Orbán: A választóknak el kell utasítaniuk azt az imperialista törekvést, hogy Magyarországot háborúba sodorják

„Most meg tudjuk tenni azt, amit 110 évig nem tudtunk; „Az egész magyar nemzet nyíltan és demokratikusan tud nemet mondani a háborúra” – mondta a miniszterelnök.

„A háború soha nem elkerülhetetlen; A háború mindig emberi döntések kérdése. Az élet és az igazság nem nő a fegyverek árnyékában; Csak a halál és az igazságtalanság” – mondta Orbán.

„Amit most be kell fejeznünk [one-time] Tissa István miniszterelnök nem tudta megbirkózni: hogy Magyarország ne kerüljön újabb európai háborúba, Orbán azt mondta: „Jobbak az esélyeink, mint 110 évvel ezelőtt, szuverén ország vagyunk, és a szuverenitás minden magyar személyes ügye és joga .”

Orbán azt mondta, hogy a Kárpát-medenceiek 110 évvel ezelőtt a szuverenitásukért dolgoztak Magyarország ellen; Akkoriban „mindenki – csehek, osztrákok, szlovákok, románok, szerbek és horvátok – várta és tapsolta a háborút”. De most, „mivel egy újabb háború fenyeget bennünket, az itteniek egyértelműen jelezték a nagyhatalmaknak, hogy megtanulták a leckét, és nem akarnak háborút” – tette hozzá.

„Nem akarnak nélkülözhetetlen gyalogok lenni egy imperialista sakktáblán és rabszolgák, akiket háborúba küldenek… Brüsszel, Washington vagy Soros György érdekében” – mondta Orbán. „A magyarok a leghangosabban kiabálnak, de tudjuk, hogy mások is így éreznek” – tette hozzá a kormányfő.

Orbán szerint most már világos, hogy „a közép-európai emberek jogait nem a magyarokkal konfliktusban, hanem velük együttműködve kell megvédeni… rá kell jönni, hogy bajba jutott elvtársak”.

Orbán szerint a térség népeit „nemcsak a hideg geopolitikai kényszerek kötik össze, hanem a közös történelem és a világgal való valami furcsa és megmagyarázhatatlan hasonlóság: lokális, közép-európai létminőség. A nemzeti integráció nemcsak valóság, hanem hanem egy nemzet integrációjának projektje.” „A közös múltra való emlékezés nem elég, a közös jövőhöz akarat és tervezés kell” – tette hozzá.

A kormányfő szerint „nemzet elleni bűncselekményt követnek el azok, akik Magyarország ambícióit akarták meghiúsítani”. „A magyaroknak a Kárpát-medence minden országában van otthonuk”, és „az egészet többre teszik, mint a részek összességét”. A magyaroknak ismételten hangsúlyozniuk kell az összefogást és az összefogást, és „örüljenek, ha a szomszédok sikerrel járnak”.

A miniszterelnök azt mondta, hogy 1920. június 4-e „a nemzet elleni merénylet napja volt”, amikor a nemzet könyörtelen és igazságtalan parancsnokság alá került. Magyarok milliói idegenkedtek el saját országukban, elveszítve Magyarország legjobb iparait és talaját, a legnagyobb egyetemeket, a legszebb városokat és az ország kulturális javait – mondta. „A legfájdalmasabb sebük az volt, amit Trianonban kaptak – mondta Orbán –, ha valaki magyar volt.

Évekkel később visszatekintve egyértelmű, hogy a trianoni parancs célja a nemzet halála volt. De „a gyarmati nagyhatalmak nem ismerték a magyarok jellemét” – mondta Orbán. „El akartak temetni minket, de nem tudták, hogy magok vagyunk” – tette hozzá.

Magyarország történelmének „sötét időszakában” adták át az országot az embereknek – mondta Orbán – „száz év elteltével is nehéz megmondani, hogy a hozzá nem értésük vagy a gonosz szándékaik ítélték-e el.” „A nagyon intelligens Tissát megölték, míg a hülye Károlyi Mihály lett a miniszterelnök.”

