Sharm el-Sheikh, Egyiptom – Afrika az Egyesült Nemzetek Szervezete idei klímacsúcsának napirendjének központi helyszíne és fókusza, ahol a viták többnyire arról szólnak, hogy a történelem során a legtöbb üvegházhatású gázt kibocsátó gazdag országok mit köszönhetnek azoknak a szegény nemzeteknek, amelyek legkevésbé voltak felkészülve az éghajlat hatásaira. változás.
Az Afrikai Unió azt szorgalmazza, hogy a kontinens általa „speciális szükségleteknek és különleges körülményeknek” nevezett kontinens elsődleges szempont legyen a konferencia döntéseinél. Az afrikai államfők keddi beszédeikben hangsúlyozták, hogy országaik nem engedhetik meg maguknak a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást, illetve az általa okozott természeti katasztrófák enyhítését.
A gyakran használt nyelvezet rideg és vádló volt.
Lazarus Chakwera malawi elnök többször is felvetette a fejlett és fejlődő országok közötti „egyértelmű különbséget a felelősség és a kapacitás tekintetében”, és azt mondta, hogy a csúcstalálkozó próbatételként szolgált a legerősebb országok vezetői számára, „hogy a legkiszolgáltatottabbak számára igazságos éghajlati viszonyok érvényesüljenek”.
Botswana elnöke, Mokgweetsi Masisi azt mondta, országa Okavango-deltája kiszárad, veszélybe sodorja a világ legnagyobb elefántpopulációját, és veszélybe sodorja az ország gazdasága szempontjából alapvető idegenforgalmi ágazatot. Botswana, sok afrikai országhoz hasonlóan, aszályok és áradások ciklusával néz szembe, amelyek súlyosbítják az élelmiszerválságot, és milliók életét és megélhetését teszik veszélybe.
Mások arra emlékeztették a gazdag országok vezetőit, hogy a 2015-ös párizsi klímaegyezményben ígért 100 milliárd dolláros éves támogatási vállalásaik jóval alacsonyabbak.
A legtöbb afrikai ország kibocsátáscsökkentési ígérete attól függ, hogy megkapja-e ezt a finanszírozást. Dél-Afrika, a kontinens legnagyobb kibocsátója, a tavalyi klímacsúcson megállapodott európai országokkal és az Egyesült Államokkal 8,5 milliárd dolláros támogatásról és kölcsönről, hogy segítse a szénről a megújuló energiára való átállást.
Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök kedden ezt a finanszírozási megállapodást „úttörő megközelítésnek” minősítette, amely példaként szolgálhat mások számára. De azt is elmondta, hogy kormánya úgy becsülte, hogy a kibocsátási kötelezettségek teljesítésének teljes költsége 90 billió dollár lesz, ami hatalmas beruházást igényel a magánszektortól.
Ramaphosa úr elmondta, hogy ennek a finanszírozásnak a nagy része hitelek formájában történt, ami tovább növelné Dél-Afrika amúgy is hatalmas adósságterhét. „Amikor közelebbről megvizsgáltuk, azt találtuk, hogy mindössze 2,7 százalék volt a támogatási összeg” – mondta.
Afrikában hatszáz millió ember nem jut áramhoz. Sok afrikai ország reménykedik energia-infrastruktúrájának fejlesztésében, beleértve a fosszilis tüzelőanyagok felhasználását is, de úgy látják, hogy a nyugati éghajlati menetrend szükségtelenül igyekszik megakadályozni ezt a lehetőséget a finanszírozás és a finanszírozás visszatartásával.
Egyesek remélik, hogy az erőfeszítések az európai vezetők A gáztermelés fellendítése Afrikában Az ukrajnai orosz háború okozta energiaválság közepette a gázbefektetések új hullámához vezet, annak ellenére, hogy nyomás nehezedik a megújuló energiaforrásokra való átállásra.
Szenegál elnöke, Macky Sall idén gázkitermelési megállapodásokat akart kötni Németországgal, bár megállapodást nem írtak alá. Keddi beszédében a gazdasági fejlődés iránti vágyra utalt, még akkor is, ha ez fosszilis tüzelőanyagok felhasználásával jár.
Független Analytics projekt hogy még ha Afrika az összes ismert gáztartalékot elégetné is, a történelmi kibocsátásból való részesedése a jelenlegi 3 százalékról mindössze 3,5 százalékra emelkedne.
„Nem fogadhatjuk el, hogy létfontosságú érdekeinket figyelmen kívül hagyják” – mondta Sall úr.
Afrikai tudósok és vezetők egyetértenek abban, hogy a kontinens kulcsfontosságú a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló globális ambíciók eléréséhez, részben a globális felmelegedés okozta gázokat elnyelő hatalmas erdőinek, valamint a világnak otthont adó gazdaságának fejlesztésére vonatkozó döntései miatt. A leggyorsabban növekvő népesség.
Nana Akufo-Addo ghánai elnök mondta kedden, hogy hatalmas területével Afrikában van a legnagyobb lehetőség a világ éghajlatának megújítására. – Afrika nélkül semmi sem működhet.
Max Perak Rózsák Sharm El Sheikhből, és Lynsey Shuttle Johannesburgból.
More Stories
Japán: Shanshan tájfun: Emberek millióinak evakuálását kérték, miután az elmúlt évtizedek egyik legerősebb tájfun sújtotta Japánt
A brazil legfelsőbb bíróság az X vállalat tevékenységének felfüggesztésével fenyegetőzik egy folyamatban lévő vita legújabb fejlesztése miatt.
Namíbia elefántokat, zebrákat és vízilovakat öl meg, a húst pedig a szárazságtól sújtottaknak adja