Novak Katlin elnök és a keresztény református „ébredés” Magyarországon

A kereszténység, különösen a református fajta, erősödik Magyarországon – miközben a nyugat-európai és észak-amerikai közösségek rombolják saját templomaikat. Ez Kathleen Novak elnök legutóbbi beszédének összefoglalása. Sajnos, de nem meglepő módon, amit mondott, nem volt igaz.

Fotó: MTI / Bruzák Noémi

A fideszes politikust, aki immár papíron pártpolitikán túli szertartási szerepet tölt be, egy vasárnapi istentiszteletre hívták be a közép-magyarországi Kunszentmiklóson. Novákné a református egyház tagja. Országgyűlési megválasztásakor a Magyarországi Református Egyház rámutatott, hogy ő volt az ország első „szabadon választott” református elnöke. Egy korábbi interjúban Novak asszony megosztotta, hogy minden napját szentírások olvasásával kezdi, és el sem tudja képzelni, hogy másképp kezdje a napot. Apropó ApánkNovákné egyszer azt mondta:

A királyság, a hatalom és a dicsőség nem az enyém, nem a miénk, hanem egyedül Istené. Ebből a mondatból világosan kitűnik, hogy a hatalom, a rang és a pozíció kegyelemből fakad. Ez a gondolat erőt, energiát, valódi biztonságot ad nekem. Tudom, hogy Istené a királyság, és nem hagy tétlenül, hanem felszabadít, mert lehetőségem van szolgaként részt venni az ő világában, hogy értelmet nyerjen a munkám és az életem.

A kegyelem visszatükrözése és felismerése az életben egyaránt pozitív. De azonnal, politikusként Novák asszony irodája az emberektől származik. A fenti szavak kimondása pedig Orbán Viktor magyarországi hatalomrablása és a hatalommal való visszaélés kapcsán, amelyben Novák asszony részt vett, undorító.

Novákné szeptember 10-i beszédében megjegyezte, hogy az elmúlt 13 évben (a Fidesz hatalomba kerülése óta) a református egyház mintegy 1300 imahelyet állított helyre és 55 új templomot épített fel a Kárpát-medencében. A keresztyén református óvodák bővítése keretében 450 új álláshelyet hoztak létre, melyeket az elnök a „keresztény református szellemiségűnek” minősített. Egyre többen jelentkeznek a Keresztény Református Kisgyermeknevelésbe is.

„Látjuk, hogy Nyugat-Európában és a nyugati világban mindenhol templomokat bontanak le” – mondta. Ezzel szemben „a Magyarországi Református Egyháznak olyan vezetése van, amely nem elégszik meg a fennmaradással, hanem gyarapodni akar, és erre konkrét elképzelésekkel képes”.

Kisasszony. Ha Nováknak igaza van, a Magyarországi Református Egyház megelégszik azzal, hogy a jelenlegi kormányzó Fideszhez fűződő kapcsolatait arra használja fel, hogy állami támogatást kapjon a templomok építésére és helyreállítására, valamint hitoktatási lábnyomának bővítésére. Az egyház nem virágzott az államtól és annak pazar pártfogásától függetlenül. Ez volt az első hiba, amelyre Novak asszony beszédében rámutatott.

Másodsorban azt a képet érinti, hogy a nyugati világ egyszerűen lerombolja a templomokat, mert a keresztény hithez való ragaszkodás csökkent. Nyugat-Európa nagy része minden bizonnyal durva állapotban van a templomlátogatás tekintetében. Persze ez aligha a Nyugat. Észtország Európa legateistább országa, 58%-ának nincs vallása – ez a legmagasabb arány a nyugati világban. De az igazi probléma Ms. Novák drámai általánosítása az A katolikus egyház például az Egyesült Államokban középnyugaton és északkeleten zsugorodik, délnyugaton viszont növekszik. Az Egyesült Államok legnagyobb katolikus temploma, a St. Charles Borromeo a kaliforniai Visalia városában épült több mint 18 millió dollárból. Ez egy megatemplom, és több mint 3000 ember befogadására képes. A katolikus egyház növekszik délen és másutt is – a tennessee-i Knoxville-ben hat évvel ezelőtt új katedrálist építettek és szenteltek fel. A protestáns közösségeknél is árnyaltabb a helyzet. Alapján ÉrtékelésMíg Amerikában évente 4000 új kis evangélikus stílusú templomot „ültetnek”, addig 3700-at évente bezárnak.

Nowak asszony beszédének harmadik félrevezető aspektusa a magyarországi templomok helyreállítása vagy építése és a hívők ereje és bevonása közötti párhuzam. A magyar kormány állami támogatást biztosított külföldi templomok építéséhez, beleértve a nemzeti hiúsági projekteket is, mint például a Torontói Első Magyar Baptista Gyülekezet. Állami támogatások nélkül ezek a templomépítési projektek nem valósultak volna meg. A gyűjtőtálca nem elég nagy.

Ez nagyrészt nem elegendő, mert csökken a reformátusnak valló magyarok száma – ezt a statisztikai tényt Novák asszony nem említi. A keresztény református magyarok aránya 1992-ben 21 százalék volt. 2011-ben ez az arány 12 százalékra csökkent. A katolikusoknál is meredek csökkenés tapasztalható (68 százalékról 37 százalékra ugyanebben az időszakban), csakúgy, mint az evangélikusoké (4 százalékról 2 százalékra). A meghatározott felekezetű vagy világi vallásúak aránya a 2001-es 10 százalékról tíz évvel később 27 százalékra nőtt. Továbbra is várjuk a 2022-es vallási népszámlálás eredményét. Szerény növekedés valószínű, mivel a fő felekezetek (katolikus, református és evangélikus) arra buzdítják a magyarokat, hogy a 2022-es őszi népszámlálás során azonosítsák magukat egyházukkal. Még mindig Pew Research A magyar keresztények száma a 2010-es 8,1 millióról 2020-ra 7,7 millióra csökkent.

A Magyarországi Református Egyház története kapcsolatban áll a nacionalizmussal és a nacionalista kormányokkal. A reformvezetők a magyar hazaszeretethez jobban illeszkedő vallási önképet alakították ki. A Fideszhez való igazodás azonban hosszú távon nem szolgálja jól őket, így az elnököt sem, aki fideszes politikus. Miközben nem tudjuk igazán megismerni Novák asszony hitéletét, bárki, akinek van szeme látni és füle hallani, tudja, hogy a jelenlegi kormányzat teljesen elvált a keresztény elvektől.