„Divat lett a magyar kritika” – pl. Sylvester VC du Montinerhez

„Több tiszteletet várok el a magyar emberek iránt a minket támadó politikai elittől” – mondta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) korábbi vezetője. Mondott A kormánypárti politikai hetilapnak adott interjúban மாண்டினர். A hírportálunkat kiadó Magyarország Barátai Alapítvány kuratóriumi elnökét arról kérdeztük, hogy szabad-e a tudományos élet Magyarországon, és mit gondol az Európai Unió jövőjéről. A professzor kiemeli az ország elmúlt 10 évének gazdasági teljesítményét, és szerinte elfogadhatatlan, hogy Magyarországon bárki azt mondja, hogy „minden rossz”.

Ez a cikk eredeti volt Közzétett Testvéroldalunkon, az Ungarn Heute-nál. Julia Doreen fordítása

E. Sylvester VC, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke, a Magyar Baráti Társaság kuratóriumának elnöke a kormánypárti hetilapnak azt mondta, hogy Magyarország kritizálása „divat”. மாண்டினர்.

A VC szerint egyes külföldi politikusok és a nemzetközi sajtó egy része nem objektív hazánkkal kapcsolatban. A professzor rámutat: „Nyugaton egyes politikusok, akik politikai érdekeket helyeznek előtérbe, néha valótlan dolgokat mondanak rólunk, még akkor is, ha maguk nem hiszik el. Nem ad igaz képet az embereknek országunkról. A minket támadó politikai elittől azt várom, hogy nagyobb tiszteletet tanúsítson a magyar emberek iránt” – mondja VC, hozzátéve, hogy a magyarok sokat tettek a világkultúrához. Az országnak számos Nobel-díjasa van, a világ egyik legnagyobb sportnemzete, és „nekünk magyaroknak sok zsenije van a zenében és az irodalomban, valamint sok szentünk, aki erkölcsi példakép a világ számára”.

Ha egy ország büszke akar lenni a dicsőségére, az nem nacionalizmus.

Az elnök is ragaszkodik hozzá.

Igaz

Vizi E. Szilveszter magyar orvos, gyógyszerész, egyetemi tanár, a Magyar Szent István Rend, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a Szent István Tudományos Akadémia rendes tagja. Neves kutató a központi és a perifériás idegrendszer felé irányuló ingerátvitel területén, feltalálta az agy „nem szinaptikus” (analóg) kommunikációs rendszerét. 1989 és 2002 között a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Intézetének főigazgatója. 1996 és 2002 között az MTA egyik alelnöke, majd 2008-ig elnöke volt. Több mint 450 tudományos dokumentum és nyolc szabadalom szerzője és tulajdonosa. Tiszteletbeli tagja az Európai Tudományos Akadémiának (London), a Royal de Medicine de Belgiumnak, a Lengyel Tudományos és Művészeti Akadémiának (Krakkó) és számos európai akadémiának. 2011-ben más közéleti személyiségekkel együtt megalapította és elnöke a Magyarország Barátai Alapítványának.

A Magyar Atlanti Tanács tiszteletbeli elnökeként Atlantiszként és az Európai Unió támogatójaként jellemzi magát, bár szerinte a közösség távol áll eredeti céljaitól. Például azt a célt, hogy az egyes országokban a GDP 3%-át K+F-re (kutatás és fejlesztés) fordítsák, Németországon és Finnországon kívül egyetlen országban sem sikerült elérni.

Kapcsolódó cikk

„A képzettek száma egy nemzet igazi ereje” – VII. Baráti Konferencia Magyarországon

A Magyarországon fennállásának 10. évfordulóját ünneplő Magyarország Barátai Alapítvány VII. Éves Konferenciáján olyan emberek találkoztak, akik akarnak és képesek tenni Magyarországért. Olvass tovább

Szerinte Európa rossz irányba halad, elveszíti olyan fontos értékeket, mint a család és a bizalom, és felváltja a „gyors gazdagságot”. Azt mondja, Európa elfelejti gyökereit, a zsidó-keresztény hagyományt, amely naggyá tette. Az interjúban VC megismétli a család és a bizalom szerepét, amely reményei szerint Európa jövőjének kulcsa lesz.

Ami Magyarország kritikáját illeti, a VC szerint elfogadhatatlan, ha valaki azt mondja, hogy Magyarországon minden rossz, és diktatúra van az országban. Ugyanígy, ugyanez (minden rossz) nem mondható el Brüsszelről.

