Egy új tanulmány szerint a szivacsokból származó adatok arra utalnak, hogy a világ túllépte az éghajlati határt

CNN
—

A Karib-tenger keleti részén fekvő Puerto Rico partjainál gyűjtött szivacsok segítségével a tudósok kiszámították az óceánok hőmérsékletét 300 évre, és arra a következtetésre jutottak, hogy a világ már túljutott a globális felmelegedés egyik kritikus határán, és gyorsan halad a másik felé.

Ezeket az eredményeket hétfőn tették közzé a… Nature Climate Change Journal, nyugtalanító, de egyben ellentmondásos is. Más tudósok szerint a tanulmány túl sok bizonytalanságot és korlátot tartalmaz ahhoz, hogy ilyen határozott következtetéseket lehessen levonni, és végső soron megzavarhatja a közvéleményt az éghajlatváltozással kapcsolatban.

A szivacsok – amelyek lassan, rétegről rétegre nőnek – adatok időkapszuláiként működhetnek, bepillantást engedve abba, milyenek voltak az óceánok több száz évvel ezelőtt, jóval a modern adatok létezése előtt.

Egy nemzetközi tudóscsoportnak évszázadok óta élő kemény szivacsok mintái segítségével sikerült kiszámítani az óceán felszínének hőmérsékletét 300 évvel ezelőtt.

Megállapították, hogy az emberi eredetű felmelegedés a jelenleg feltételezettnél korábban kezdődhetett, és ennek következtében a globális átlaghőmérséklet már több mint 1,5 Celsius-fokkal emelkedhetett az iparosodás előtti szinthez képest. Az eredmények arra is utalnak, hogy a globális hőmérséklet az évtized végére meghaladhatja a két fokos felmelegedést – állítják a kutatók.

A 2015-ös Párizsi Megállapodás értelmében az országok kötelezettséget vállaltak arra, hogy a globális felmelegedést az iparosodás előtti szinthez képest két foknál alacsonyabbra korlátozzák, azzal a céllal, hogy ezt 1,5 fokra korlátozzák. Az iparosodás előtti korszakot – vagy az éghajlat állapotát, mielőtt az emberek elkezdtek volna nagy mennyiségű fosszilis tüzelőanyagot elégetni és felmelegíteni a bolygót – általában az 1850 és 1900 közötti időszakot jelentik.

A tanulmány szerzői úgy vélik, hogy eredményeik azt mutatják, hogy az iparosodás előtti korszaknak a 18. század és az 1760-as évek közé kell nyúlnia. Az alapvonal megváltoztatása azt jelenti, hogy a világ ténylegesen legalább 1,7 fokkal felmelegedett (a tudósok szerint a hosszú távú globális felmelegedés jelenleg 1,2 és 1,3 fok között mozog).

„A nagy kép az, hogy a globális felmelegedés és a kibocsátások sürgős csökkentése a veszélyes éghajlatváltozás kockázatainak csökkentése érdekében legalább egy évtizede előrehaladott állapotban van” – mondta Malcolm McCulloch, a tanulmány vezető szerzője és a tengeri geokémikus. egyetemi. – hangzott el Nyugat-Ausztrália sajtótájékoztatóján. „Tehát ez egy nagy változás a globális felmelegedésről való gondolkodásban.”

Sok klímakutató azonban megkérdőjelezte a tanulmány eredményeit, különösen azt, hogy a karibi térség egyetlen helyéről származó, egyetlen szivacsfajtát használnak a globális hőmérsékletek reprezentálására. Gavin Schmidt, a NASA klímakutatója elmondta, hogy a globális átlaghőmérséklet becsléséhez a lehető legtöbb helyről kell adatot kérni, mivel az éghajlat bolygónként eltérő.

„Azok az állítások, amelyek szerint egyetlen rekordból származó rekordok magabiztosan meghatározhatják az átlagos globális felmelegedést az iparosodás előtti korszak óta, valószínűleg túlzás” – mondta közleményében.

Gaby Hegerle, az Edinburghi Egyetem klímarendszer-tudományának professzora szerint a tanulmány „szép új rekord arról, hogyan kezdett emelkedni a hőmérséklet a Karib-térségben az ipari időszakban”. De nyilatkozatában hozzátette, hogy „a globális felmelegedési célokkal kapcsolatos értelmezés túl van értékelve”.

Néhányan tovább mentek. Yadvinder Malhi, az Oxfordi Egyetem Környezeti Változási Intézetének ökoszisztéma-tudományának professzora szerint az eredmények közlésének módja „hibás”, és „felesleges zűrzavart okozhat az éghajlatváltozásról szóló nyilvános vitában”.

A tanulmány egyik társszerzője megvédte erejét, és azt mondta, hogy a hőmérsékletváltozások a Karib-tenger azon részén, ahonnan a szivacs származott, mindig utánozták a változásokat szerte a világon.

„Valószínűleg ez az egyik legjobb terület, ha a Föld globális átlagát próbáljuk kitalálni” – mondta Amos Winter, az Indiana Állami Egyetem geológus professzora. Elmondta, hogy a régióban az óceánok hőmérsékletét leginkább a bolygó felmelegedéséből származó szennyezés befolyásolja, nem pedig a természetes éghajlati ingadozások, mint például az El Niño jelenség.

Bármi is legyen a globális felmelegedés mérésének alapértéke, a szakértők szerint egyértelmű marad, hogy a hatások a felmelegedés minden töredékével súlyosbodnak.

„Izgalmas látni olyan új kutatásokat, amelyek lehetővé teszik, hogy bepillantást nyerjünk a múltba” – mondta Guiri Rogelj, a londoni Imperial College Grantham Intézetének kutatási igazgatója. De hozzátette: „Az eddig bekövetkezett felmelegedés átnevezése más kiindulási pont használatával nem változtat a ma tapasztalt hatásokon vagy azokon a hatásokon, amelyeket el kívánunk kerülni.”

Winter reméli, hogy a tanulmány cselekvésre ösztönöz. „Reméljük, hogy ez segíteni fog abban, hogy megváltoztassuk a világ történéseivel kapcsolatos nézőpontunkat, és arra késztet bennünket, hogy most cselekedjünk, ne pedig arra várjunk, hogy valami katasztrófa történjen, ami megváltoztatja a szokásainkat.”