Magyarországon példátlan: viharos politikai környezetben közelednek az európai parlamenti és az önkormányzati választások

Ez a cikk előfizetőink számára van fenntartva

A közelgő magyarországi választások már több szempontból is érdekesek. A két évtizeddel ezelőtti európai uniós csatlakozás óta először tartanak magyarok európai parlamenti (EP-) választást a polgármester- és önkormányzati választással egy napon. Magyarország 21 EP-képviselője mellett a választópolgárok Budapest főpolgármesterét, 3177 polgármestert, mintegy 16 500 önkormányzati képviselőt, 432 megyei tanácsot és 33 fővárosi tanácsot választanak.

A választásokon körülbelül 33 800 000 szavazólap készül, köztük egy EP, 7 800 önkormányzati és 2 200 országos szavazólap. Az európai választásokat hagyományosan kulcsfontosságú lehetőségnek tekintik az ország gyenge és széttagolt ellenzéki pártjai számára. A kifejezetten a jelenlegi Fidesz-kormánynak kedvezõ magyar választási szabályok a baloldaltól a szélsõjobb felé kényszerítik az ellenzéki pártokat a koalíciós kampányra.

Az európai parlamenti választásokon azonban az arányos választási rendszer lehetővé teszi, hogy a pártok külön-külön versenyezzenek, és általában jobban teljesítsenek, mint az országos választások, legalábbis a megszerzett mandátumarány tekintetében. Ennek nem feltétlenül az az oka, hogy a választók az ellenzéket támogatják, vagy jobban büntetik a kormányt. Magyarország országos választási rendszere erősen torz, a célzott és némileg gerrymanderált újraelosztási és győzelmi juttatások révén Orbán Viktor miniszterelnök populista és nacionalista pártja, a Fidesz-KDNP megszerezheti a parlamentek mintegy kétharmadát, a nemzeti szavazatok 50 százaléka körül. . helyet, és megtartja többségét. A 2019-es európai parlamenti választáson Magyarország 13 európai parlamenti mandátumát a Fidesz szerezte meg a szavazatok 52 százalékával, 8 pedig az ellenzéké – nem látványos ellenzéki győzelem, de jobb, mint amit megszoktak.

Amikor a Fidesz-kormány június 9-én bejelentette, hogy az európai parlamenti népszavazással egy időben önkormányzati választást is tart, sokan kétkedve fogadták a döntést, és azt feltételezték, hogy ez egy újabb választási eszköz, amely a hivatalban lévők javára szolgál. Ez nem feltétlenül így van, és a két választás összevonása előnyös lehet a kormánypárti jelölteknek, de hátrányt is jelenthet számukra. Az európai parlamenti és önkormányzati választásokon való részvétel Magyarországon általában alacsony, átlagosan 30-35 százalékos. 2019-ben az egyik legmagasabb részvételi arány az európai uniós választásokon 43,58% volt, ami még mindig csaknem tíz ponttal elmarad az európai átlagtól.

A helyhatósági választások kiegészítése minden bizonnyal sokat tenne. A városi választók általában jobban részt vesznek az európai parlamenti választásokon, és a Fidesz reménykedhet abban, hogy a polgármesteri versenyhez való kapcsolódásuk növeli a vidéki részvételt.