Magyarország: Orbán modelljének ez a vég kezdete? | Európa | Hírek és aktuális események a kontinens minden részéről | DW

Orbán Viktor magyar miniszterelnök több mint egy évtizede komoly fejfájást okoz az Európai Uniónak. Brüsszel nem találta meg a módját annak, hogy hatékonyan szankcionálja Magyarország antidemokratikus átmenetét, ehelyett a vitákba bonyolódott arról, hogy ezt tegye-e, és hogyan. Eközben Orbánnak sikerült taktikai játszmákkal megbénítania az EU-t, vagy vétóval fenyegetőzött különféle külpolitikai vagy költségvetési kérdésekben.

De most, hogy minden fronton szembeszel szemben, Orbán uralma fordulóponthoz érkezett. A kormányfő Putyin-barát álláspontjával elszigetelte Magyarországot az EU-n belül, méghozzá szakítva legközelebbi szövetségesével, Lengyelországgal. Brüsszel eddig váratlanul megszorult, és korrupciós vádak miatt nem fizette ki a COVID-19 helyreállítási alapot. Szintén a következő hónapokban várható döntés arról, hogy a koalíció új jogi mechanizmusának részeként szankciókat vezetnek-e be az ország ellen. A legfrissebb döntés értelmében Brüsszelnek lehetősége van arra, hogy megszüntessen minden támogatást Magyarország számára, és minden eddiginél sürgősebben megszakítja a hozzáférést az országnak milliárdokhoz.

Ráadásul itthon is vannak problémák. Már most látszik, hogy Magyarország súlyos gazdasági válság előtt áll, és Orbán drága társadalmi modellje, amellyel a társadalom nagy rétegeit tartotta összhangban, már nem tartható fenn. Bár a miniszterelnök és Fidesz-pártja áprilisban történelmi választási győzelmet aratott, a jelenlegi nemzetközi és hazai helyzet az orbán-modell végének kezdetét jelentheti.

Az ukrajnai orosz háború el nem ítélése

Az EU többi kormányától eltérően Orbán és kormánya még mindig nem ítélte el egyértelműen Oroszország Ukrajna elleni háborúját. És a tények durva elferdítésével Orbán úgy tűnik, elhiszi, hogy a Nyugat okolható a háborúért.

Néhány napja egy beszédében azt mondta, hogy Nyugat-Európának ideje megérteni, hogy nem az Oroszország elleni háború megnyerése a cél, hanem a béke végre elérése.

Többször is azzal vádolta az EU-t, hogy inkább háborút finanszíroz, mint békét, és olyan nyugati „üzleti köröknek” dolgozik, akik szerinte Soros György amerikai milliárdos által képviselt „háborúsítók”. Felszólalt az Oroszország elleni uniós szankciók ellen is. Sikeresen megvétózta a magyar kormány azt az EU-kísérletet is, amely a háborús bűnöket dicsőítő orosz ortodox egyházfő, Kirill pátriárka szankcióira irányult.

Magyarország és Oroszország vezetői különösen közel állnak egymáshoz

Lengyelország messze van Magyarországtól

Jaroslaw Kaczynski, Lengyelország miniszterelnök-helyettese, a kormányzó nemzeti-konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párt vezetője már régen lefújta a felsőbbrendűségét Putyinnal szembeni baráti hozzáállása miatt, és ha régi szövetségese, Orbán vak az ukrajnai orosz háborús bűnökre. , meg kell néznie a szemét.

Ahogy Lengyelországban, úgy Orbán Putyin-barát álláspontja is ráébresztheti Brüsszelt és az egyes EU-tagállamokat, hogy a magyar kormányfővel a demokráciáról, a jogállamiságról konstruktív, eredményes tárgyalások már nem lehetségesek. és alapvető uniós értékeket.

Ennek következményei lehetnek Magyarországra nézve, amikor az Európai Bizottság és a blokk tagállamai a következő hónapokban döntenek arról, hogy megvonják-e a támogatást Budapestről, mert az megsértette a törvényi feltételeket. Az ország eddig néhány tagállam támogatására támaszkodott. Már nem biztos.