Trianon katasztrófáját egy háború idézte elő, amelyet Tissa, az akkori miniszterelnök teljes mértékben ellenzett, de „nem elég erős ahhoz, hogy távol maradjon az országtól, mert olyan hatalomhoz van kötve, amelynek joga van dönteni háború vagy béke” – mondta Orbán. Bécs és Budapest is „ellenezte a háborút”. „Tele volt uszító emberekkel, hamis prófétákkal és külföldi ügynökökkel”, és Magyarországnak „nem volt más választása, mint belemenni egy olyan háborúba, amelyet rákényszerítettek a háborúra”. Az első világháború azonban – tette hozzá – „levert és győztes veszteségeket is okozott”.

„A trianoni ediktum napján eltávolították Európából a békét, mert nem sikerült megteremteni a békét Európának, de az új háborútól való félelem két évtizeddel később még nagyobb katasztrófához vezetett” – mondta Orbán.

Trianon után minden korábbinál nagyobb faji feszültségek robbantak ki, és „olyan nemzetek jelentek meg, amelyek minden eddiginél jobban függtek egymástól, de történelmi sérelmeik miatt ellenségként tekintettek egymásra” – mondta.

Közép-Európát először Németország megszállta, majd szovjet ellenőrzés alá került, „és ezért nem beszél elég jól a térség a mai EU-ban” – mondta. De ezek az országok – tette hozzá Orbán – „függetlenek és szuverének akarnak lenni minden imperialista machináció ellenére”.

A pusztító háború nyomán Orbán megjegyezte, hogy Magyarország 104 éve elveszítette területének kétharmadát és „külső határain túl lakosságának egyharmadát”, de „a lemondás és a pusztulás helyett a küzdelmet és a túlélést választották”.
„Ez a nemzet ma már évente kifejezheti határtalan élni akarását és szolidaritását, és végül kifejezheti háláját annak a családnak, amely oly sokat adott neki” – mondta Orbán.

A Tisza család története a szabad, független és szuverén Magyarország eszméjének szinonimájává vált – mondta. Megjegyezte, hogy a tisszák részt vettek a török ​​elleni harcokban, és a csatatéren elért eredményeik ellenére évszázadokon át kellett küzdeniük ősi földjük visszaszerzéséért. „Nem kell csodálkozni, a régi nyugati birodalmak is azok közé tartoztak, akiknek nem volt szokásuk felismerni és visszaadni azt, ami a magyaroké” – tette hozzá.

Elmondta, hogy a Tissa család két tagja részt vett Magyarország politikai vezetésében, és a Magyar Királyság utolsó erős és sikeres korszaka elválaszthatatlan a családtól.

Hozzátette: Tissa István halála nemcsak egy nagy miniszterelnök elvesztését, hanem egy történelmi korszak „fájdalmas végét” is jelentette.

Közölte: Magyarország nemzeti kormánya és „a többség és a mögötte álló erő nem arcot ölt, hanem helyreállít”.

„A kommunizmust úgy vágjuk meg, mintha soha nem is létezett volna” – mondta Orbán. „Azzal állunk bosszút, amit a német és a szovjet megszállás előtt 45 éven át elloptak tőlünk azzal, hogy ma összeolvasztjuk Magyarországgal, pontosan az Alaptörvényben foglaltak szerint” – fogalmazott a rendszerváltás eredeti és mély értelme.

Orbán szerint a 2010-ben kapott támogatás kétharmadát azóta is erre a célra használják fel.

„A Gest Fort látogatói láthatják és megérthetik, mit akarnak Tissaék és mit akar a jelenlegi generáció” – tette hozzá.

„Az ide betérők pontosan megértik, mit jelent generációnk szlogenje: minden verseny addig tart, amíg nem nyerünk” – mondta Orbán.