Németországot Oroszország és Kína kémkedési hulláma fenyegeti

Csak ebben a hónapban hat feltételezett kémet tartóztattak le Németországban, az orosz és kínai kémkedéssel kapcsolatos vádak özönévé váltak.

A szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) számára ez különösen kínosnak bizonyult, hiszen a júniusi európai parlamenti választáson két legjobb jelöltje került a kereszttűzbe.

Letartóztatták Maximilian Krah európai parlamenti képviselő, a párt listavezetőjét, akit azzal gyanúsítanak, hogy Kína javára kémkedett. Jian Jiet azzal vádolják, hogy „kínai hírszerző szolgálat alkalmazottja”.

Az ügyészség maga a politikus ellen is megkezdte az előzetes vizsgálatot az oroszbarát és kínai forrásokból származó állítólagos kifizetések miatt. Mr. Krah tagadja, hogy bármiféle jogsértést követett volna el.

Napokkal korábban Peter Bystron, az AfD párt listájának második tagja tagadta azokat az állításokat, amelyek szerint pénzt kapott volna az Európa Hangja weboldalról, amely az európai hírszerzés szerint az orosz hírszerzés frontja volt.

De a vádak messze túlmutatnak az AfD-n.

Letartóztattak két orosz származású német állampolgárt, akiket azzal gyanúsítanak, hogy szabotálni akarták az Ukrajnának szánt német katonai segélyt, három németet pedig őrizetbe vettek azzal a váddal, hogy korszerű hajtóműveket terveztek átadni a kínai hírszerzésnek.

„Valóban szokatlan, hogy három hálózatot letartóztatnak [allegedly] „Körülbelül egy időben vettek részt egyfajta kémkedésben Oroszország és Kína felé” – mondta Nora Schlaty, a Leibniz Center for the Modern East kutató munkatársa.

A feltételezések szerint mindhárom kémügyben a BfV német belföldi hírszerző ügynökség erőfeszítései voltak döntőek.

„Biztonsági hatóságaink… jelentősen megerősítették kémelhárítási erőfeszítéseiket” – mondta Nancy Viser belügyminiszter.

A letartóztatások azt követően történtek, hogy Olaf Scholz kancellár visszatért a Hszi Csin-ping kínai elnökkel folytatott széles körű tárgyalásokról Pekingben.

Andrej Szoldatov, az orosz biztonsági szolgálat szakértője úgy véli, hogy az orosz-német páros esete tükrözheti a Kreml azon vágyát, hogy fokozza az Ukrajnának nyújtott segélyek elleni támadásokat.

„Ez csak az eszkaláció egy teljesen új szintje” – mondta Soldatov a BBC-nek. „ezek az emberek [allegedly] „Információkat gyűjtöttem, hogy segítsek megszervezni a német területen lévő katonai létesítmények elleni szabotázsműveleteket.”

Eközben Roderich Kieswetter, a német hadsereg egykori tisztje, jelenleg ellenzéki parlamenti képviselő azt állította, hogy Kína olyan fejlett kutatásokhoz kíván hozzáférni, amelyek katonai vagy egyéb célokra hasznosak lehetnek.

„Kína lehetőséget lát arra, hogy kihasználja Németország nyitottságát tudásunkhoz és technológiánkhoz” – mondta a BBC-nek.

Andrej Soldatov azonban úgy véli, hogy Berlin mérföldkövet állít fel.

„A letartóztatás mindig politikai döntés” – mondja.

Hozzátette: „A kémelhárító szolgálatok minden országban nem szeretnek embereket letartóztatni, mert jobb követni őket és figyelemmel kísérni tevékenységeiket, hogy többet megtudjanak hálózataikról és tevékenységeikről.”

A politikai döntés egyik oka az volt, hogy Németország ellenfelei – különösen Oroszország – úgy tűnt, egyre inkább akarják nyilvánosan megalázni Berlint, ahogy egyre határozottabbá vált külkapcsolataiban.

Különösen mélypontot jelentett az orosz források márciusi kiszivárogtatása, amikor a magas rangú tábornokok telefonbeszélgetést folytattak Ukrajna nagy hatótávolságú Taurus rakétákkal való ellátásáról.

