Tesztek Android Google Apple Microsoft Samsung Huawei Nokia Linux Biztonság Tudomány Facebook Film
/ContentUploads/N6976/cinnamon_hu.jpg

Megjelent a Linux Mint 18.3 – Sylvia

2017.12.12. 21.12
Új mentési rendszerrel, HiDPI teljes támogatással, megújult Alkalmazáskezelővel, Flatpak támogatással és a nagyon kényelmes Google Drive és alkalmazás folyamatjelző támogatással érkezett meg a Linux Mint decemberi kiadása.

Ismét eltelt fél év és menetrend szerint ismét megérkezett a Linux Mint legújabb verziója, melyet a fejlesztők Szilvia névre kereszteltek. A Linux Mint 18.3 kiadása, ahogy a 18-as sorozat többi tagja is, az Ubuntu – 2016. áprilisban megjelent – 16.04-es hosszan támogatott (LTS) verziójára épül. A Linux Mint támogatási modelljének megfelelően ez a verzió 2021-ig kap frissítési támogatást, így a hibajavítások öt éven keresztül lesznek elérhetők ehhez a rendszerhez.

Ez a kiadás tartalmazza a Cinnamon 3.6 nemrég megjelent és a MATE 1.18 tavasszal megjelent verzióit, illetve sok más újdonságot is. A fejlesztők ezzel egy időben a LMDE 2 „Betsy” tárolóba is feltöltötték a legújabb kiadásnak megfelelő csomagokat, valamint az XApps alkalmazások legújabb verzióját. Ez a kiadás elsősorban a meglévő szoftverkörnyezet további finomítását hozza el, hogy a felhasználók még kényelmesebben használhassák a Linux Mint rendszert.


A biztonsági mentés fontos



Alap esetben a fő kiadások utáni alverziók nem szoktak nagy mennyiségű újdonságot hozni – mondhatni, hozzák a kötelező frissítéseket. Ebben a verzióban azonban a fejlesztők teljesen újragondolták a rendszerrel kapcsolatos mentési lehetőségeket. A rendszer teljes mentéséért az operációs rendszerbe újonnan bekerült Timeshift alkalmazás lett a felelős, míg a régebbi Mentéskezelő „csak” a felhasználói fájlokat menti.

A Mentéskezelő most már kizárólag a Saját mappa vagy egyéb felhasználói mappák mentésére koncentrál. Az összes felhasználói fájlt egy tar formátumú tömörített állományba menti el. Amikor a fájlok visszaállítására van szükség, a visszaállított fájlok a mentett fájllal megegyező dátummal és jogosultsággal lesznek visszaállítva. Ennek megfelelően az alkalmazás csak felhasználói jogosultsággal fut, nincs szüksége a rendszergazdai jelszóra. A Mentéskezelő a feladatnak megfelelően sokkal egyszerűbbé vált és megjegyzi a beállításokat is. A mentéshez és visszaállításhoz szükséges lépések nagyban leegyszerűsödnek. A telepített szoftverek listájának elmentéséhez nem kell az összes csomagot elmenteni, csak az alaprendszerhez képesti eltérés jelenik meg a listában.



A rendszer mentésére a Linux Mint 18.3 a Timeshift nevű alkalmazást veti be. Az újonnan bemutatott mentőeszköz képes gyorsan és hatékonyan pillanatképeket készíteni a rendszerről. A pillanatképek készülhetnek a rendszer-meghajtóra, de a legnagyobb biztonság érdekében érdemes egy külső meghajtóra készíteni a pillanatképeket, amik készülhetnek rsync megoldással, de ki tudja használni a BTRFS beépített pillanatkép készítő képességét is. Ütemezett pillanatképekkel a rendszerről napi, heti rendszerességgel készülhetnek pillanatképek. Ha nem sikerül a rendszer frissítése, vagy ha valamit véletlenül letöröltünk, a Timeshifttel visszaállíthatjuk a szükséges komponenseket a meglévő mentésekből.


Teljesen megújult a Szoftverkezelő



Az alkalmazásboltok által inspirált Szoftverkezelő a Linux Mintben az elsők között jelent meg. Ez a régóta meglévő alkalmazás azonban lassan-lassan elavulttá vált az idők folyamán, ezért a kinézet és a jobb felhasználói élmény érdekében egy alapos ráncfelvarrást kapott. A fejlesztők sok munkával egy sokkal modernebb megjelenésű Szoftverkezelőt készítettek a Linux Mint 18.3-as verziójába.

A népszerűbb – akár zárt forráskódú – alkalmazások is, mint amilyen a Spotify, a WhatsApp, a Skype, a Google Earth, a Steam és a Minecraft a szerkesztők által kiemelésre kerültek, és nagyon egyszerűen telepíthetők lettek.



