20 019
Tesztek Android Google Apple Microsoft Samsung Huawei Nokia Linux Biztonság Tudomány Facebook Videojáték Film
ga

Fuchsia – Videó és részletek a Google új operációs rendszeréről

2017.05.09. 16.48
Az Ars Technica vette észre, és az XDA futott egy második kört a ténnyel, hogy a Google új (szám szerint harmadik publikus) operációs rendszere hatalmas fejlődésen esett át az utóbbi időben.

Ezt persze megírhatnám két mondatban is egy videóval, de akkor hol lenne a móka? Ezért inkább fogtam az információmorzsákat és megpróbáltam belőlük egy nagyobb cikket összerakni. Már a cikk írásakor is komoly nerdgasmom volt, remélem rátok is valami hasonló hatással lesznek az új részletek.


Mi az a Fuchsia?



Akik esetleg lemaradtak róla: A Google az Android mellett elkezdett építeni egy teljesen új, mobilokra és egyéb mobilszerű teljesítménnyel rendelkező kütyükre szánt operációs rendszert. Az első GitHub bejegyzés még 2016 augusztusára datálódik vissza, tehát könnyen elképzelhető, hogy maga az ötlet 2015 körül pattant ki a Google berkein belül a fejekből. Hogy ez a rendszer milyen lesz, és hogy miért van rá szükség, az a cikkből kiderül!


Miért kell ez a Google-nek?



Látszólag a Google remek helyzetben van az Androiddal, hiszen övé a világ legelterjedtebb operációs rendszere. És bár ez egy szép teljesítmény, semmiképp sem minőségi jelző. Ezt csak azt mutatja, hogy sokan használják. És mint azt egy korábbi cikkemben kifejtettem: a Google titokban utálja az Androidot. Ennek több oka is van, ezeket az okokat pedig egyre tisztábban lehet látni, ha megnézzük, hogy a készülő Fuchsia operációs rendszer miben tér el az Androidtól.



Miben más, mint az Android?



Alapjaiban. Kezdjük ott, hogy az Android technikailag egy Linux disztribúció, ugyanis a Linux kernelre építi saját szoftveres rétegét. Gyakorlatilag viszont távol áll egy hagyományos értelemben vett Linux disztribúciótól, hiszen a felhasználók itt speciális rendszerkönyvtárakra épülő appokat használhatnak – az alap Linux-parancsokat maximum korlátozott terminálemulátorral érhetik el.

A korábbi Android-verziók esetében a Java-alapú szoftverek egy Dalvik virtuális gépben futottak, az Android Runtime megjelenése óta pedig egy előfordított formában érik rendszer által biztosított erőforrásokat. A Google sem gondol hagyományos Linux rendszerként az Androidra, ezt mutatja a tény is, hogy még a legfrissebb Pixel telefonokon is 2014-es (3.18) kernel fut. Egyszerűen nem veszik maguknak a fáradtságot, hogy naprakészen tartsák a rendszerük alapjait, hiszen az a technikai muszájokon kívül semmilyen szerepet nem játszik az Android működésében.

Új kernel

Éppen ezért a Fuchsia dobja a Linuxot egy, a Google berkein belül készített Magenta nevű rendszermag kedvéért.

A rendszermag (angolul kernel) az operációs rendszer alapja (magja), ami felelős a hardver erőforrásainak kezeléséért, beleértve a memóriát és a processzort is. A többfeladatos rendszerekben – ahol egyszerre több program is futhat – a kernel felelős azért, hogy megszabja, melyik program és mennyi ideig használhatja a hardver egy adott részét. A hardverelemek használata gyakran bonyolult programrészeket igényel, ezért ezt a feladatot gyakran egységes, absztrakt hardverelérést biztosító részekkel támogatja. Ezek a részek elrejtik a bonyolult módszereket és egy tiszta, egyszerű felületet biztosítanak, amivel megkönnyítik a hardverelemeket használó programozók munkáját. A rendszermag nem „látható”, a háttérben futó, a legalapvetőbb feladatokat ellátó program. – Wikipédia


A Magenta egy úgynevezett valósidejű mikrokernel, ami lefordítva annyit jelent, hogy a lehető legkisebb méretű – azok a plusz funkciók, amik mondjuk egy teljes értékű Linux kernelben megvannak, de egy Fuchsia típusú rendszer számára feleslegesek, nem kerülnek bele.