Kaczynski (jobbra) elhatárolódott korábbi partnerétől, Orbántól

Minden uniós támogatást le lehetne vágni

Az EU április végén indított jogi mechanizmus eljárást Magyarország ellen – a mechanizmus 2021 elejei életbe lépése óta először tett ilyet uniós tagállam ellen. Az úgynevezett költségvetési feltételességi eljárással könnyű szankcionálni az EU-tagokat törvénysértésért. Más eljárásokban a tagországok egyhangú szavazata szükséges, ehhez az eljáráshoz a képviselők 55%-os minősített többségének egyetértése szükséges, ami a választókerület lakosságának legalább 65%-a.

Múlt héten új jogalkotási jelentést tettek közzé Brüsszelben, amely felméri a tagállamok elleni pénzügyi szankciók lehetséges mértékét. A Magyarországnak nyújtott uniós támogatások leállítása indokolt és szükséges, mert a jogállamiság megsértése olyan súlyos, régóta fennálló és rendszerszintű, hogy nem biztos, hogy egyetlen euró sem védett a korrupciótól és a visszaélésektől.

Merkel nem mutatott elég politikai akaratot

Bár Daniel Freund német EP-képviselő rendelte meg a jelentést, azt az Európai Parlament összes jelentős frakciója támogatta, beleértve a Zöldeket, a szociáldemokratákat, a liberálisokat és a konzervatív Európai Néppártot (EPP), amelynek a Fidesz is tagja volt. 2021. március.

„Ez a jelentés erős jogi jelzést küld arra vonatkozóan, hogy semmi sem akadályozza a Magyarországnak szánt finanszírozás teljes csökkentését” – mondta Freund a DW-nek. „Most a kérdés az, hogy a Bizottságnak meglesz-e a politikai akarata ennek végrehajtására.” Freund szkeptikusnak tűnt, amikor az Európai Bizottság elnökét, Ursula von der Leyent kemény kritikával bírálták: „Több európai parlamenti határozat tétlenséggel vádolta, ami rendkívül kivételes és önmagáért beszél” – mondta.

Megvan-e Ursula van der Leyennek politikai akarata, hogy engedélyezze Orbánt (balra)?

Kim Lane Scheppele, az amerikai Princeton Egyetem politológusa és a jelentés egyik szerzője a DW-nek azt mondta, hogy az EU-nak már régen megvoltak a jogi eszközei Orbán engedélyezéséhez. „A politikai akarat azonban hiányzik, és az egyik legnagyobb akadályt Angela Merkel volt német kancellár jelenti. […]” azt mondta.

„Most a Bizottságnak meg kell értenie, hogy kivétel nélkül minden állami intézmény Orbán politikai irányítása alatt áll, és ha nem veszik el tőle a pénzt, úgy folytatja, mint korábban.”

Magyarországon társadalmi tiltakozások törtek ki

Kovács Zoltán magyar kormányszóvivő egy blogbejegyzésében így nyilatkozott: „A liberális lázadók újabb zaklatási köre az Európai Parlamentben egyszerűen a politikai gyűlöletet és saját politikai programjukat szolgálja a peremen.”

Orbán beszédében azt mondta, Magyarországot az Európai Parlamentben olyan jelenetekben támadták meg, mint az „intifáda és a viviszekció”. Rámutatva arra, hogy uniós forrásokat is felhasználtak a magyar orvosok és tanárok béremelésére, burkoltan hazaárulással vádolta a magyar ellenzéket, amiért részt vett ebben a gyakorlatban.

Ez a kemény retorika nem véletlen. Orbánnak és kormányának nagy anyagi tétje van. Magyarország az évek során nagylelkű szociális és fiskális politikát folytatott annak érdekében, hogy a Fidesz szavazóit a pályán tartsa. Az áprilisi parlamenti választások előtt a kormány adókedvezményeket és pénzügyi segítséget ajánlott fel. De ez láthatóan véget ért.

Ugyanez a kormány az elmúlt napokban sietve visszavonta a szociális intézkedéseket és az adómentességeket. Úgy tűnik, komoly megszorítások következnek.

A dühös emberek már évek óta az első nagyobb társadalmi tiltakozáson az utcára vonultak, ami napi tiltakozásra késztet Nepsava Az újság azt írta: „Ezek a hanyatlás jelei.”

Ez a cikk eredetileg német nyelven íródott