A fekete lyukak nem élnek, de kiderül, hogy dobog a szívük – ha hatalmas mennyiségű gázt fogyasztanak. Új kutatások fedezték fel, hogyan működik ez a szív.
amikor Fekete lyukak A fekete lyukak kettős rendszerben léteznek – egy másik csillaggal megosztva a pályát –, és gázt vonhatnak ki egy csillagtársból. Amikor ez megtörténik, a gáz összenyomódik, és hihetetlenül magas hőmérsékletre hevül, és a folyamat során rengeteg röntgensugárzást bocsát ki. Ezzel a folyamattal a csillagászok először azonosítottak fekete lyukakat a híres esetben Cygnus csillagkép X-1egünk egyik legfényesebb röntgenforrása.
Ennek a falánk erjedésnek a közepette, amely több ezer vagy akár több millió évig is eltarthat, néha hatalmas robbanás következhet be. Ez hirtelen gyújtás röntgensugarak Hatalmas mennyiségű anyag egyszerre történő gyors felhasználásának eredménye.
A csillagászok sok ilyen kitörést tanulmányoztak az évek során, de ezeknek a kitöréseknek a részletes megfigyelése néha furcsa viselkedést tárt fel. Az általános fellángolás mellett van némi változékonyság is, ami a fellángolás eseményébe beépülő, szabályos aktivitásimpulzus. A csillagászok ezeket az impulzusokat szívverés-fellobbanásnak nevezik, mert viselkedésük az emberi szívverés EKG-jeléhez hasonlít, lassú emelkedéssel és gyors eséssel, majd vissza a normál értékre.
Kapcsolódó: Mi a legnagyobb fekete lyuk az univerzumban?
A pekingi Kínai Tudományos Akadémia Részecske-asztrofizikai Kulcslaboratóriumának csillagászcsoportja tanulmányozta a legújabb szívverést, és egy kutatási cikkben leírta azt a folyamatot, amely ezt elősegítheti. Megjelent az arXiv preprint adatbázisbanMunkájukat benyújtották publikálásra a The Astrophysical Journalban.
Az általuk vizsgált ragyogás az IGR J17091-3624 fekete lyukból származik, amely 28 000 fényévnyire található a Földtől. A Neutron Star Interior Composition Explorer (NICER) és a Nuclear Spectroscopic Telescope Array (NuSTAR) 2022-es röntgenfelvételei alapján a csapat egyértelmű bizonyítékot talált arra, hogy szívverésszerű jel van a fényben. A szívverések részletes jellemzőit tanulmányozva arra a következtetésre jutottak, hogy az ilyen típusú impulzusok a fekete lyukat körülvevő anyagon belüli kölcsönhatások és instabilitások következményei.
Amikor az anyag beleesik egy fekete lyukba, nem csak összenyomódik, hanem vékony, gyorsan forgó korongot képez. Ennek a korongnak a belső széle lefelé billen a fekete lyuk eseményhorizontja felé, míg a lemez többi része röntgensugárzástól izzik. Ez rendkívül instabil helyzetet teremt, ahol a korong sugárzása versenyez a fekete lyuk gravitációs erejével.
A szívverés előidézéséhez a korong átmenetileg szétesik, elveszíti kohézióját, és nagy tömegű anyagot küld a fekete lyukba. Ez hatalmas mennyiségű sugárzást bocsát ki, ami beindítja a szívverést. A sugárzás ezután felmelegíti a gázt, átmenetileg megakadályozva annak leesését. A gáz ezután stabilizálódik, mielőtt a folyamat megismétlődik, megnyitva az utat egy újabb szívverés előtt.
Ezek a szívverésjelek hihetetlenül ritkák – a több száz ismert fekete lyuk közül csak két fekete lyuk mutatta őket –, de a kutatók remélik, hogy többet is tanulmányozhatnak, mivel értékes betekintést nyújtanak a fekete lyukak és környezetük közötti kapcsolatokba.
„Utazási specialista. Tipikus közösségi média tudós. Az állatok barátja mindenhol. Szabadúszó zombinindzsa. Twitter-barát.”
More Stories
A SpaceX Polaris Dawn űrszondájának legénysége a valaha volt legveszélyesebb űrsétára készül
Egy őskori tengeri tehenet evett meg egy krokodil és egy cápa a kövületek szerint
Egyforma dinoszaurusz-lábnyomokat fedeztek fel két kontinensen