A valósidejű jelző pedig a kernel folyamatkezelésére utal. Egy nem-valósidejű operációs rendszerben indított rendszerhívások bármennyi ideig eltarthatnak a körülmények függvényében. Egy valósidejű rendszernél viszont van egy megszabott korlát (határidő), ami alatt a rendszerhívásnak garantáltan le kell futnia.

Ennek jelentőségét egyelőre egy halálosan egyszerű példával illusztrálnám: Észrevetted már, hogy nincs olyan Android-telefon, amiben xenon vaku lenne? Mindenhol csak LED villanókat kapunk. Persze az kevesebbet fogyaszt, kisebb helyen elfér és folyamatos a fénye, de a Lumia 1020-ban mégis mekkorát ütött egy tisztességes villanó jelenléte!

Nos, ez azért van, mert a xenon vaku nagyon gyors. Olyan gyors, hogy az Android alatt futó Linux nem képes azt elég precízen aktiválni, hogy a fotónk készítésének megfelelő pillanatában süljön el. Oké, tudom, hogy a Galaxy K Zoom xenon vakuval volt szerelve. Viszont ott a Samsung külön hardvert épített a telefonba, ami a vaku vezérléséért felelt.

A Magentánál ilyen problémák nem lesznek. Ez nem csak a vaku szempontjából hatalmas lépés, minél precízebben tudod irányítani a hardvert, amin a rendszered fut, annál több mindenre lesz használható, például IoT szempontjából. Ebből is látszik, hogy a Google célja a Fuchsiával az, hogy mindazt a tapasztalatot, amit az Android megépítése során összegyűjtöttek, felhasználják egy teljesen új szempontok szerint és új feladatokra tervezett rendszer megépítéséhez.

Új programozási nyelv

Itt kezd igazán látszani, hogy az Android utódját építik, ugyanis vannak olyan problémák a kedvenc robotunkkal, amit egyszerűen nem lehet azon belül megoldani. Ilyen például az, hogy az Android a nem kifejezetten mobilokra kifejlesztett Java nyelvre és könyvtárakra építkezik.

Ez úgy tűnik, megfelelő tanulópénz volt a Google számára, mert a Fuchsia programozási nyelve a Dart lesz. Ezt a rendszer alapjaitól a Google berkein belül építették fel, így specializálni tudták azt a saját céljaikra. Így például már a Dartban írt programok 120 fps-en futnának, a Java-programok maximum 60 fps-es sebessége helyett.

Új grafikus alegység

Ha már a kernelünk valós idejű és az alkalmazások olyan nyelven íródtak, ami képes 120 fps-sel megjeleníteni a dolgokat, dukál melléjük egy új, Vulkan alapú grafikai egység is, hogy ezeket az előnyöket maximálisan kihasználhassuk. Az új renderer ráadásul natívan kezeli a Z tengely menti árnyékolást, azaz a Material UX legfontosabb ismertetőjelét, a kifinomult árnyékokat, amik a kezelőfelület egyes elemeit különböző magasságokba emelik. Tehát a végső felhasználói felület apróságai is rendszerszintű támogatást kapnak… Nem tudom, érzitek-e, hogy mi körvonalazódik itt.



Új SDK

Az SDK (Software Developer Kit) egy olyan programcsomag, ami lehetővé teszi programok fejlesztését egy bizonyos platformra. Így az Android SDK tartalmazza azokat az elengedhetetlen komponenseket, amik egy Android alkalmazás lefejlesztéséhez szükségesek. A Fuchsia SDK-ját Flutternek hívják, és egy már létező projektről van szó. a Flutter már most is használható, segítségével Dart nyelven írhatunk olyan kódot, ami Androidon és iOS-en is elfut. Logikus lépés hát, hogy a Fuchsia ezt az SDK-t használja az elejétől kezdve.