A felhasználói felület megfelel a kor elvárásainak, elrendezése a Gnome Szofver alkalmazáshoz hasonlatos. A letisztultabb kinézet egyszerűbb és nagyszerűbb.
A Szoftverkezelő nemcsak szebben néz ki mint az elődje, de jóval kisebb és fürgébb is. Nem használja többé a WebKit motort, a kategóriák és alkalmazások adatlapjának megjelenítése azonnal megtörténik és a szoftver indulása is háromszor gyorsabb.

A program alapjai át lettek írva az AptDaemon használatára, ami így már alapból felhasználói jogokkal fut. Ez azt jelenti, hogy a rendszergazdai jelszó beírása nélkül böngészhetünk az alkalmazások között, és csak a programok telepítéséhez és eltávolításához kell megadnunk a rendszergazdai jelszót. Ezt az alkalmazás rövid ideig megjegyzi, így nem kell minden egyes program telepítéséhez, vagy -eltávolításához megadni.


Flatpak itt is



A Szoftverkezelőhöz kapcsolódik, hogy a Linux Mint immáron támogatja a Flatpak formátumú csomagok és tárolók használatát.

A Linux Mint 18.3 Flatpakkal előtelepítve és előre beállítva érkezik, a két legnépszerűbb Flatpak tárolóval: a „Flathub” alkalmazásbolttal, és a gnome-apps-szal, amit főleg az upstream GNOME fejlesztők használnak.



A Flatpak az „asztali alkalmazások összeállításának és telepítésének következő generációs technológiájaként” lett beharangozva, ami több Linux disztribúcióban is biztonságosan működik. A PPA-kból telepített alkalmazásokkal ellentétben, a Flatpak appok saját, izolált környezetükben futnak. Ez a homokozó tartalmaz mindent, ami az app futtatásához szükséges (a függőségek megoszthatóak az alkalmazások között). Ez azt is jelenti, hogy a Flatpakkal ugyanazon alkalmazás több verziója futtatható egymás mellett, bárminemű probléma nélkül.

Ez a megoldás szinte a Linux Mintre lett szabva, mivel az stabil LTS alapokra épül. A disztribúciót rendszeresen kritizálják, mert „elavult szoftvereket” szállít. Többé már nem. A Flatpakkal a Linux Mint felhasználók – elméletben – képesek lesznek arra, hogy a legfrissebb szoftvereket telepítsék – még a stabil LTS alapokon is – anélkül, hogy a hiányzó függőségekkel és a csomagütközésekkel bajlódjanak, vagy harmadik féltől származó PPA-któl függjenek.

A csomagok, PPA-tárolók és a Flatpak-ek, valamint a Snap csomagok teljesen eltérő felépítésűek, mégis a megújult Szoftverkezelő egységes felületen jeleníti meg és teszi lehetővé a telepítésüket.


Ha hiba van, jelenteni kell(ene)



További újdonság a hibajelentő is, ami a programhibák felszámolását hivatott segíteni a fejlesztők számára. Az alkalmazás a felhasználóktól könnyebben gyűjti majd be a szükséges információkat. Különösen nagy segítség a fejlesztők számára, ha olyan nehezen reprodukálható hibába ütköznek, ami vagy ritkán jelentkezik, vagy csak az egyes felhasználók számítógépén.


Folyamatjelzés a paneltálcán



A Linux Mint Cinnamon felületének egyik nagyszerű újítása, a panelon látható alkalmazások visszajelzése a folyamatokról. Így gy hosszabb fájlműveletet, vagy telepítés nem kell figyelni az alkalmazás ablakát, elegendő csak a panelon az alkalmazásváltó adott alkalmazását figyelni, ahol a folyamatjelző szintén megjelenik.

A most megjelent Cinnamon 3.6 támogatja a GNOME Online fiókokat. Többek között a Google Drive és OwnCloud szolgáltatásokon tárolt fájlok egyszerűen el lehet érni a Nemo fájlkezelőből. Nem kell hozzá mást tenni, csak megadni a Google fiókot és a Nemo-ban meg is jelenik a Google Drive az oldalsávon.

A magas felbontású kijelzőkkel rendelkező felhasználók számára jó hír, hogy a Szoftverkezelő és a Szoftverforrások alkalmazások GTK3-ra lettek portolva és HiDPI támogatást kaptak. A Cinnamon 3.6 HiDPI beállítása immáron Automatikus beállításra lett alapértelmezésként beállítva, azaz a Cinnamon most már automatikusan érzékeli a HiDPI kijelzőket és ennek megfelelően állítja be a felhasználói felület elemeinek a méretét.


A legújabb Linux Mintet letölthetitek a linuxmint.hu vagy a linuxmint.com oldalról.

A cikket nagyon köszönjük Szalai Kálmán, Linux Mint önkéntesnek.