„Furcsa és váratlan” – A NASA Curiosity roverje sárga kristályokat talált a Marson

Ezek a sárga kristályok azután kerültek elő, hogy a NASA Curiosity roverje május 30-án véletlenül áthaladt egy sziklán, és letörte azt. A rover karján lévő műszer segítségével a tudósok később megállapították, hogy ezek a kristályok elemi kén – ez az első alkalom, hogy ilyen típusú ként találtak a Vörös Bolygón. Copyright: NASA/JPL-Caltech/MSSS

Számos közelmúltbeli lelet közül a szonda tiszta kénből álló kőzeteket talált – ez az első ilyen a Vörös bolygón.

NASAkíváncsiság Mars Egy űrszonda a közelmúltban sárga kénkristályokat fedezett fel a Marson egy kőzetben, ami tiszta ként tárt fel a szulfátsókról ismert területen. Ez a váratlan felfedezés a Sharp-hegyen található Gedes Valles-csatorna feltárása során történt, amelyet az ősi vízáramlásokhoz és a mikrobiális élet lehetőségéhez kapcsoltak. A felfedezés új kérdéseket vet fel a Mars geológiai történetével és körülményeivel kapcsolatban.

Példátlan felfedezés a Marson

A tudósokat megdöbbentette május 30-án, amikor a kőzet, amely felett a NASA Curiosity marsjárója áthaladt a Marson, felszakadt, és valami olyasmit tárt fel, amit a vörös bolygón még soha nem láttak: sárga kénkristályokat.

2023 októbere óta a rover a Mars szulfátban gazdag régióját kutatja, amely egy olyan sófajta, amely ként tartalmaz, és a víz elpárolgása közben képződik. De míg az ásványok korábbi felfedezései kénalapúak voltak – vagy más szóval kén és más anyagok keveréke –, a Curiosity által nemrégiben feltárt kőzet elemi vagy tiszta kénből áll. Nem világos, hogy milyen kapcsolat van, ha van ilyen, az elemi kén és más kénalapú ásványok között a régióban.

Míg az emberek a ként a rothadt tojás szagával asszociálják (a hidrogén-szulfid gáz miatt), az elemi kén szagtalan. A kén olyan szűk körülmények között képződik, amelyeket a tudósok nem kapcsoltak össze a helyszín történetével. A kíváncsiság sokat talált belőle – egy egész mezőnyi fényes sziklát, amelyek hasonlítottak a szonda által összetörtekhez.

A NASA Curiosity roverje 2024. június 8-án, a küldetés 4209. marsi napján, vagyis a szoláris napon rögzítette ezt a közeli képet egy „Jégtó” becenévre hallgató szikláról. Kilenc nappal ezelőtt a rover összetört egy hasonló kinézetű sziklát, és kristályos textúrát – és elemi ként – tárt fel benne. A kép jóváírása: NASA/JPL-Caltech/Mars Science Center

„Tiszta kénből készült kőmezőt találni olyan, mint egy oázist a sivatagban” – mondta Ashwin Vasavada, a Curiosity projekt kutatója, a NASA dél-kaliforniai Jet Propulsion Laboratory munkatársa A felfedezés „A furcsa és váratlan dolgok teszik izgalmassá a bolygókutatást.”

Ez egyike annak a számos felfedezésnek, amelyet a Curiosity tett, miközben a Gedes Valles-csatorna belsejében terepen haladt, egy kanyonban, amely a Sharp-hegy 3 mérföldes (5 km-es) szakaszán fut le (lásd az alábbi képet), amelynek tövében a rovert helyezték el. 2014 óta növekszikA hegy minden rétege a Mars történetének egy-egy korszakát képviseli. A Curiosity küldetése annak vizsgálata, hogy a bolygó ősi terepe mikor és hol biztosíthatta volna a mikrobiális élethez szükséges tápanyagokat, ha a Marson keletkezett volna.

A Sharp-hegy körülbelül 5,5 km-re emelkedik a Gale-kráter padlója fölé. A Mount Sharp ferde nézete három Mars-pályáról származó magassági és képi adatok kombinációjából származik. A kilátás délkeletre néz. A Gale-kráter átmérője 96 mérföld (154 kilométer). Copyright: NASA/JPL-Caltech/Európai Űrügynökség/Deutsche Aerospace Center/Berlini Szabadegyetem/Űr- és Társadalomtudományi Szolgálat

Árvizek és lavinák

A Gedes Valles-csatorna, amelyet évekkel a Curiosity rover fellövése előtt az űrből figyeltek meg, volt az egyik fő oka annak, hogy a tudományos csapat úgy döntött, hogy felkeresi a Mars ezen részét. A tudósok úgy vélik, hogy a csatornát folyékony víz és törmelék vésték ki, amelyek sziklák és üledékek nyomát hagyták két mérföldre lefelé a hegyoldalban a csatorna alatt. A cél az volt, hogy jobban megértsük, hogyan változott ez a táj évmilliárdokkal ezelőtt, és bár a legújabb bizonyítékok segítettek, még mindig sokat kell tanulni a drámai tájból.