Viji szerint Magyarországot történelmi távlatból kell szemlélni. A Nyugat nem érti a magyar retorikát, mert nem kell egy alatt élnie [communist] A diktatúra és gazdasági körülményei sokkal jobbak, köszönhetően Marshall második világháború utáni projekttámogatásának. VC felidézte, hogy 1956-ban a magyar nép felkelt a világ legnagyobb hatalma ellen, és senki sem segített rajtunk, pedig hősként ünnepeltek bennünket.

A világnak tudnia kell: Európa közepén van egy sikeres nemzet.

Amikor Magyarország elmúlt 10 évéről kérdezik, a VC kiemeli az ország gazdasági teljesítményét, családpolitikáját, az ifjúság támogatását, a turizmusfejlesztést, a kormány számos építész remekét építette újjá, de a Puskás Aréna építését is. „Kicsit egy sportnemzetnek.” A professzor rámutat a Nemzetközi Irgalmasság Kongresszusára is, ahol a szervezőbizottság tagja volt, Ferenc pápa pedig újabb magyarországi látogatást tervez. Vizi ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy az Orbán-kormányzatnak többet kellene költenie tudományra, oktatásra és egészségügyre.

Kapcsolódó cikk

professzor e. Sylvester VC: „Az 1956-os magyar forradalom a közelmúlt történelmének legeurópaibb pillanata”

„A magyar forradalom alatti sok ezer haláleset és a forradalom utáni tömeges kivégzés a világbolsevizmus erkölcsi Sztálingrádja volt.” olvasson tovább

A sajtóhelyzettel, a véleménynyilvánítási és kutatási szabadsággal kapcsolatban az elnök azt mondja, hogy Magyarországon bármit megengednek. Említi például az internetet, ahol több kormánykritikus cikk jelenik meg, valamint a Magyar Országgyűlés üléseit, kérdéseket tesz fel:

Hol máshol a világon hallani ilyen rossz megjegyzéseket egy miniszterelnökről a magyar parlamentben?

A VC arról is beszélt, hogy a kutatóhálózat átalakítása előtt a kormánytól eltérő álláspontot képviselt, de a kabinet végül úgy döntött, hogy a hálózatot az akadémiától „kiszervezi”. A kutatás azonban szerinte lehet ingyenes, azaz független, és jobban belefizetett a rendszerbe.

„Magyarországnak sok barátja van”

„A hétköznapi emberek, legyenek azok amerikaiak, németek, britek vagy franciák, szeretik hazánkat, kultúránkat, értékelik a múltunkat” – mondta Vizi az Alapítvány Baráti Alapítványáról, amikor a fennállásának tizedik évfordulóját ünneplő alapítványról kérdezték.

A szervezet olyan magyarokat és magyar származásúakat tömörít, akik szeretik a magyar kultúrát, és képesek befolyásolni a Magyarországon élők megítélését szerte a világon. Az Alapítvány idén ünnepelte fennállásának tizedik évfordulóját, tagjai a világ több mint 20 országából indultak haza családjukkal, hogy a járvány ellenére meglátogassák egymást.

Igaz

Az A Magyar Alapítvány barátai 2011-ben alakult azzal a céllal, hogy értékalapú, de objektív módon tájékoztassa a közvéleményt a magyarországi és a világ magyarság eseményeiről, döntéseiről. Az Alapítvány nyomon követi és dokumentálja a magyarság sikeres társadalmi, kulturális, tudományos és gazdasági tevékenységét, integrálja a hazai és a határon túli magyarok kapcsolatait. Az alapítók között vannak a legjobb személyiségek: Georgi Ola kémiai Nobel-díjas, George Pataki volt New York-i kormányzó, Lamfalussi Sándor közgazdász, Sir George Rada biokémikus és Alfre szülész-nőgyógyász. Pasternák megszökött a holokauszt elől, és sikeres orvos lett az Egyesült Államokban. Az Egyesült Államok korábbi nagykövete, April H. Foley és Christopher Long volt brit nagykövet a mai napig támogatja a szervezet munkáját. Reinhard Old, híres hirdető Frankfurter Allgemeine Zeitung, A tagok sorrendjében van. „Mindannyian hozzájárulnak Magyarország valódi imázsának kialakításához” – mondta E. Sylvester VC.

VC a Magyarország Barátai Alapítvány egyik legfontosabb feladatának „az ország hírnevének öregbítését” írja le. Teszi ezt számos elismert közéleti személyiség segítségével, akik külföldön „kis nagykövetként” lépnek fel.

Kiemelt kép: E. Sylvester Vizi a Mosquito Radio Stúdióban, a „Remény, tudomány, társadalom” felvétele közben 2021. április 13-án. Fotó: Balogh Zoltán / MTI