Magyarország ellenzi a NATO „Kína-ellenes” fordulatát, szerinte Ukrajna tagsága gyengíti a szövetséget

A külügyminiszter a magyar állami média kérdésére válaszolva elmondta, hogy a kérdésben „teljesen eltérő álláspontok” vannak.

A NATO-nyilatkozat az államfők szerdai magas szintű találkozója után született. Azt mondta, hogy Kína érdekeit és hírnevét negatívan érintené, ha nem szünteti meg Moszkva „háborús erőfeszítéseinek” politikai és anyagi támogatását.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint „nincs nagy különbség” a fegyverek küldése és a kettős felhasználású termékek, például a mikroelektronika szállítása között, amelyet a szövetség szerint Moszkva védelmi komplexuma termelésének fellendítésére használt fel.

Peking többször is visszautasította az ilyen vádakat, és „tisztességtelennek és rosszindulatúnak” nevezte a legújabb jelentést.

Ehelyett Orbán szerint a NATO „egyre inkább háborús szervezetként viselkedik”, hozzátéve, hogy Magyarország nem járul hozzá a szövetség segélyeinek Ukrajnának juttatásához.

Július 1-jén Magyarország vette át az Európai Unió hat hónapos soros elnökségét.

Ennek során Magyarország elfogadta a „Make Europe Great Again” szlogent, amely emlékeztet a „Make America Great Again” kampányszlogenre, amelyet Donald Trump volt amerikai elnök, hangos NATO-kritikus hirdetett.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az EU-tagok csütörtöki bojkottjáról kérdezve igyekezett elhatárolni a tömböt Orbán önmaga „béke”-kezdeményezéseitől.

„A soros elnökség nem képviseli az EU-t külső szinten” – mondta Michael. „Ez az epizód az EU erős eltökéltségét mutatja Ukrajna támogatása mellett, valamint azt az erős elhatározást, hogy minden erőfeszítést fenntart, hogy nyomást gyakoroljon Oroszországra” – tette hozzá Michael.

Finnország, a NATO új tagja és régóta EU-tag, kijelentette, hogy nem aggódik a két blokk közötti súrlódás miatt. Jelenleg az EU-nak és a NATO-nak összesen 23 tagja van.

„Nem aggódom túlságosan a megosztottság miatt, mert Viktor kisebbségben van, de alapvetően nem értek egyet a megközelítésével, és hangosan kimondom” – mondta csütörtökön Alexander Stubb finn elnök Orbánra utalva.

„Szerintem nincs értelme a nemzetközi jogot sértő autoriter rendszerekkel társalogni.”

„Orbán Viktornak nincs mandátuma [Nato] „A koalíciótól vagy az EU-tól nem lehetnek tárgyalások” – tette hozzá Stubb.

Az Orbán-ellenes tiltakozások Európa-szerte tetőzésekor sem tartotta vissza magát a magyar vezető attól, hogy Trumpot preferálja a közelgő amerikai választásokon. Ez egy érthető preferencia, amelyet nem kell széles körben megosztani a kontinensen.

Stubb bizalmát fejezte ki Biden vezetése iránt, és kijelentette, hogy „egyáltalán nem aggódik az Egyesült Államok jelenlegi elnökének vezetési képessége miatt”.

Trump már 2016-os hivatalba lépése előtt is kritikus volt a NATO-val szemben. Megfogadta, hogy megszünteti az Ukrajnának nyújtott amerikai segélyeket, ha megnyeri a novemberi választásokat.

A hét elején a republikánus vezető azt mondta, hogy „korábban nem tudta, mi az a NATO”, de nem is vett rá „két percet, hogy rájöjjön”.

Márciusban Trump és Orbán a Mar-a-Lagoban, a volt elnök privát klubjában és floridai otthonában találkozott. A találkozón Trump dicsérte Orbánt.

„Orbán Viktornál nincs jobb, okosabb vagy jobb vezető” – fogalmazott. – Csodálatos.

Jake Sullivan, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója nem volt hajlandó találgatni arról, hogy Orbán csütörtöki oroszországi és kínai látogatását egyeztették-e Trumppal, és „kalandosnak” minősítette az utazásokat, és nem egyeztetett az ukránokkal.