Európa gazdasági lemaradói Európa vezetőivé váltak

Valami szokatlan történik az európai gazdasággal: azok a déli országok, amelyek a 2012-es pénzügyi válság során majdnem feloszlatták az euróblokkot, gyorsabban nőnek, mint Németország és más nagy országok, amelyek régóta a növekedés motorjaként szolgáltak a régióban.

Ez a dinamika erősíti a régió gazdasági egészségét, és megakadályozza, hogy az eurózóna túl messzire csússzon. A sorsfordítás során az elmaradottak lettek a vezetők. Görögország, Spanyolország és Portugália 2023-ban kétszer olyan gyorsan nőtt, mint az eurózóna átlaga. Olaszország nem volt sokkal lemaradva.

Alig több mint egy évtizeddel ezelőtt Dél-Európa volt az euróövezeti adósságválság epicentruma, amely az eurót használó országok blokkjának felbomlásával fenyegetett. Évekbe telt, mire a mély nemzeti recesszióból és a szigorú megszorító programokon keresztül több milliárd dolláros nemzetközi mentőcsomagból kilábaltak. Azóta ugyanezek az országok azon dolgoznak, hogy helyrehozzák pénzügyeiket, vonzzák a befektetőket, élénkítsék a növekedést és az exportot, és a magas munkanélküliségi rátát soha nem látott szintre fordítsák.

Most Németország, Európa legnagyobb gazdasága azon dolgozik, hogy csökkentse a régió vagyonát. Nehezen húzza ki magát az ukrajnai orosz inváziót követően emelkedő energiaárak okozta recesszióból.

Ez nyilvánvaló volt kedden, amikor… Új adatok Az Eurostat európai uniós statisztikai hivatal adatai szerint az eurózóna gazdasági teljesítménye 0,3 százalékkal nőtt az idei első negyedévben az előző negyedévhez képest. Az eurózóna gazdasága 0,1 százalékkal zsugorodott a tavalyi harmadik és negyedik negyedévben, ami technikai recesszió.

A blokk gazdaságának negyedét adó Németország 2024 első negyedévében kis híján elkerülte a recessziót, 0,2 százalékkal nőtt. Spanyolország és Portugália ennek az ütemnek több mint háromszorosára bővült, ami ezt bizonyítja Az európai gazdaság továbbra is két ütemben növekszik.

Hogyan haladt előre Görögország, Spanyolország és Portugália?

Évekig tartó nemzetközi mentőcsomagok és kemény megszorító programok után a dél-európai országok visszatértek Döntő változtatásokat hajtott végre Ami vonzotta a befektetőket, felélénkítette a növekedést és az exportot, és megfordította a rekordszintet elérő munkanélküliségi trendet.

A kormányok csökkentették a vállalatokra kivetett bürokráciát és adókat, hogy ösztönözzék az üzleti életet, és változtatásokat hajtottak végre az egykor merev munkaerőpiacokon, többek között megkönnyítették a munkaadók számára a munkaerő felvételét és elbocsátását, valamint csökkentették az ideiglenes szerződések széles körű alkalmazását. A magas adósság és hiány csökkentése érdekében a nemzetközi nyugdíj- és befektetési alapokat vonzották erre Kezdje el felvásárolni az államadósságukat még egyszer.

„Ezek az országok jelentősen összefogtak az európai válság nyomán, és szerkezetileg robusztusabbak és dinamikusabbak, mint korábban” – mondta Holger Schmieding, a londoni Berenberg Bank vezető közgazdásza.

A déli országok is megduplázták szolgáltatásgazdaságukat, különösen a turizmust, amely rekordbevételeket termelt a koronavírus-korlátozások megszűnése óta. Jótékony hatással volt rájuk az Európai Unió által a világjárványból való kilábalás segítésére bevezetett 800 milliárd eurós ösztönző csomag egy része.

Hogyan néz ki tehát egy kétsebességes gazdaság?

Görögország gazdasága tavaly az eurózóna átlagának mintegy kétszeresével nőtt, amit az olyan multinacionális cégek, mint a Microsoft és a Pfizer, megnövekedett befektetései, a rekordméretű turizmus és a megújuló energiaforrásokba történő befektetések lendítettek fel.

Portugáliában, ahol a növekedést az építőipar és a vendéglátás hajtotta, a gazdaság 1,4 százalékkal bővült az első negyedévben a tavalyi év azonos negyedévéhez képest. A spanyol gazdaság ugyanebben az időszakban erősebb volt, elérte a 2,4 százalékot.

Olaszországban a konzervatív kormány a kiadások korlátozásán dolgozik, az ország pedig több technológiai és autóipari terméket exportál, miközben új külföldi befektetéseket vonz az ipari szektorba. Az ottani gazdaság szinte elérte az eurózóna általános növekedési ütemét, ami jelentős javulás egy olyan ország számára, amelyre régóta gazdasági felelősségként tekintettek.