Új kezelőfelület

Armadillo (Tatu) névre hallgat a kezelőfelület, ami lényegében az általunk, felhasználók által látott operációs rendszert jelenti. Mivel ezt már Flutterben fejlesztik, szerencsére könnyedén Android alkalmazássá alakítható a kezdetleges kód. Ezt meg is tették, így az alábbi videón már a Fuchsiát láthatjuk „működés” közben:



Mi látszik ebből a videóból? Egyrészt egy személyes jó hír nekem: A Material Design marad. Kicsit aggódtam, mert a Google híresen mindent újra kitalál pár évente, így féltem, hogy jövőre eljön az a pont, amikor kikukázzák a Materiált a következő víziójuk kedvéért.

Nem kell ez a Google-nek, és nagy örömömre szolgál, hogy ezt ők is belátták. Másrészt a rendszer működési filozófiája úgy tűnik, a szomszédba is átlesett ihletért, egész konkrétan a Sailfish OS háza tájára.

Már ebből az első demóból látszik, hogy az egész rendszer sokkal inkább a gesztusokra épít, mint ikonok böködésére. A Material Designt egy egészen új szintre emelik a kártyákba zárt funkciókkal, így a kártyák szabadon skálázhatók, valamint a képernyő méretétől függően akármennyi elhelyezhető belőlük. Erre a rendszer lehetőséget is ad nekünk a nulladik naptól kezdődően: fejlett többablakos kezelést kapunk.


















Összefoglalás



A Google fogott mindent, amit az Android építéséből tanult. A saját bőrén tapasztalta a rendszer korlátait (a platform töredezettsége, a nehéz kernelen futó virtuális gép teljesítmény-visszafogó ereje, a külsős szoftverekből fakadó jogi viták, a nagyobb képernyőre való skálázás problémája, a mindenre van egy alkalmazás filozófia hosszú távon öngyilkos mivolta) és mivel az Androidon belül nem tudta ezeket feloldani, teljesen új rendszer fejlesztésébe kezdett. Jól tette? Mindenképp! Ha ez a továbbfejlődés útja, akkor ezen az úton kell továbbmenni. Látható, hogy amit anno az Andromedától vártunk, az egy teljesen új megközelítésből valósul meg.

A Google tényleg egy olyan operációs rendszer megépítésén dolgozik, ami egy személyben elfut egy telefonon, egy táblagépen, egy laptopon, de még egy 24+ hüvelykes asztali gépen is, mert teljes értékű rendszerként skálázódik. Biztosak lehetünk benne, hogy a Chrome OS-hez hasonlóan csöndben, központilag lesz frissítve, biztosak lehetünk benne, hogy egy telefonnyi hardveren is kiválóan, majdhogynem iOS szinten optimalizálva fog futni.

Valószínűleg az Android-alkalmazások, ha nem is egy-az-egyben, de futtathatóak lesznek, és a Flutter SDK-val talán Fuchsia alkalmazásokká alakíthatóak. Ezen a ponton még tippelni is bizonytalan dolog, hisz a Fuchsia igen kezdetleges fázisban van. A Google itt teljesen új rendszert ír, hogy a jelenlegi korlátozásain túl tudjon lépni.

Ha ezt meg tudják oldani úgy, hogy az alkalmazásokat ne kelljen kidobni, meg fogják tenni. De szerintem, ha a megújulást akadályozná a visszafelé kompatibilitás, akkor kihagyják. Jelenleg ez csak megérzés. Attól függ, hogy a Google milyen stratégia mentén fogja bevezetni a rendszert. Ha ez lesz az Android Q, akkor megtartják az alkalmazásokat. Ha teljesen új néven hozzák ki, és otthagyják az Android jelentette széleskörű ismertséget, akkor szerintem az alkalmazások sem jönnek át vele.

