Egy nemzetközi csillagászkonzorcium két jeges óriás exobolygó megfigyeléséről számolt be, amik katasztrofális bolygóütközést követtek el egy napunkra emlékeztető csillag körül. Ezt a hatalmas eseményt a fény intenzív felvillanása és az ezt követő hatalmas poroszlopok kibocsátása jellemezte.
Kezdeti megfigyelés
A csillagrendszer körüli összeesküvés akkor kezdődött, amikor egy asztrofizika-rajongó a csillagfény görbéjét követve furcsa mintát fedezett fel. A rendszer fényereje infravörös hullámhosszakon csaknem kétszeresére nőtt három évvel azelőtt, hogy a csillag látható fényben elhalványult volna.
Dr. Matthew Kenworthy, társszerző Leideni EgyetemMegdöbbenésének adott hangot e szokatlan megfigyelés miatt, és elismerte, hogy a jelenség teljesen váratlan. A látható fénygörbe kezdeti adatai, amint az a csillagászati közösség körében terjedtek, felkeltették más szakértők figyelmét, és arra késztették őket, hogy több távcső segítségével alaposan megvizsgálják ezt a csillagot.
A közösségi média szerepe ebben a megállapításban figyelemre méltó. Ez egy másik csillagász publikációja volt, amely kiemeli a csillag megnövekedett fényességét az infravörös sugárzásban, amely jelenség több mint ezer évvel a megfigyelt optikai elhalványulás előtt fordult elő.
Tanulmányozza és nevezze meg a bolygóütközéseket
Ebben a tanulmányban a fókuszcsillag az ASASSN-21qj nevet kapta, amely elnevezés a távcsövek hálózatából származik, amely segített felfedezni látható hullámhosszakon. A következő két évben a csillagot profi és amatőr csillagászok szorosan figyelemmel kísérték.
Kollektív kutatásuk konszenzusra vezetett a megfigyelések mögött meghúzódó legvalószínűbb okról. Infravörös fény, amelyet a NASA rögzített Új utak Arra a következtetésre jutottak, hogy a küldetés – amely elsősorban aszteroidák és üstökösök észlelésére irányult űrtávcsövek segítségével – két jeges óriás exobolygó ütközéséből fakadt.
Dr. Simon Locke, egy másik társszerző a Bristoli Egyetemről geológia Az osztály hipotézisüket számításaikra és szimulációikra hivatkozva magyarázta. Kifejtette, hogy a megfigyelt izzó anyag tulajdonságai és élettartama összhangban van azzal, ami e két égitest ütközésétől várható.
Mi történik a bolygók ütközése után?
A bolygók ütközésének hatásai széles körben elterjedt törmelékfelhőként voltak láthatóak. Amint ez a felhő áthaladt a csillag előtt, ez volt a felelős a halványodásért, amely körülbelül három évvel az infravörös kisugárzás után következett be.
Ennek az ütközésnek a következményei továbbra is fennállnak. A csillagászok arra számítanak, hogy a törmelékfelhő végül a becsapódási maradványok pályája mentén oszlik el. Amint ez kibontakozik, a felhőből érkező fény szóródása megfigyelhetővé válhat mind a földi teleszkópok, mind a NASA Eminent Space Telescope, a NASA Eminent Space Telescope segítségével. JWST.
Mi lesz a bolygók mellett?
A csillagászati közösség tele van várakozással a rendszer jövőbeli útját illetően. Dr. Zoe Lenhart, a Bristoli Egyetem társszerzője a kozmikus esemény nyomán lehetséges fejleményekről spekulált. Azt jósolja, hogy a felhalmozódott anyag egyesülhet, és létrejöhet egy sor hold, amely később a születő bolygó körül kering majd.
Ez az esemény ritka és értékes lehetőséget biztosított a csillagászati közösség számára az exobolygós ütközések dinamikájának megfigyelésére és megértésére. Amint ennek a hatalmas becsapódásnak a maradványai tovább fejlődnek, a csillagászok világszerte éberek maradnak, remélve, hogy további betekintést nyerhetnek ebbe a példátlan jelenségbe.
