Magyarország nemi diszkriminációra hivatkozva nem hajlandó csatlakozni az Európai Unióhoz

Magyarország nem vesz részt uniós szintű startupokat támogató programban, mivel a nemek közötti sokszínűség a csoport egyik alapértéke.

Az Európai Startup Nemzetek Szövetsége (ESNA) a 2021-ben létrehozott, startupbarátabb politikák kidolgozásán dolgozó kormányok fóruma. Eddig kilenc tagja van, de reméli, hogy a következő hónapokban még több taggal bővül. Az ESNA azt tervezi, hogy nyomon követi az előrehaladást és megosztja a legjobb gyakorlatokat az induló vállalkozások számára fontos szakpolitikai területeken, mint például a részvényopciókra vagy a műszaki vízumokra vonatkozó nemzeti szabályok megváltoztatása.

Minden országnak, amely csatlakozni kíván a fórumhoz, alá kell írnia a nyilatkozatot EU Startup Nations Kiválósági szabvány (SNS), a legjobb gyakorlatok listája a kormányok számára, hogyan hozhatók létre startup-barát irányelvek. 26 uniós kormány és Izland írta alá a dokumentumot.

Magyarország azonban úgy döntött, hogy nem teszi le a nevét, mert az egyik pontja nemi diszkriminációt említ – mondja Salitnak két, a témában jártas ember.

„A kormányoknak kellő figyelmet kell fordítaniuk és az intézkedéseket sorrendben kell végrehajtaniuk, hogy támogassák kezdeményezési politikájukban a sokféleséget és a befogadást, miközben megőrzik a demokratikus értékeket” – mondja a záradék. Ez úgy valósítható meg, hogy „az induló vállalkozásokat ösztönözzük arra, hogy faji, nemi, vallási, életkori és szexuális irányultság szerinti munkaerőt vegyenek fel”.

„Kár, hogy Magyarország az egyetlen uniós ország, amely nem akar csatlakozni az ESNA-hoz és az SNS-hez, mert célja, hogy segítse a tagokat olyan szabályozási változtatásokban, amelyekre a magyar környezetnek valóban szüksége van” – mondta. Biás Csongor, a Startup Hungary civil szervezet ügyvezető igazgatója.

„A magyar kormány nagyon aktívan alakítja a helyi startup környezetet, sajnos sokszor úgy, hogy mérgező közfinanszírozási lehetőségekkel árasztja el a piacot, nem pedig egy startupbarát jogi környezet kialakításával.”

Magyarország startup ökoszisztémája

A magyar startup ökoszisztéma mindezek ellenére növekszik. 2022-ben az ország startupjai 60%-kal több tőkét vontak be, mint az előző évben; Összesen 180 millió euró a Startup Hungary legfrissebb jelentése szerint.

Olyan cégeknek ad otthont, mint a Prezi, az Accel által támogatott prezentációs eszköz, több mint 100 millió felhasználóval világszerte, és a csalásmegelőzési startup, a SEON, amely tavaly 87,1 millió eurós B-sorozatot gyűjtött össze.

A magyar alapítók azonban azt mondják, hogy számos szabályozási kihívás kihívás elé állítja növekedésüket. A Startup Hungary jelentésére válaszolók több mint fele azt mondta, hogy kevesebb bürokráciát és kedvezőbb adózást szeretne a startupok számára. Problémát jelent az átláthatatlan részvényopciós rendszer is: a startupok 55 százalékának nincs hivatalos terve – hiszen egy magyar cégen belül nehéz megvalósítani.

Orbán Viktor konzervatív budapesti kormánya nagy múltra tekint vissza az úgynevezett hagyományos társadalmi értékek népszerűsítésében, az LMBTQ+ közösség diszkriminációjában és a „gender” kifejezés ellen. 2021-ben a kormány betiltotta a homofóbiát és a nemváltást népszerűsítő anyagok használatát az iskolákban, 2020-ban megtiltotta a transznemű emberek nemének megváltoztatását a hivatalos dokumentumokban, 2018-ban betiltotta a nemi tanulmányokat a nemzeti egyetemeken, és szorgalmazta a „nemek közötti egyenlőség” kifejezés eltávolítását. Más uniós dokumentumokból.

A magyar kormány nem reagált Siftet kommentárkérésére.

Zosia a Vanad Salif közép- és kelet-európai tudósítója. től tweetel @zosiawanat