Web 4

Ne feledjük, hogy a Google közben a Web 4 éllovasa, így számára és a jövőről alkotott víziója számára elengedhetetlenül fontos, hogy az alkalmazásokat, legalábbis a ma ismert formájuk szerint a háttérbe szorítsa. Erre egy rendszer is kelleni fog neki, ami ismét csak a Fuchsia lesz.

Web 4: Az a mérföldkő, amikor a weben már nem a jelenleg megszokott módon fogunk szörfölni, weboldalakat meglátogatva és azokból információkat szerezve, hanem az internettel egyetlen, internetközpontú rendszeren keresztül tartjuk a kapcsolatot, ahol a rendszer feladatokat végez helyettünk. Teszem azt, azt mondom az Asszisztensnek, hogy el akarok utazni Hawaii-ra. Az Asszisztens párbeszédet kezd velem, ahol megkérdezi hogy hányan mennénk, mennyit tervezünk költeni, mit szeretnénk látni, van-e valami speciális igényünk a szállással kapcsolatban, akarunk-e autót kölcsönözni vagy vegyen metróbérletet, stb… Közben a naptáramat és minden mást figyelembe véve időpontot javasol az utazásra, oda repülőjegyet keres, a helyszínen hoteleket válogat, ahol épp van szabad hely, majd a látnivalókról is gondoskodik belépőjegyek, satöbbi formájában. A lehetőségeket elénk hozza ahelyett, hogy nekünk kéne utánamenni. Persze ez felveti a kérdést, hogy biztos az-e a nekem legjobb lehetőség, amit mutat, vagy a hirdetők akarata érvényesül inkább…



Mikor jelenik meg?



Nehéz kérdés. Idén jön az Android O. Jön a Chrome OS Android alkalmazásokkal szteroidozott változata. Amennyire én látom, a Google jelenleg két utat választhat a Fuchsia bevezetésére: Egyrészt bemutathatja a jelenlegi platformjai mellett, szépen lassan átvezetve a világot az új elképzelése irányába, amivel párhuzamosan az Android egyre jelentéktelenebbé válna.

Vagy megteheti, hogy az Android P változatát elkezdi közelíteni a majdani Fuchsia kinézete és logikája felé (új indító, gesztusok, stb) és az Android Q vagy R néven bedobja a köztudatba a Fuchsiát. – Az R, mint Reborn még jó is lehetne névnek. Onnantól meg a nevek nem édességeket jelölnek és meg is van oldva az átállás.

Szerintem ebben még a Google sem biztos, jelenleg a fejlesztéssel párhuzamosan lázasan keresheti a bevezetés legjobb módját is. Az Android egy olyan ismert márkanév, amit a kukába dobni az új rendszer kedvéért badarság volna. Akárhogy is, szerintem 2-3 éven belül már látni fogjuk a rendszert élesben.

Xtorm Evoke 10000 mAh napelemes powerbank teszt
A Google bemutatta az Android Gót
Teljesen fizetős lett az Apple Music
Már a feliratok is rejthetnek támadó kódokat
Felkapott témák
SambaCry – Linuxra is jöhetnek a WannaCry-szerű zsarolóvírusok
Leállítják a OnePlus 3T gyártását
Teljesen fizetős lett az Apple Music
Backdoort rejtett a Google Playből letöltött Android app
Windows 7-en a Microsoft vírusirtója nem véd a WannaCry ellen
AV-TEST: A Kaspersky a legjobb védelmi szoftver Windows 10-re
Állásajánlatok
Senior .NET fejlesztő webfejlesztő
Villamosmérnök
Entwicklungsingenieur m/w Pflugtechnik
Junior Rendszergazda
Rendszerüzemeltető, rendszergazda
Senior PHP fejlesztő
Szolgáltatási üzletág vezető IT/irodatechnika szerviz