Brüsszel fontolóra veszi az ukrán gabona visszafogását a piaci zavarok esetén

„Figyelembe kell venni a mezőgazdasági ágazatok érzékenységét, különösen a környező országokban, amelyek a leginkább érintettek. Ezért keressük ennek a legjobb módjait, nem csak zavarok esetén, beleértve a biztosítékok megtartásának lehetőségét is. Az EU piacának egésze, de egy vagy néhány tagállamban bekövetkező zavarok esetén is.” – mondta Valdis Dombrovskis, a Bizottság kereskedelmi ügyvezető alelnöke kedd reggel.

„Tudjuk, hogy az ukrán agrár-élelmiszer-export regionális hatása nagyon egyenetlen az EU-ban, elsősorban a szomszédos országokat érintve. És (mi) azt is vizsgáljuk, hogyan védhetjük meg a legérzékenyebb termékeket.”

Az alelnök megjegyzései, amelyek a Financial Timesnak adott korábbi interjúját tükrözik, egy brüsszeli fordulatot tükröznek, ahol 2023 nagy részét töltötte. határozottan elítélték Lengyelország és Magyarország egyoldalú szankciói az ukrán gabonával szemben.

Az orosz inváziót követően hozott intézkedések szélesebb körének részeként a háború sújtotta nemzet úgy döntött, hogy emeli az ukrán import vámjait, beleértve a mezőgazdasági termékeket is, ezzel próbálva stabilizálni megtépázott gazdaságát.

Ukrajnának, amely a világ egyik legerősebb napraforgóolaj-, árpa-, kukorica- és búzaexportőre, sürgősen alternatív útvonalra volt szüksége árui szállítására, miután az orosz csapatok blokád alá vették a Fekete-tengert. Az EU kereskedelmi mentességei célja, hogy növeljék a szárazföldi utakon történő szállítást, ezáltal helyet szabadítva fel a betakarítás számára.

Ám a hirtelen beáramló vámmentes gabona elárasztotta a szomszédos országok, például Lengyelország, Magyarország, Szlovákia, Románia és Bulgária piacát, feldühítve a helyi gazdákat, akik az olcsó ukrán importot tisztességtelen versenynek tekintették. A kormányok egyoldalú, összehangolatlan szankciókkal vágtak vissza, amelyeket a Bizottság törvénytelennek, ésszerűtlennek és a szolidaritás elvével összeegyeztethetetlennek ítélt.

mint Ideiglenes megoldásNégy konkrét ukrán termék – a búza, a kukorica, a repce és a napraforgó – áthaladhatott az öt keleti országon, de nem maradtak a piacukon belföldi fogyasztásra vagy tárolásra.

A terv szeptember közepén véget ért, de Lengyelország, Magyarország és Szlovákia figyelmen kívül hagyta a döntést, és újra nemzeti tilalmat vezettek be. Kijev feldühödött és Beperelték A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) előtt három állam ellen.

Szlovákia később Nyitányokat készített Lengyelország és Magyarország szilárdan kitartott és érintetlenül tartotta korlátozásait annak érdekében, hogy megegyezésre jussanak Ukrajnával. Varsó még Donald Tusk és Európa-párti koalíciója megválasztása után is azt mondta, hogy a protekcionista intézkedések továbbra is érvényben maradnak, hogy megvédjék a lengyel gazdákat a piaci ingadozásoktól.

Magyarország világossá tette, hogy a szankciók itt maradnak.

„Továbbra is alkalmazzuk az ukrán gabona és más mezőgazdasági termékek behozatali tilalmát gazdáink védelme érdekében” – mondta Peter Szyjardo külgazdasági és külügyminiszter kedden. „A közlekedés jó. Import nem.”

Mivel a gabona-saga még mindig nem megoldott, úgy tűnik, hogy a Bizottság célzott „védintézkedésekre” fogad, hogy elfojtsa az elégedetlenséget Keleten.

Dombrowskiék konkrét részleteket nem közöltek a készülő, várhatóan a napokban bemutatásra kerülő javaslattal kapcsolatban. Egyelőre nem világos, hogy a gyakorlatban milyen mértékű a tagállamok tevékenysége, és hány terméket tilthatnak be.

Dombrowskis megjegyezte, hogy a terv 2025 júniusáig emeli a kamatokat.