Brüsszel hátba lövi Magyarországot

A csapatok megléte nem vezet háborúhoz, de ha nincs is – mondta Orbán Viktor szokásos péntek reggele elején. Rádióinterjú A Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! program. A miniszterelnök kifejtette: szerinte erő és katonaság kell a béke megőrzéséhez.

„A védelemhez hadsereg, katonák és felkészülés szükséges.”

– Orbán azt mondta, a magyar hadsereg még nem elég erős ehhez, de „úton vagyunk afelé”. Az egyik legfontosabb kérdés szerinte az, hogy Oroszország megáll-e, ha legyőzi Ukrajnát. Úgy vélekedett, hogy miközben az orosz hadsereg intenzív, kemény háborút vív az ukránokkal, nem tudnak megbirkózni velük. „Ha az oroszok elég erősek lennének ahhoz, hogy azonnal legyőzzék az ukránokat, akkor már legyőzték volna őket, de mi ezt nézzük” – mondta.

„A NATO ereje nem hasonlítható össze Ukrajnával. Százszor, talán ezerszer nagyobb, ezért nem tartom logikusnak azt feltételezni, hogy az Ukrajnát sem tudó Oroszország hirtelen bejön, és felborítja az egész nyugati világot.

– Orbán kifejtette, szerinte nagyon kicsi az esélye annak, hogy valaki megtámadjon egy NATO-tagállamot.

Kitért arra is, hogy a NATO egy biztonsági szövetség, és megismételte korábbi állítását, miszerint az orosz-ukrán háború két szláv nép konfliktusa volt.

„Riasztó párhuzamok vannak az első és a második világháború előtti gondolkodásmód és a jelenlegi helyzet között.

Ami ma Brüsszelben és Washingtonban történik, most talán inkább Brüsszelben, mint Washingtonban, az egyfajta közvetlen katonai konfliktus hangulatát teremti meg, amit nyugodtan nevezhetünk Európa háborúra való felkészítésének.

– mondta Orbán, mondván, ezt látja a médiában és a politikusok megnyilatkozásaiban, és megjegyezte, hogy az elmúlt hónapokban sokat olvasott a két világháború előtti időszakról és az akkori kommunikációról.

Az EU Ukrajnának nyújtott támogatására utalva azon töprengett, hogy „Hány fegyvert fogunk még küldeni? Mennyi pénzt küldünk még?” Orbán úgy véli, ez hamarosan konfrontációhoz vezet a NATO, az EU és Oroszország között. – És sötét látomásokat jelez előre – mondta.

Hosszasan beszélt arról, hogy miért jött létre a NATO, és kiemelte, hogy Magyarország továbbra is betartja a szövetség alapszabályát. „Az alapokmányban szó sincs arról, hogy a NATO a határain kívül, olyan országokban vívjon háborút, amelyek nem részei a NATO-nak” – mondta, hozzátéve, hogy már léteznek bizottságok és munkacsoportok, amelyek feltérképezik, hogyan fog kinézni a NATO küldetése.

– Azok vagyunk, de mintha nem lennénk azok.

– Orbán továbbra is azt mondta, hogy Magyarország részt vesz ezeken a találkozókon, de magyar diplomaták jelezték, hogy nem támogatják a NATO határain kívüli háborúban való részvételt. Azt mondta, nem tudja, meddig folytathatja ezt. „Most kitaláltak egy új kifejezést a NATO-ban Magyarország álláspontjának leírására, amit nem-részvételnek neveznek. Mi most nem vagyunk résztvevők. Van egy másik kifejezés a nemzetközi politikában: „kivonulás”. Most nem vagyunk résztvevők, de ha még nem vonulunk ki, a NATO katonai struktúrájában való részvételünk, és az álláspontunk is megváltozik” – fejtette ki, hozzátéve: egy érdekvédők csoportja azon van, hogy Magyarország továbbra is tagja legyen. NATO anélkül, hogy részt venne a NATO határain kívüli NATO műveletekben.

Jót tenni az emberekért

Visszatérve az EP-választásokra, megismételte, hogy hisz a háború vagy béke tétjében, és hogy a későbbi amerikai választásoknak is ugyanez lesz a tétje. Arra a kérdésre, hogy kinek haszna van a háborúból, Orbán történelmi és kultúrtörténeti példákat idéz, és arra a következtetésre jut, hogy az a spekulációban jártasak, például a kockázati tőkések számára előnyös. Ezen a ponton Soros Györgyre utalt, „dollárguruló”-ról beszélt, és azt mondta, szerinte „a magyar baloldalt kilóra veszik”.

– Mi értelme van a politikának, ha nem tesz jót az embereknek?

– kérdezte Orbán, mostanában divat lett populizmusnak nevezni, de továbbra is úgy gondolja, hogy meg kell fontolni, hogy mi a jó a magyar embereknek. „Magyarország stratégiáját azzal a gondolattal alakítom ki, hogy növekedni fog azoknak a száma, akik békét akarnak Európában” – mondta, utalva az európai parlamenti választásokra, amelyeken az európai választópolgárok hatalmában áll megakadályozni a háborúskodás lehetőségét.

Orbán szerint az EU napi hatmillió euróra büntette Magyarországot azért, mert nem engedi be a migránsokat.

„Brüsszel hátba lövi Magyarországot.”

– mondta Orbán, ragaszkodva ahhoz, hogy azokat az európai vezetőket, akik ilyen döntéseket hoznak, el kell távolítani pozícióikból.