Magyarország jóváhagyja Svédország NATO-csatlakozását, elhárítja az utolsó akadályt

Türkiye megakadályozta Svédország tagságának elismerését, és keményebb fellépést követelt a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) fegyveresei ellen.

Svédország megváltoztatta törvényeit és enyhítette a fegyvereladási szabályokat, hogy kiengesztelje Turkiye-t. Tayyip Erdoğan elnök a megállapodást az F-16-os vadászrepülőgépek Törökországnak történő eladásának amerikai jóváhagyásához kötötte, Ankara pedig most azt várja az Egyesült Államoktól, hogy az Egyesült Államok Kongresszusától jóváhagyást kapjon.

Magyarország húzódzkodása kevésbé formális jellegű, Budapest jórészt haragját fejezi ki Orbán Viktor nacionalista miniszterelnök uralma alatt a demokratikus fejlődés irányával kapcsolatos svéd kritikák miatt, semmint konkrét követelések miatt.

Türkiye aláírása volt az utolsó csepp a pohárban, hogy Magyarország sorra kerüljön a NATO-szövetségesek nyomására.

Svédország és Finnország, amelyek 1814 óta nem álltak háborúban, a szövetség legjelentősebb terjeszkedése azóta, hogy az 1990-es években Kelet-Európába költözött.

Míg Svédország az elmúlt évtizedekben fokozta az együttműködést a szövetséggel, hozzájárulva az olyan helyeken végzett műveletekhez, mint Afganisztán, tagsága megkönnyíti a védelmi tervezést és az együttműködést a NATO északi szárnyán.

Svédország erőforrásokat is bevon a szövetségbe, például a balti-tengeri viszonyokhoz igazodó legmodernebb tengeralattjárókat és a hazai gyártású Gripen vadászgépek jelentős flottáját. Növeli a katonai kiadásokat, és idén el kell érnie a NATO GDP-jének 2 százalékát.