november 23, 2024

Androbit techmagazin

Az Androbit tényeken alapuló híreivel, exkluzív videofelvételeivel, fotóival és frissített térképeivel maradjon naprakész Magyarország legfrissebb fejleményein.

Fotók: Minden, amit Budapest csodálatos Operaházáról tudni kell

Fotók: Minden, amit Budapest csodálatos Operaházáról tudni kell

A Magyar Állami Operaház, a későbbi nevén Magyar Királyi Operaház 1884-ben nyitotta meg kapuit. Ezért a híres építész, Ybl Miklós neoreneszánsz palotája száznegyven éve fogadja az opera és balett szerelmeseit. Évről évre turisták ezrei érkeznek ebbe az épületbe, hogy megcsodálják Budapest egyik legfontosabb műemlékét.

A 19. század végére az Andrássy sugárút (eredeti nevén Sugar Avenue) megépítésével Poochie városképe kialakult, önálló ötlet. Operaház Emelt.

Budapesti Operaház 1890/Wikipédia/Theodor Dore

Az épületre nagy szükség volt, mert a korabeli Nemzeti Színház nem tudta kielégíteni a drámai és színházi produkciók igényeit. 1872-ben Lonyai Menyherd miniszterelnök tanácsára a Nemzeti Színház igazgatója, Botok Orsi részletes tervet nyújtott be. 1873-ban a Budapesti Közmunkák Tanácsa (CPW) és I. Ferenc József császár és király közreműködött a kezdeményezésben.

:OperaFotoThalerTamas.jpg

Opera éjjel/ Forrás: Wikipédia

Ybl Miklós projektje nyert

A pályázatra hat építész kapott meghívást: Ybl Miklós, Steindl Imre, Skalnitzky Antal, Linczbauer István, valamint Ferdinand Felmer és Ludwig Bohnstedt külföldi mesterek. A zsűri elsöprő többségi szavazattal Ybl pályázatát megvalósításra érdemesnek ítélte. Az építkezést Podmaniczky Frigyes, a zsűri elnöke, a CPW alelnöke bírálta el. Fontos feltétel volt az is, hogy a munkát kizárólag magyar iparosok végezzék, és a felhasznált anyagok kizárólag Magyarországról származzanak. Ybl Miklós ennek a kérésnek eleget tett, öt kivétellel: a márványburkolat Carrarából, a gránitoszlopok Ausztriából, a tölgy- és cédrusburkolat Olaszországból, a színpadi berendezés Bécsből, a csillár Mainzból érkezett.

Az építési engedélyt 1875-ben adták meg, de az eredeti tervet többször is át kellett dolgozni, ugyanis I. Ferenc József azzal a feltétellel adta meg az engedélyt, hogy a pesti operaház ne legyen nagyobb, mint a bécsi. Ezért Ybl elhagyta az előcsarnok felső szintjét, és lecsökkentette az előcsarnok méretét, ezzel arányosabbá, szinte szimmetrikussá téve az épületet mind keresztben, mind hosszirányban. A művészi koncepció azonban változatlan maradt: mind az építészet, mind a dekoráció a zene erejét igyekezett kifejezni, utóbbi az ókori mitológia felhasználásával.

Ybl Miklós (1814-1891)

Botrány az ünnepélyes megnyitón

Az avatásra kilenc évvel később, 1884. szeptember 27-én került sor, de az ünnepség majdnem botrányba torkollott. Amint azt a 2014 őszi reinaction résztvevői láthatták, a Sugar Streeten a tömeg nem csak az épület külsejét, hanem a belsejét is látni akarta. Választ követeltek arra, hogy miért csúszott négyszer-ötször az építkezés, azzal érvelve, hogy joguk van ehhez, mert sok pénzbe, az adófizetők pénzébe is került az építkezés. Ez elég volt ahhoz, hogy a nyitóünnepség olyan népszerűvé váljon, hogy a jegyek két lóba kerültek – ez az alkalom, úgy tűnt, soha nem tér vissza. Erkel Ferenc és fia, Sander Erkel a Bank Pan első felvonását, Hunyadi László nyitányát és a Lohengrin első felvonását adták elő I. Ferenc József császár gálán.

READ  Arban magyar miniszterelnök váratlanul elhalasztotta a budapesti repülőtér megvásárlásáról szóló megállapodást

A második világháború idején az operaház 1944 karácsonyától leállt. Hatalmas pincéjét menedékházzá alakították át; Az ostrom heteiben a társulat és az operaházi személyzet számos tagja kapott itt szállást, köztük Soltan Kodali is. Az épület viszonylag kevés kárral vészelte át az ostromot. Az opera felújítást követően 1945. február 11-én nyitotta meg kapuit.

Lenyűgöző kilátás nyílik

Az opera dizájnját a híres magyar művészek, Than Mór, Lotz Károly és Székely Bertalan által tervezett, rendkívül díszes belső terek jellemzik. Nem meglepő, hogy az Operaház lélegzetelállító díszleteivel és hatalmas repertoárjával igazi csemege a műfaj szerelmeseinek. Az 1300 férőhelyes Magyar Állami Operaház kívül-belül vitathatatlanul lenyűgöző. Az épület hazai neoreneszánsz pompával díszített, bár gazdag ornamentikája barokk elemeket is tartalmaz. Olyan híres zeneszerzők szobrai díszítik, mint Mozart, Beethoven, Csajkovszkij, Verdi és Liszt Ferenc, de elbűvöl majd az előcsarnok klasszikus márványa, a főlépcső négy nagy márványszobra és a vörös szőnyeges lépcső. , aranyozott dobozok és Caroli Lodz monumentális kupolafreskója. Bármerre néz, elegáns pompát talál, amely jól illeszkedik a Diótörő, a Bank Pan vagy az Aida klasszikus hangulatához.

Állami Operaház mennyezet

Állami Operaház mennyezete/ Forrás: Wikipédia

2015-ben az Operaházat egy brit internetes magazin a világ egyik legszebb koncerttermének választotta. távirat. 2017-ben az épületet felújítás miatt bezárták. A felújított operaház három év késés után, összesen öt év bezárás után, 2022 márciusában nyílt meg, a felújítás végső költsége 55 milliárd forint (139 800 135,20 euró).

Opera Budapest Magyarország

Fotó: Kató Alpár/Daily News Hungary