Hónapokkal korábban a német külföldi hírszerző szolgálat, a BND egy magas rangú tisztviselőjét, Carsten L.-t bíróság elé állították azzal a váddal, hogy minősített információkat szivárogtatott ki az oroszoknak mintegy 400 000 euró (343 000 font) összegű kifizetés fejében.

Ben Wallace volt brit védelmi miniszter sok szövetséges csalódottságának adott hangot, amikor azt mondta, hogy Németországba „jelentősen beszivárgott az orosz hírszerzés”, és „nem biztonságos és megbízhatatlan”.

Roderich Kieswetter aggasztja, hogy a szövetségesek megbízhatatlannak tekintik Németországot. „Választott partnernek kell lennünk” – mondta a BBC-nek. „Nem engedhetjük meg magunknak a titkosszolgálati együttműködést Németország nélkül.”

A feltételezett kémek elleni nyilvános kampányok egyik módja lehet annak, hogy jelzést küldjenek a barátoknak és az ellenségeknek, hogy Berlin komolyan veszi a biztonságot.

A Német Szövetségi Hírszerző Ügynökség (BND) és a Német Hírszerző Szolgálat (BfV) közölte, hogy nem kommentálták a folyamatban lévő műveleteket. A Belügyminisztérium nem reagált a megkeresésre.

A német hírszerző ügynökségeket régóta frusztrálják a cselekvési módjukra vonatkozó kiterjedtebb korlátozások, mint más nyugati országokban működő kollégáik.

Ez részben a kommunista uralom öröksége a volt Kelet-Németországban, amelyet széles körben a történelem egyik leginkább megfigyelt társadalmaként tartanak számon. Becslések szerint minden 6,5 keletnémetből egy volt a Stasi néven ismert titkosrendőrség besúgója.

Amikor a berlini fal leomlása után kiderült a Stasi kémkedés mértéke, szigorú jogi korlátozások léptek életbe a titkosszolgálatokkal szemben.

Ezek a korlátozások nagyrészt érvényben maradnak, bár néhányat azóta gyengítettek.

Az emberi jogok szószólói úgy vélik, hogy ezek a korlátozások jó dolgok, amelyek védik az állampolgárok magánélethez való jogát. A titkosszolgálatok azonban régóta panaszkodnak, hogy viselkedésük ellenőrzése miatt képtelenek hatékonyan fellépni.

Tavaly a BND két korábbi vezetője ezt írta: „A német hírszerző szolgálatok, különösen a BND, most a túlzott cenzúrától szenvednek.”

Egyes titkosszolgálati dolgozók a prominens személyek közelmúltbeli letartóztatásait úgy látják, hogy rávilágítanak az ellenséges külföldiek Németországba való beszivárgásának mértékére – és egy lehetőség arra, hogy megerősítsék a nagyobb hatalomért való törekvésüket.

Kieswetter szerint ennek a behatolásnak a mértéke részben a hidegháború végét követő politikai „naivitás” öröksége.

„1990 óta az az elképzelés, hogy Németországot barátok veszik körül.”

Kifejtette, hogy a vezetők a kereskedelmi megállapodásokra összpontosítottak, többek között olyan tekintélyelvű országokkal, mint Oroszország, és elvették a tekintetüket a nemzetbiztonságról.

Rafael Luce, az Európai Tanács Külkapcsolati Tanácsának tagja pontosabban fogalmazott arról, hogy mi történt rosszul.

A német hírszerzés 2002-ben felszámolt egy dedikált kémelhárító egységet Gerhard Schröder kancellár vezetésével.

„Figyelemre méltó, hogy ezt a mintegy 60 fős egységet teljesen feloszlatták” – mondja Luce.

De a dolgok változnak. A BfV alkalmazottainak száma az elmúlt tíz évben megduplázódott. A legutóbbi letartóztatási hullám azt mutatja, hogy a titkosszolgálatok határozottabbá váltak egy olyan országban, amelynek politikai kultúrája hagyományosan óvakodott tőlük.

„Az összes letartóztatás egyszerre jó jelzést ad azoknak az országoknak, amelyek kémkednek utánunk” – mondta Felix Neumann, a Konrad Adenauer Alapítvány munkatársa.

– Németország ébren van, és már nem alszik.