„Magyarország már nem demokrácia” – mondja az ellenzéki vezető

Az évek óta tartó kitartó demokratikus eróziót követően az ellenzéki beállítottságú magyarok már a jövő évi parlamenti választások küszöbén állnak – ahol azt remélik, hogy végre menesztik populista és magát liberálisnak mondó miniszterelnöküket, Victor Arbant.

Fő meggyőződésük? Márki-Zay Péter mérnökből politikus lett a múlt hónapban megnyerte az ellenzéki előválasztást, és többpárti jegyre vezette a koalíciót. Márki-Zay, aki jelenleg egy közép-magyarországi kisváros polgármestere, a Közép-Európa Hét keretében csütörtökön az Atlantic Council Európai Központjában vázolta fel a hazája előtt álló helyzetet.

„Tisztán objektíven mérve Magyarország már nem demokrácia” – mondta. „Nincs jogállamiság, nincs sajtószabadság, a választások nem szabadok és tisztességesek.” Márki-Zay azonban hozzátette, még van remény Orbán és kormányzó Fidesz-pártja ellen fordítani a demokrácia számára oly nagyon szükséges győzelmet a térségben.

A beszéd, amelyet Daniel Fried, a Weiser család prominens tagja a Házban és az Egyesült Államok volt lengyelországi nagykövete mondott, szakított az újonnan megkoronázott ellenzéki vezető, Orbán ellen indított perével, és azzal, hogy a nemzetközi közösség hogyan segíthet.

Nézze meg az egész eseményt

Orbánnak nincsenek valódi elképzelései

• Talán éppen ellenkezőleg – különösen, ha Orbánt gyakran „konzervatívként” jellemezik –, Markey-Jay gyorsan népszerűsítette saját konzervatív hitvallását: ragaszkodik a kereszténységhez és a nemzeti hagyományokhoz, személyesen pedig ellenzi az abortuszt és a válást. De úgy véli, a kormánynak nincs dolga a válás vagy az abortusz megelőzése érdekében, és támogatja a szabadpiacot és a zöld politikát. – Ami Orbán urat illeti, nem tartom sem kereszténynek, sem konzervatívnak. Márki-Zay rámutatott, hogy a magyar vezető élete során az ideológiák változtak, és végül egy „egypártállamot” fogad el.

• Ehelyett Margi-J azzal érvelt, hogy a városhoz való ragaszkodás vált a fő sportággá, Orbán pedig barátait igyekszik gazdagítani, ugyanakkor a hatalmat megszilárdítani olyan módszerekkel, mint a média ellenőrzése. „Pénzben Urbannak nincsenek valódi értékei. Kommunizmus, fasizmus – mindegy. A korrupció, ez Urban állandó értéke.” – mondta Marki-Zay.

„Több Európát”

• Orbán EU-ellenes feszültségeket szít, Marquez-J azt mondja, hogy „szilárd híve a föderatív Európa”.-És azt mondja, a magyarok többsége így érez.

• Az Osztrák-Magyar Birodalmat a tizenkilencedik század végén és a huszadik század elején az európai integráció ékes példájának nevezte. „Problémák vannak az EU-ban – ez kétségtelen” – mondta. „De a megoldás nem kevesebb Európa. A megoldás továbbra is Európa.”

• Marquez azt is elmondta, hogy az EU keleti részében fokozódó feszültségek közepette Oroszország számára fontos volt, hogy visszavonuljon szakítási kísérletei ellen, és energiával vértezze fel magát. „A Kelet fontos kereskedelmi partner, és nekünk… kölcsönösen előnyös alapon kell foglalkoznunk velük, és nem szabad feladni a magyar nemzeti érdekeket.”

Konkrét támogatás

• A jövő tavasszal esedékes parlamenti választások miatt Marquez-J azt mondta, hogy az Orbán-kormány olyan taktikához folyamodik, mint például a választójogi törvény megváltoztatása a kedvező szavazás érdekében. „Semmi akadálya a Fidesznek abban, hogy szavazókat mozgasson és népességet toljon el a hintanegyedekben.”

• A nemzetközi közösség segíthet – tette hozzá. Ám a széleskörű elítélés helyett el kell különítenie különösen Orbán bűneit, például kormánya által az ellenzék jelöltjei számára a közszolgálati sugárzási idő korlátozását. Marki-Zay mondta: „Ha ezekre a konkrét kérdésekre összpontosít, amelyek felháborítóak a tisztességes Fides-szavazók számára, segíthet.”

Don Belesch az Atlantic Council új atlantista tanítója.

Kapcsolódó szakértők:
Daniel Fried És
Don Belescsuk

Kép: Peter Marquez miniszterelnök ellenzéki pártok közös demonstrációját nézi az 1956-os magyar felkelés 65. évfordulója alkalmából Budapesten, 2021. október 23-án. Fotó: Morton Monas / Reuters.