Magyarország részesedést vásárol a világ egyik legnagyobb gázmezőjében

Szijjártó Péter azeri kollégájával, Cejhun Bajramovval tartott sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a megállapodás „új dimenziót nyit Magyarország energiabiztonságában… és nagyon előkelő pozícióba segíti az országot a világ energiapiacán”. .”

Szyjardo szerint az azerbajdzsáni Shah Deniz gázmezők közel 30 milliárd köbméter gázt termelnek évente, amelynek nagy részét a Déli Gázfolyosón keresztül exportálják Európába.

„Gyakorlatilag a miénk lesz a gázszükségletünk nagy részét fedező erőforrás, és az ország védettebb lesz az energiapiacok jelentős ingadozásaival és bizonytalanságaival szemben” – mondta a miniszter.

Szijjártó kiemelte Magyarország és Azerbajdzsán stratégiai partnerségét, hozzátéve, hogy Azerbajdzsán „Magyarország energiaellátásában a legfontosabb partner” státusza „jelentős szintű biztonságot” jelent Magyarország számára.

A miniszter megjegyezte, hogy Magyarország az év elején összesen 50 millió köbméter gázt vásárolt Azerbajdzsántól, és mindkét fél kész az együttműködés folytatására. Közölte azt is, hogy júliusban Azerbajdzsán, Grúzia, Románia és Magyarország vegyesvállalatot hoz létre a Kaszpi-tenger térségében termelt zöldenergia Közép-Európába importálására.

A magyar olaj- és gázipari társaság, a MOL eddig mintegy 2 milliárd dollárt fektetett be Azerbajdzsánban, „a MOL-t az azerbajdzsáni tengeralattjáró gázmezők harmadik legnagyobb tulajdonosává tette” – tette hozzá Szijjardo. A MOL tavaly 5 millió hordó olajat termelt ki ezekről a mezőkről, ami a MOL-csoport teljes kitermelésének mintegy 15 százaléka.

A MOL és a SOCAR megkezdte a tárgyalásokat a cseppfolyósított földgáz vásárlására vonatkozó átfogó megállapodás megkötéséről – mondta Szjjardo.

Szijjártó egy másik témában méltatta a magyar-azeri kapcsolatokat, mondván, ez egy példa a kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolatok előnyeire és biztonságára. Mindkét ország úgy érezte, hogy az elkövetkező éveket inkább a szövetségnek kell eldöntenie, mint a konfliktusnak – mondta.

Amikor Magyarország 2010-ben stratégiai partnerséget indított Azerbajdzsánnal, „nagyon rossz kritikákat és sok vádat kapott európai partnereitől” – mondta Szyjardo. „Ezek ugyanazok a partnerek, akik fontos országnak tartják Azerbajdzsánt, amióta nagyüzemi gáztermelésbe kezdett.”

Azerbajdzsán nélkül Európa energiaszükségletét nem lehet hosszú távon és fenntartható módon kielégíteni – mondta.

Szijjárdó elmondta, hogy Magyarország a július 1-jén kezdődő EU-elnöksége alatt minden erőfeszítést támogat a térség stabilitásának elősegítésére.

„Gondoskodni fogunk arról, hogy az EU kiegyensúlyozott intézkedéseket hozzon. Azt akarjuk, hogy az EU elkerülje a fellángolásokat, ellenkező esetben Magyarország felszólította az EU-t, hogy Azerbajdzsánnak 10 millió dolláros támogatást nyújtson az örményországi aknamentesítésre.

„Az azeri és az örmény nép is megérdemli, hogy újra békében élhessen” – mondta.

Az MVM állami energiaipari konszern megállapodást írt alá az azerbajdzsáni Southern Gas Corridor CJSC-vel a Shah Deniz gázmező 5 százalékos részesedésének megvásárlásáról – közölte Lantos Csaba energiaügyi miniszter az MTI-vel telefonon.

A Shah Deniz a világ egyik legnagyobb, a BP által üzemeltetett mélytengeri gázmezője – mondta Landos, hozzátéve, hogy az MVM-csoport részesedésével nagy mennyiségű földgázhoz juthatna Magyarország.

A megállapodás meghatározza azt a mennyiséget, amelyet mindkét fél 2050-ig kitermelhet a Kaszpi-tengerből – mondta, hozzátéve, hogy más potenciális új területeken is van lehetőség kitermelésre.

Landos szerint az ügylet az MVM legnagyobb befektetése, a tranzakció nem rótt többletterhet az állami költségvetésre, hiszen a társaság saját forrásból vásárolt részvényeket. A tranzakció várhatóan néhány hónapon belül lezárul – mondta.