Julian Assange: Az ügyvédek az amerikai vádat az állam elleni megtorlásnak minősítik

Julian Assange ügyvédei „állami megtorlással” vádolták az Egyesült Államokat a WikiLeaks alapítója elleni vádemelési kísérlet miatt.

Assange 2019 óta van Belmarshban – egy brit börtönben –, és az amerikai hatóságok azért keresik, mert 2010-ben és 2011-ben titkos katonai aktákat tárt fel.

A Legfelsőbb Bíróság kétnapos tárgyalásán, amely kedden kezdődött, jogi csapata azt mondta, hogy kiadatása ellentétes lenne az Egyesült Királyság törvényeivel.

Ha a fellebbezést elutasítják, Assange-ot heteken belül kiadhatják.

Edward Fitzgerald KC, az 52 éves ausztrál ügyvédek egyike szerint az amerikai vádemelési kísérlet „politikai indíttatású”.

Fitzgerald azt mondta Victoria Sharp és Johnson bírónak: „Assange úr súlyos bűncselekményeket tárt fel”, amikor felfedte a kérdéses dokumentumokat.

Elmondta nekik, hogy ügyfelét „próbálják azért, mert… [the] Normális újságírói gyakorlat a bizalmas információk megszerzése és közzététele – olyan információk, amelyek igazak, és amelyek egyértelmű és jelentős közérdekű információkat tartalmaznak.”

Assange másik ügyvédje, Mark Summers KC azt mondta, hogy az Egyesült Államok megtorlásra törekszik Assange politikai nézeteiért, ami az Egyesült Királyságból való kiadatása előtt álló számos akadály egyike. Tedd A Crown Prosecution Service (CPS) által.

„Ez a politikai véleménynyilvánítás miatti állami megtorlás tipikus példája” – mondta Summers a londoni bíróság előtt.

Az ügyvédek azzal is érveltek, hogy védencüket „valós veszély fenyegeti a CIA további bíróságon kívüli fellépésének”. [Central Intelligence Agency] vagy más ügynökségek” – ami jogilag kényes módja annak, hogy meggyilkolják, vagy a tisztességes eljárást követően a büntetőjogi szankción túlmenő sérelem érheti.

Állításaik – amelyeket még nem ellenőriztek egyértelműen – az, hogy a CIA azt tervezte, hogy megöli Assange-ot azalatt a hét év alatt, amíg 2012 és 2019 között Ecuadori londoni nagykövetségén keresett menedéket.

Summers elmondta a bíráknak, hogy Donald Trump akkori amerikai elnök „részletes lehetőségeket” kért arról, hogyan ölje meg Assange-ot, aki kedden betegsége miatt nem volt bíróságon.

„Vázlatokat készítettek” – mondta, hozzátéve, hogy vannak bizonyítékok ennek az „igazán csodálatos tervnek” – bár még egyiket sem mutatták be.

Summers szerint az állítólagos terv „csak akkor omlott össze, amikor az Egyesült Királyság hatóságait nem nagyon érdekelte a kiadatás vagy a londoni utcákon történő lövöldözés gondolata”.

„A bizonyítékok azt mutatták, hogy az Egyesült Államok minden hosszát hajlandó megtenni, beleértve a saját büntető igazságszolgáltatási rendszerével való visszaélést is, hogy fenntartsa az Egyesült Államok tisztviselőinek büntetlenségét a területén elkövetett kínzások/háborús bűnök miatt” – tette hozzá Fitzgerald írásos beadványában. A hírhedt „Háború a terror ellen”, elnyomja a szereplőket és a bíróságokat, akik hajlandóak és hajlandók megpróbálni felelősségre vonni ezeket a bűncselekményeket.

„Assange úr volt az egyik ilyen célpont” – tette hozzá.

Assange hatalmas jogi csatája 2010-ben kezdődött, amikor a WikiLeaks nagyszámú titkos katonai aktát tárt fel az iraki és afganisztáni háborúból – köztük olyan felvételeket, amelyeken egy amerikai helikopter lőtt civilekre Bagdadban.

Ecuadori londoni nagykövetségén keresett menedéket, majd 2019-ben a fővárosi rendőrség letartóztatta.

Az Egyesült Államok abban az évben követelte a kiadatását az Egyesült Királyságtól, mondván, hogy az információk felfedése emberek életét veszélyeztetné.

Két évvel később egy brit bíró úgy döntött, hogy bár az Egyesült Államok bebizonyította, hogy jogos büntetőeljárást indított Assange ellen, nem helyezhető át, mert esetleg kárt akar tenni önmagában.

Az Egyesült Államok később hatályon kívül helyezte ezt az ítéletet, miután az Egyesült Királyság új garanciákat adott arra vonatkozóan, hogyan bánnak Assange-gal, ha kiadják, beleértve a lehetséges börtönbüntetés letöltésének lehetőségét szülőhazájában, Ausztráliában.

Az e heti meghallgatáson, amelyet nagyrészt az utolsó lépésnek tekintenek, Assange ügyvédei engedélyt kérnek a Priti Patel akkori brit belügyminiszter által 2022-ben aláírt kiadatási végzés megtámadására.

Ha nem sikerül meggyőzniük a bírákat arról, hogy valami nincs rendben a végzéssel, Assange-ot 28 napon belül ki kell adni, hacsak nem tudja meggyőzni az Emberi Jogok Európai Bíróságát az utazás ideiglenes leállításáról az úgynevezett „39-es szabály” alapján.

Nick Vamos, a koronaügyészség kiadatási osztályának volt vezetője szerint az amerikai marsallok napokon belül Londonba érkezhetnek, ha a Legfelsőbb Bíróság megszünteti az ügyet.

„Van egy nagyon magas küszöb [the European Court of Human Rights to intervene]”, ami azt jelenti, hogy fennáll az emberi jogai „javíthatatlan sérelmének közvetlen veszélye”, ami természetesen az egyik érv, amelyet a londoni legfelsőbb bíróság elutasított volna.”

Stella Assange hétfőn a BBC-nek nyilatkozva azt mondta, hogy férje nem élné túl az amerikai börtönt, és politikai indíttatásúnak minősítette az esetet.

Hozzátette: „Ez az eset fogja eldönteni, hogy él-e vagy hal-e.”

Assange hívei kedden a Legfelsőbb Bíróság előtt gyülekeztek, és a „Free Julian Assange” feliratú transzparenseket lengették.

Assange asszony megköszönte támogatásukat, és a pályán kívüli pódiumról azt mondta nekik: „Két nagy nap áll előttünk. Nem tudjuk, mire számíthatunk, de azért vagy itt, mert a világ figyel.”

A BBC-nek nyilatkozva férjét az amerikai „megtorlás” „áldozataként” jellemezte, visszhangozva Assange otthoni ügyvédeinek szavait.