Amióta a Curiosity rover az év elején megérkezett a csatornába, a tudósok azt vizsgálták, hogy az ősi árvizek vagy földcsuszamlások nem hoztak-e létre nagy törmelékkupacokat a csatorna aljáról. A Curiosity legfrissebb bizonyítékai arra utalnak, hogy mindkettő szerepet játszott: egyes cölöpöket valószínűleg heves vízfolyás és törmelék hagyott hátra, míg mások úgy tűnik, hogy helyi földcsuszamlások eredménye.

Tekintse meg ezt a videót 360 fokos körben, és fedezze fel a Gedes Valles-csatornát, azt a helyet, ahol a NASA Curiosity rover kénkristályokat fedezett fel, és fúrta a 41. számú kőzetmintát. A mozaikot alkotó képeket júniusban rögzítette a rover MastCam kamerája. Copyright: NASA/Sugárhajtómű Laboratórium-Caltech/MSSS

Ezek a következtetések a törmelékkupacokban lévő kőzeteken alapulnak: míg a vízfolyások által szállított kövek folyami sziklatömbökké válnak legömbölyűvé, addig egyes törmelékkupacok szögletesebb kőzetekkel telnek meg, amelyeket száraz lavinák rakhattak le.

Végül a víz minden itt megtelepedett anyagba beszivárgott. A víz által kiváltott kémiai reakciók egyes kőzetekben kifehérítették a fehér „glóriát”. A szél és a homok okozta erózió idővel felfedte ezeket a haloformákat.

„Ez nem volt csendes időszak a Marson” – mondta Becky Williams, az arizonai Tucson Bolygótudományi Intézet tudósa, és a Curiosity fedélzetén lévő Mast Cam helyettes kutatója. Több áramlást vizsgálunk a csatornán, beleértve az aktív árvizeket és a kőzetben gazdag áramlásokat.”

A NASA Curiosity roverje március 31-én készítette ezt a képet a Gedes Valles csatornáról. Ez a terület valószínűleg a víz és a törmelék nagy árvizei következtében alakult ki, amelyek a csatornán belüli dombokba sziklákat halmoztak fel.
Szerzői jog: NASA/JPL-Caltech/Űr- és Társadalomtudományi Program

Hole in 41

Mindezek a vízre vonatkozó bizonyítékok továbbra is összetettebb történetet mesélnek el, mint a csapat korai várakozásai, és szívesen vettek mintát a csatornából származó kőzetekből, hogy többet megtudjanak. Június 18-án megvolt a lehetőségük.

Míg a kénes kőzetek túl kicsik és törékenyek voltak ahhoz, hogy fúróval mintát lehessen venni, a közelben egy nagy sziklát, a „Mammoth Lakes”-nek neveztek. A jármű mérnökeinek meg kellett keresniük a sziklának azt a részét, amely lehetővé teszi a biztonságos feltárást, és a lejtős felületen meg kellett találni a parkolóhelyet.

Miután a Curiosity megfúrta a 41-es lyukat a 2 méter hosszú robotkar végén lévő nagy teljesítményű fúróval, a hatkerekű tudós a zúzott kőzeteket a hasában lévő szerszámokra helyezte további elemzés céljából, hogy a tudósok meghatározhassák, milyen anyagokból készülnek a sziklák. .

Azóta a Curiosity eltávolodott a Mammoth Lakes-től, és most azon van, hogy megnézze, milyen egyéb meglepetések várnak felfedezésre a csatornán belül.

A NASA Curiosity roverjéről

A NASA Curiosity marsjárója, hivatalos nevén a Mars Science Laboratory (MSL) egy autó méretű robotkutató, amely 2012. augusztus 6-án landolt a Mars Gale-kráterében. Elsődleges küldetése a Mars éghajlatának és geológiájának vizsgálata. annak megállapítására, hogy a bolygónak megfelelőek-e a mikrobiális élethez szükséges feltételei. A számos tudományos műszerrel felszerelt Curiosity panorámaképeket készíthet, ásványi összetételeket elemezhet, figyelemmel kísérheti a környezeti feltételeket, és mintákat gyűjthet a marsi kőzetbe.

Leszállása óta a Curiosity fontos felfedezéseket tett, többek között bizonyítékokat az ősi vízfolyásokról, amelyek arra utalnak, hogy a Mars a múltban támogatta az életet. A NASA Jet Propulsion Laboratory által üzemeltetett jármű a korábbi Mars-küldetésekből származó fejlett technológiát testesíti meg, javítva a navigációs képességét és ellenálló képességét a zord marsi környezetben. A Curiosity továbbra is értékes adatokat küld vissza a Földre, jelentősen bővítve a Vörös Bolygóról alkotott ismereteinket.