Egy kínai űrhajó sikeresen landolt a Hold túlsó oldalán

Peking (AFP) – A Kínai űrhajó Az űrszonda vasárnap leszállt a Hold túlsó oldalára, hogy talaj- és kőzetmintákat gyűjtsön, amelyek betekintést nyújthatnak a kevésbé feltárt régió és a híresebb közeli oldal közötti különbségekbe.

A Kínai Nemzeti Űrhivatal tájékoztatása szerint a leszállóegység pekingi idő szerint reggel 6 óra 23 perckor landolt az Antarktisz-Aitken-medence néven ismert hatalmas kráterben.

Ez a küldetés a hatodik a kínai holdistennőről elnevezett Chang’e holdkutatási programban. Ez a második, amelyet még minták visszaküldésére terveztek Zhang 5Amit a közeli oldalon tett meg 2020-ban.

A holdprogram része az egyre növekvő rivalizálásnak az Egyesült Államokkal – amely továbbra is vezető szerepet tölt be az űrkutatásban – és másokkal, köztük… Japán És India. Kína rendszeresen állította pályára saját űrállomását Legénységet küld ott.

A feltörekvő globális hatalom céljai Egy embert a Holdra tenni 2030 előtt ez a második ország az Egyesült Államok után. Amerika azt tervezi, hogy a NASA ellenére ismét űrhajósokat küld a Holdra – több mint 50 év után először A céldátum kitolása 2026-ig az év elején.

Az Egyesült Államok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy magánrakétákat használjanak űrhajók kilövésére, többször elhalasztották. Utolsó pillanatban számítógépes probléma Lemondta a tervezett indulást A Boeing első űrrepülése szombaton.

Szombaton korábban egy japán milliárdos Lemondta a tervét A Hold körül keringeni a fejlődésével kapcsolatos bizonytalanság miatt Hatalmas rakéta A SpaceX által. A NASA azt tervezi, hogy a rakétával űrhajósait a Holdra küldi.

A jelenlegi kínai küldetés során a leszállóegység egy mechanikus kar és csiga segítségével körülbelül két nap alatt 2 kg (4,4 font) felszíni és földalatti anyagot gyűjt össze.

Ezután a leszállóegység tetején lévő felszálló egy fém vákuumtartályban elviszi a mintákat egy másik, a Hold körül keringő modulhoz. A konténert egy visszatérő kapszulába helyezik át, amely a tervek szerint június 25-én tér vissza a Földre Kína Belső-Mongólia régiójának sivatagában.

A Hold túlsó oldalára való utazások nehezebbek, mert nem a Föld felé néz, és műholdra van szükség a kommunikáció fenntartásához. A terep is egyenetlenebb, kevésbé sík területekkel.

A Hszinhua kínai hírügynökség jelentése szerint az Antarktisz-Aitken-medence, egy több mint 4 milliárd éve kialakult becsapódási kráter, 13 kilométer mély és 2500 kilométer átmérőjű.

A Xinhua azt mondta, hogy ez a legrégebbi és legnagyobb kráter a Hold felszínén, így ez adhatja az első információkat róla, hozzátéve, hogy a hatalmas becsapódás a felszín mélyéről anyagok kilökődéséhez vezethetett.