-ban a GDP 4,9%-ára emelkedett, mivel az energiaválság közepette energiatámogatási intézkedéseket hajtottak végre. Az EB előrejelzése szerint az általános hiány idén a GDP 5,9%-ára, jövőre pedig 5,4%-ra csökken, mivel az energiatámogatások várhatóan csökkennek.

Az Európai Bizottság azt javasolta Belgiumnak, Franciaországnak, Olaszországnak és Máltának, hogy csatlakozzanak az EDP-hez.

Az EDP-t a COVID-19 világjárvány idején felfüggesztették, de a felfüggesztést tavaly év végén feloldották.

A bizottsági ajánlást az Európai Tanácsnak július közepén kell jóváhagynia, majd az eljárás alá vont országoknak szeptember 20-ig kell megfogalmazniuk, hogyan tervezik a hiány csökkentését.

Ha az országok nem tartják be a vállalt reformpályát, félévente a GDP 0,05 százalékára szabhatják ki őket, amíg nem teljesítik – bár erre, mint az ING Bank rámutat, még nem történt meg.