Magyarország új ösztönzőkkel igyekszik felszabadítani a 15 milliárd eurós Covid helyreállítási alapot

A magyar kormány több engedményt is tett az Európai Bizottságnak a jogállamiság és az átláthatóság elhúzódó kudarcai miatt, amikor egy mintegy 15 milliárd euró értékű világjárvány helyreállítási alapot próbál felszabadítani az ország pénzügyi piacainak válsága közepette.

Budapestnek nem sikerült megkapnia a Covid-járvány utáni javaslatát a bizottságtól, amelyet tavaly májusban nyújtottak be, de elakadt a brüsszeli aggodalmak miatt a gyanús korrupció és szabálysértés miatt. Magyarország elutasította ezeket a panaszokat.

Az ebből adódó, mintegy 7 milliárd eurós támogatások és mintegy 8 milliárd eurós csökkentett kamatozású hitelek finanszírozási hiánya súlyosbította az infláció és az energiaárak okozta válságot. Idén több mint 10 százalékot esett az euróval szemben, míg a lengyel zloty 4 százalékot, a cseh korona pedig keveset erősödött.

A befektetők figyelik a Bizottság reakcióját Magyarország tervsorozatára, miután Orbán Viktor magyar miniszterelnök optimista képet festett az uniós tárgyalásokról egy mezőgazdasági fórumon.

„Minden készen áll egy megállapodásra az Unió és Magyarország között, amit szerintem mindkét fél szeretne” – mondta Orbán csütörtökön. „Olyan javaslatot tudtunk tenni, amely megfelelt a közbeszerzésekkel, a joggyakorlattal, a jogalkotást megelőző nyilvános konzultációkkal és az energiarendszer megváltoztatásával kapcsolatos igényeiknek.”

Magyarország azon döntését, hogy részletes engedményeket tesz a jogállamiság terén, néhány európai tisztviselő üdvözölte, de tekintettel a két fél közötti ügyek összetettségére, sok munka vár még hátra az előrelépésig. A képviselők arra figyelmeztettek, hogy a több milliárd eurós mentőalap felszabadításáról szóló döntés komoly visszhangot válthat ki az Európai Parlamentben, ha úgy tűnik, a magyar engedmények nem mennek elég messzire.

Brüsszel áprilisban külön eljárást indított Magyarország jogi bejegyzésével kapcsolatban, amely több milliárd eurós uniós támogatás visszatartásához vezethet, ha nem sikerül rendezni a Brüsszel és Budapest közötti nézeteltéréseket.

Orbán csütörtökön kijelentette, hogy Magyarországnak sikerült „leválasztania a nemi kérdésekben meglévő nézeteltéréseket a pénztől”, ami azt jelenti, hogy a kormány a továbbiakban nem fogja a finanszírozás hiányát a „homosexuális propagandát” az iskolákban betiltó, vitatott törvényekre adott uniós visszhangra okolni. Nyomja meg. Brüsszel mindig is azt mondta, hogy nem az LMBTQ-törvények a források visszatartásának okai – az átláthatóság hiányára és a korrupciógyanúkra hivatkozva –, de Budapest egy éve kitart ehhez a vonalhoz.

Orbán kabinetfőnöke, Gulyás Gergely csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondta, Budapest több kiemelt területen is elfogadta az EU követeléseit.

Magyarország 15 százalék alá csökkenti az egypályás uniós és hazai valutára kiírt közbeszerzési pályázatok arányát – mondta Gulyás, időkeretet nem közölve.

A korrupciós büntetőügyekben az új igazságszolgáltatási ág arra kényszerítheti majd az ügyészeket, hogy folytassák a nyomozást vagy küldjék bíróság elé az ügyeket, kezelve a korábban elakadt fontos ügyekkel kapcsolatos gyakori panaszokat.

Orbán ígéretei azonban önmagukban nem lesznek elegendőek a piacok megnyugtatására – mondta Peter Virovaks, az ING közgazdásza. „A piac az EU-ra vár. Azt akarják [Commission president Ursula] Van der Leyennek elő kell állnia, és pozitív üzenetet kell küldenie, ami azt jelenti, hogy igen, megegyezünk, és hamarosan.”

A bizottság szóvivője megerősítette, hogy Magyarország a múlt héten reagált az EU költségvetési források befagyasztására irányuló lépésére a törvénysértések ellen. Ezt vegye figyelembe, mielőtt a következő lépésekről dönt.

Jan Lipavsky, az EU soros elnökségét betöltő Csehország külügyminisztere a legutóbbi megbeszélésekre vonatkozó kérdésre azt mondta: „Minden fél érdeke, hogy megoldást találjanak, ezért törekedjünk rá.”