Bővebben a bolygóütközésekről
Mint fentebb megtudtuk, a bolygóütközések, bár a sci-fi cuccainak tűnnek, döntő szerepet játszanak világunk alakításában. Ezek a kataklizmikus események bolygókat formáltak, holdakat hoztak létre, sőt egész naprendszerek sorsát is megszabták.
Hogyan történnek bolygóütközések?
Az űrben a gravitációs erők dominálnak. A bolygók, protobolygók és más égitestek ennek a kozmikus kötélhúzásnak a dallamára táncolnak. Néha ezek a pályák metszik egymást vagy instabillá válnak, ami két objektum ütközéséhez vezet. Ezeknek az ütközéseknek a kimenetelét a méret, a sebesség és az ütközési szög határozza meg.
A Föld holdjának születése
Saját holdunk ékes bizonyítéka ezeknek az erőszakos eseményeknek. A legtöbb tudós úgy véli, hogy körülbelül 4,5 milliárd évvel ezelőtt egy Mars méretű objektum, amelyet gyakran Theiaként is emlegetnek, egy fiatal Földdel ütközött.
Ez az ütközés hatalmas mennyiségű törmeléket dobott az űrbe, amelyek végül összegyűlve létrehozták a Holdat. Ez az óriás becsapódási hipotézisként ismert elmélet megmagyarázza, hogy a Hold és a Föld izotópösszetétele miért hasonló.
Bolygók létrehozása és elpusztítása
Nem minden hatás vezet a teremtéshez; Némelyikük pusztuláshoz vezet. Naprendszerünk történetének korai szakaszában valószínűleg szélhámos protobolygók kóboroltak, időnként összeütközve egymással. Ezek az ütközések szétzúzhatják a protobolygót, szétszórhatják anyagát, és megakadályozhatják, hogy teljes értékű bolygóvá váljon.
Ezzel szemben az ütközések bolygókat is építhetnek. A por és a sziklák számtalan ütközés során összetapadnak és fokozatosan növekednek. Idővel ezek az egyesülő objektumok elegendő tömeget halmoznak fel ahhoz, hogy megtisztítsák pályájukat a többi törmeléktől, így a bolygó becenevet kapják.
Jövőbeni bolygóütközések
Míg Naprendszerünkben az érett bolygók közötti hatalmas ütközések továbbra sem valószínűek viszonylag rögzített és stabil pályájuk miatt, más csillagrendszerek, mint például a fentebb tárgyalt ASASSN-21qj, még mindig tapasztalnak ilyen eseményeket. Ezek a hatások megváltoztathatják a bolygó légkörét, befolyásolhatják pályájukat, vagy akár új égitesteket is alkothatnak.
Bolygóütközések az élet keresésében
A hatások szerepet játszanak abban is, hogy földönkívüli életet keresünk. A becsapódás megfoszthatja a bolygó légkörétől, vagy életre alkalmatlan körülményeket teremthet. Azonban létfontosságú összetevőket, például vizet is szállíthatnak a kopár világokba.
A bolygók ütközései, bár hevesek és kaotikusak, alapvető szálak a kozmikus szövetben. Univerzumunk dinamikus természetére emlékeztetnek minket, ahol a teremtés és a pusztulás gyakran kéz a kézben jár. Ahogy folytatjuk utunkat az univerzumban, ezeknek az eseményeknek a megértése kétségtelenül megvilágítja múltunkat, és sejtetni fogja a jövőnket.
A teljes tanulmány a folyóiratban jelent meg természet.
—
Mint amit olvastam? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy lebilincselő cikkeket, exkluzív tartalmakat és legújabb frissítéseket kapjon.
—
Látogasson el hozzánk az EarthSnap-on, egy ingyenes alkalmazáson, amelyet az Ön rendelkezésére bocsátott Eric Ralls és az Earth.com.
More Stories
A SpaceX Polaris Dawn űrszondájának legénysége a valaha volt legveszélyesebb űrsétára készül
Egy őskori tengeri tehenet evett meg egy krokodil és egy cápa a kövületek szerint
Egyforma dinoszaurusz-lábnyomokat fedeztek fel két kontinensen