Tesztek Android Google Apple Microsoft Samsung Huawei Nokia Linux Biztonság Tudomány Facebook Film
ga
/ContentUploads/N6943/585a2c6c03e4907597a8046eabf11cdc98962f28.jpg

Nemzeti kiberstratégiával fejlesztenék Magyarország biztonságtudatosságát

2017.10.04. 08.51
(MTI) Jövő év végére elkészülhet az új kiberbiztonsági stratégia – jelentette be Magyarország nemzeti kiberkoordinátora kedden Budapesten. Rajnai Zoltán megjegyezte: a kibertérben, kiberbiztonságban nehéz hosszú távú stratégiát gyártani, mivel az informatikában már 3-4 év is hosszú távnak számít. Ezen felül emlékeztetett arra, hogy uniós szinten több, Magyarország kiberbiztonsága szempontjából is meghatározó szabályozást hoztak, mint például az uniós kiberbiztonsági stratégia, az európai hálózatbiztonsági irányelv és az általános adatvédelmi rendelet.

A Nemzeti Kiberbiztonsági Konferencia megnyitóján Rajnai Zoltán hozzátette: az új magyar kiberbiztonsági stratégia mellett egy akciótervet is szeretnének elfogadtatni, ami a feladatokat, határidőket, felelősöket is tartalmazza majd.

A kiberkoordinátor szerint a Magyarországon tavaly első alkalommal megrendezett kiberbiztonsági konferencia is hozzájárult ahhoz, hogy közelebb hozzák egymáshoz a piaci és az állami szektort, és ily módon erősítsék Magyarország kibervédelmét.

Ezenfelül Rajnai Zoltán fontosnak nevezte a gyermekvédelmi munkacsoport kiberbiztonsági területen végzett munkáját. Elmondta azt is, hogy komoly munka előtt áll a bankbiztonsági munkacsoport is, ami a közeljövőben tervezett következő ülésén a bankszövetséggel együttműködve egyezteti majd a bank- és állami szektor közös érdekeit.

Az európai kiberbiztonsági hónap magyarországi kampánynyitó rendezvényén Szabó Hedvig, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) főigazgatója is hangsúlyozta: ahhoz, hogy a kiberbiztonság területén eredményeket érjenek el, fontos az együttműködés. Az állami- és magánszektornak, az egyetemi szférának, a szakembereknek, fejlesztőknek, felhasználóknak együtt kell dolgozniuk. Erre hívja fel a figyelmet a konferencia idei mottója is: „A kiberbiztonság közös felelősségünk”.

Az NBSZ főigazgatója köszöntőjében emlékeztetett Teller Ede idézetére, aki azt mondta: „az olyan ember, aki nem ért a számítógéphez, a XXI. században analfabétának fog számítani”. Szabó Hedvig ehhez hozzátette: nemcsak a számítógépekhez, a biztonságukhoz is érteni kell.

Az Európai Hálózatbiztonsági Ügynökség (ENISA) 2012 óta minden év októberében nemzetközi kampányt szervez európai kiberbiztonsági hónap témában.

Az idei rendezvények kiemelt témakörei: az otthoni és a munkahelyi kiberbiztonság, az internetkapcsolattal működő úgynevezett IoT- (Internet of Things) eszközök, valamint a kiberbiztonsággal kapcsolatos készségek fejlesztése.

Utóbbival kapcsolatban Bencsik Balázs, a Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NKI) vezetője elmondta, a legújabb tanulmányok szerint 2022-re uniós szinten 350 ezer kiberbiztonsági szakember fog hiányozni, míg globális szinten ugyanez a szám 1,8 millió lehet. Ezért az oktatás területén, a szakemberek képzését érintően is jelentős beruházásokra van szükség.

Az NKI vezetője szintén az emberi tényezővel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy felmérések szerint az uniós lakosság 71 százaléka osztott meg magáról valamilyen személyes adatot az interneten. Több mint 60 százalékuk kapcsolattartási adatokat, nevét, születési idejét, személyiigazolvány-számát is megosztotta. Ezek mellett 40 százalék körüli volt a hitelkártya-, bankszámla-adatokat megosztók aránya is – tette hozzá.

A szakember azt is kiemelte, hogy a magyarországi nagyvállalatok mintegy fele, míg a kis- és középvállalkozások közül 10 százalék alatt van azok aránya, amik foglalkoznak IT-biztonsággal. Ezek is azt mutatják, hogy a magyarországi kiberbiztonság erősítésében van még hova fejlődni – jegyezte meg.

Bencsik Balázs kitért arra is, hogy az előrejelzések szerint 2020-ra több tízmilliárdnyi IoT eszköz működik majd a világban. Egyre inkább ezen – a kiberbiztonság szempontjából veszélyeztetettnek számító – eszközök puszta léte határozza majd meg életünket.

Az NKI vezetője szerint a kockázat folyamatosan nő. Példaként említette, hogy a kiberbűnözés folyamatos emelkedést mutat: 2013 és 2017 között ötszörösére nőtt a kiberbűnözés gazdasági hatása; 2019-re pedig újabb négyszeres növekedést prognosztizálnak – tette hozzá.

Elmondta, csak a zsarolóvírusos támadások száma 300 százalékkal növekedett az elmúlt időszakban. Csak a májusi WannaCry néven ismert támadás 150 országot – köztük Magyarországot is – és 190 ezer rendszert érintett – ismertette Bencsik Balázs.
Összes hozzászólás