„Korrigáljuk túlzásaikat és meghúzzák a nadrágszíjat” – mondta Schmieding a dél-európai gazdaságokról. „Azután alakultak ki, hogy a válság előtt erejükön felül éltek, és ennek eredményeként kisebbek, fittebbek és gonoszabbak lettek.”

Mi történt Németországban?

Az évtizedek során Németország folyamatosan nőtt, de ahelyett, hogy azokban a fellendülési években az oktatásba, a digitális átalakításba és a nyilvános infrastruktúrába fektettek volna be, a németek önelégültekké váltak, és veszélyesen függővé váltak az orosz energiától és a Kínába irányuló orosz exporttól.

Az eredmény két év közel nulla növekedés volt, amivel az ország az utolsó helyre került G7-társai és az eurózóna országai között. Éves alapon 0,2 százalékkal zsugorodott az ország gazdasága 2024 első negyedévében.

Németország a teljes európai gazdaság egynegyedét képviseli, és a német kormány a múlt héten arra számított, hogy idén csak 0,3 százalékkal nő a gazdaság.

A közgazdászok olyan strukturális problémákra mutatnak rá, mint például a munkaerő elöregedése, az energiaárak és adók emelkedése, valamint a túlzott mértékű bürokrácia, amelyeket kezelni kell, mielőtt jelentős változás következhet be.

„Alapvetően Németország nem végezte a dolgát, amikor jól tette” – mondta Jasmin Groeschel, a müncheni székhelyű Allianz vezető közgazdásza. – És most érezzük a fájdalmat.

Németország emellett exportorientált modellre építette gazdaságát, amely a nemzetközi kereskedelemre és a globális ellátási láncokra épül, amelyeket geopolitikai konfliktusok, valamint Kína és az Egyesült Államok – két fő kereskedelmi partnere – közötti növekvő feszültségek zavartak meg.

Mi a helyzet Európa többi nagy gazdaságával?

Franciaországban, az eurózóna második legnagyobb gazdaságában a kormány a közelmúltban csökkentette előrejelzéseit. Gazdasága 1,1 százalékkal bővült az első negyedévben az előző év azonos időszakához képest.

Franciaország pénzügyi feltételei egyre rosszabbak: a deficit rekordmagasságot, a GDP 5,5 százalékát érte el, az adósság pedig elérte a gazdaság 110 százalékát. A kormány nemrég bejelentette, hogy idén és jövőre mintegy 20 milliárd eurót kell megtakarítania.

Hollandia csak a közelmúltban szabadult ki a tavaly sújtott mérsékelt recesszióból, amikor a gazdaság 1,1 százalékkal zsugorodott. A holland lakáspiacot különösen súlyosan érintette az európai monetáris politika szigorítása.

A német, francia és holland gazdaság együttesen az euróövezet GDP-jének mintegy 45%-át adja. Amíg ezek a politikák lassúak maradnak, az általános növekedés gyenge lesz.

Meg tudja tartani Dél-Európa?

Igen – legalábbis egyelőre. A magasabb kamatlábak hűteni kezdték növekedésüket, de az Európai Központi Bank, amely mind a 20 eurót használó ország számára meghatározza a kamatlábakat, jelezte, hogy a következő, június elején tartandó politikai ülésén csökkentheti a kamatokat.

Az eurózóna inflációja stabilan 2,4 százalékon tartotta az áprilist megelőző egy évben – jelentette kedden az Eurostat, miután a bank agresszív kampányt indított az elszabadult árak lehűtésére tavaly.

Ez segítené a turizmust, amely a növekedés fő motorja Spanyolországban, Görögországban és Portugáliában. Ezek az országok is egyre inkább profitálnak majd abból az erőfeszítésből, hogy gazdaságukat diverzifikálják a gyártásba és a technológiába irányuló nemzetközi befektetések új célpontjai felé.

Görögország, Olaszország, Spanyolország és Portugália – amelyek együttesen az eurózóna gazdaságának mintegy negyedét teszik ki – szintén lendületet adtak az uniós helyreállítási forrásoknak, több milliárd eurós támogatást és olcsó hitelt fektettek be a gazdaság digitalizálásába és a megújuló energiákba.

Ám ahhoz, hogy ezek a nyereségek ne fakuljanak el, a közgazdászok szerint az országoknak lendületre kell építeniük, és növelniük kell versenyképességüket és termelékenységüket. A munkanélküliségi ráták továbbra is magasak, bár a válság óta meredeken csökkentek, miközben számos munkahely bérnövekedése nem tudott lépést tartani az inflációval.

A déli országok továbbra is hatalmas adósságterheket cipelnek, amelyek megkérdőjelezik megnövekedett pénzügyi forrásaik fenntarthatóságát. Ezzel szemben Németország korlátot szabott arra, hogy gazdaságát hitelfelvétellel finanszírozza.

Ezek a befektetések „segítik gazdaságukat jövőbiztosabbá tenni” – mondta Bert Kolen, az ING Bank euróövezeti vezető közgazdásza. Kihívják Németországot és Franciaországot, mint két hatalmas európai hatalmat? – Ez egy lépés túl messzire.

Ish Nelson Hozzájárult a riportokhoz.