„Lengyelek büszkesége”: A kiábrándult magyarok egykori szövetségesei

Nagy öt éve, mint alkalmi középiskolás diákként emelkedett fel a köztudatba, aki parázs beszédet mondott a magyarországi kormányellenes megmozdulásokon.

Most a tavalyi parlamenti választások után nem akar politikába keveredni.

A szavazáson Orbán Viktor hosszú ideje kormányzó pártja egy ideológiailag sokszínű ellenzéki koalíciót zúzott szét.

Ezzel szemben a leköszönő konzervatív Jog és Igazságosság Pártja (PiS) vezette a múlt hónapban tartott lengyelországi általános választásokat, de elmaradt a kormányzó többségtől.

Sok elemző arra számít, hogy a PiS nem tud koalíciós kormányt alakítani, és december közepén átveszi a hatalmat Donald Tusk volt miniszterelnök vezette EU-párti koalíció.

Megfigyelők úgy vélik, Magyarország azért különbözik Lengyelországtól, mert Orbán 2010-es hatalomra kerülése óta a kormányzó Fidesz nagyobb ellenőrzést gyakorol Budapest felett, mint a PiS Lengyelországban.

A Fidesznek kétharmados többsége van a parlamentben, ami lehetővé teszi az alkotmány megváltoztatását.

Egy másik különbség a két korábbi szövetséges között – amelyek továbbra is konfliktusban állnak az EU-val olyan kérdésekben, mint a jogállamiság és az LMBTQ-jogok – a méretük.

Lengyelországnak 38 millió lakosa van, míg Magyarországnak kevesebb mint 10 milliója.

„Lengyelország hibás demokrácia lett, de továbbra is alkotmányos pluralista rendszer volt” – mondta Bozoki András, a Közép-Európai Egyetem politológus professzora, aki az Orbánnal vívott keserű jogi harc után Bécsbe indult Budapestről.

„Magyarország azonban választási autokráciává alakult át” – folytatta.

Orbán szigorította az ellenőrzést a magyar média, az oktatás és más kulcsszektorok felett, és egyes ellenzéki politikusok úgy gondolják, hogy a következő választásokon nehéz lesz kiszorítani a hatalomból a Fideszt.

A 2009-ben a 25. helyen álló ország idén a 72. helyre esett vissza. A Riporterek Határok Nélkül (RSF) médiafigyelő szervezet.

„Orbán… olyan médiabirodalmat épített fel, amelynek megjelenései követik pártja parancsait” – mondta az RSF.

„A független média domináns pozíciókat tart fenn a piacon, de politikai, gazdasági és szabályozási nyomásnak vannak kitéve.”

Orbán hetekig tartó hallgatás után nyilvánosan beszélt a lengyel választási eredményekről a Fidesz szombati konferenciáján.

Elmondta, hogy a teljes globális politikai baloldal összefogott a lengyel ellenzék mögé – ahogy tette is –, és 2022-ben magyar társaiért tette felelőssé.

A végeredmény azért más, érvelt Orbán, mert a Fidesz korábban kezdett felkészülni, és tisztábban látta ellenfelei erejét.

Néhány magyar ellenzéki politikus mégis óva int az önpusztítástól.

Cseh Katalin, a jobbközép Momentum Párt magyar európai parlamenti (EP) képviselője „változtatási lehetőséget” lát a lengyel választáson.

„Ez jó bizonyíték a magyarok számára, hogy egyetlen rendszer sem tart örökké” – mondta Cseh az AFP-nek.

De Lengyelországgal ellentétben Magyarország ellenzéke széttagolt.

EU-párti erői több kisebb pártból állnak, és nem rendelkeznek olyan központi erővel, mint Tusk jobbközép Polgári Platformja.

A legnépszerűbb ellenzéki párt, a Baloldali Demokrata Szövetség a szavazatok mintegy 15 százalékát szerezte meg.

Vezetője Giurzani Ferenc volt miniszterelnök, magas rangú, de ellentmondásos, magas elutasító értékű személyiség.

„Ő egy pótolhatatlan ember… mindig képes kompromisszumot kötni a rivális pártokkal, amelyek a számára előnyösek” – mondta Miras.

Közben eluralkodik a választói apátia.

„Az ellenzék támogatói körében a felmérések azt mutatják, hogy csökken a bizalom abban, hogy képesek befolyásolni a politikai folyamatokat” – mondta Daniel Mickes, a Republican Institute agytröszt vezető kutatója.

„A legutóbbi választás eredménye tovább erősítette ezeket a meggyőződéseket” – tette hozzá.

Nagy, az egyik kiábrándult, azt mondta, az ellenzéknek elege van a belharcokból, és ragaszkodott ahhoz, hogy ez „nem elég”, és teljes átdolgozásra szorul.

„Azzal kellene kezdeni, hogy kigyomlálják azokat az embereket, akik évek óta nem hoztak változást a parlamentben. Legyen nulla” – mondta az egykori aktivista az AFP-nek.

„Nem igazán látok okot arra, hogy szorosan kövessem a magyar közéletet” – mondta, hozzátéve, hogy mentális egészségének „jobb” volt, ha a politika helyett a tanulmányokra koncentrál.

ros/jza/gil/acc