Orbán Magyarországán Xi, hogy lássa Kína legjobb barátját az EU-ban

Orbán Magyarországán Xi találkozik Kína legjobb barátjával az EU-ban

Írta: Rostovani András

Budapest (AFP) 2024. május 8

Orbán Viktor magyar miniszterelnök azzal, hogy Hszi Csin-pinget fogadja a kínai vezető európai körútjának utolsó szakaszán, megragadja az alkalmat, hogy szorosabbra fűzze a kapcsolatokat Peking és legközelebbi szövetségese között az Európai Unióban.

Xi a hét elején megkezdte franciaországi utazását, amely szívélyes volt, de rávilágított a Peking és az Európai Unió közötti feszültségekre az ukrajnai háború és a globális kereskedelem miatt.

Xi, miután meglátogatta az EU-n kívüli partner Szerbiát, szerda este érkezik Budapestre, hogy befejezze 2019 óta első európai útját.

Hszi meleg fogadtatásra számíthat, amikor megbeszélést folytat Orbánnal, aki megcáfolta az EU hivatalos álláspontját, miszerint „lealázza” a kapcsolatokat Kínával.

„Ez egyértelműen történelmi látogatás” – mondta Peter Szyjardo magyar külügyminiszter, megjegyezve, hogy húsz év óta ez volt az első kínai elnök látogatása.

Orbán 2010-es hatalomra kerülése óta a „keletre nyitott” külpolitikát hirdeti, szorosabb gazdasági kapcsolatokra törekszik Kínával, Oroszországgal és más ázsiai országokkal.

A nacionalista miniszterelnök még akkor is elkötelezett maradt stratégiája mellett, amikor a Nyugat és Peking közötti feszültség nőtt az emberi jogi visszaélések, a Covid-járvány, a kereskedelem és az orosz ukrajnai invázió miatt.

Az elmúlt években a 9,6 millió lakosú közép-európai ország nagy kínai projektek özönét vonzotta, amelyek főként akkumulátor- és elektromos járművek gyártásával kapcsolatosak.

Magyarország „gazdaságilag és politikailag nagyon értékessé vált Peking számára” – mondta Thomas Mathura, a Corvinus Egyetem docense.

Mathura hozzátette, hogy ez volt az EU „utolsó nyíltan és nyíltan Kína-barát kormánya”.

– keletre nézve –

Tavaly októberben Orbán volt az egyetlen uniós vezető, aki részt vett Hszi zászlóshajója, a Belt and Road Initiative (BRI) csúcstalálkozóján Pekingben.

A konferencián Orbán azt mondta, Magyarország „az egyesülés egyik támogatója, (aki) elutasítja a találkozások ösztönzésének politikáját”.

„A kapcsolat Magyarországgal stabil és megbízható” – mondta Yan Xudong, a Tsinghua Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézetének igazgatója az AFP-nek budapesti látogatásán.

„A kínai vállalatok biztonságban érzik magukat, ha befektetnek az országban, üzletüket nem érintik nemkívánatos politikai fejlemények” – tette hozzá.

Amióta Magyarország 2022-ben az elektromos járművek gyártásának globális központjaként kezdte népszerűsíteni magát, számos új kínai vállalkozás jött létre országszerte.

A CATL akkumulátorgyártó cég második európai gyárát építi a keleti Debrecen közelében, a kínai BYD autógyár pedig jövő év elején kezdi meg személyautók gyártását Dél-Szegeden.

A magyar kormány szerint mintegy 15 milliárd euró értékű jelenlegi projekt származik az ázsiai országból.

Cserébe a kínai vállalatok adókedvezményeket, kedvező szabályozási környezetet és nagyvonalú infrastrukturális támogatásokat élveznek.

– aggályokat vet fel –

2015-ben Magyarország az első európai országként csatlakozott a BRI-hez, a Selyemút újjáélesztésének vitatott tervéhez a kínai hitelekből finanszírozott globális közlekedési hálózatok és infrastruktúra révén.

A Budapestet Belgráddal összekötő nagysebességű vasúti projekt késésben van.

A kétoldalú együttműködés más területeken is virágzott: Budapest kínai oltóanyagokat vásárolt a járvány idején, és ígéretet tett arra, hogy otthont ad az első kínai egyetemi kampusznak az EU-ban.

A közelmúltban aláírt egy biztonsági megállapodást is, amely felhatalmazza a kínai rendőröket, hogy a helyi hatóságokkal járőrözzenek Magyarországon.

Bár a kormány szerint Magyarország profitál a Kínával kötött partnerségből, az ellenzék aggodalmát fejezte ki az átláthatóság hiánya, az akkumulátorgyárak környezeti hatásai és a korrupció miatt.

„Óriási kedvezményeket adunk ezeknek a projekteknek, amelyek óriási anyagi terhet rónak az adófizetőkre… de csak Orbán belső köre gazdagodik” – mondta Ronay Sándor, a baloldali Demokrata Szövetség képviselője.

Továbbá „Kína többször is arra támaszkodott, hogy Budapest blokkoljon vagy jelentősen csökkentsen bizonyos uniós döntéseket” – mondta Matej Simalczyk szakértő.

„Ugyanez a logika vonatkozik a NATO-n belüli döntéshozatalra is” – mondta az AFP-nek.

Magyarország, 1999 óta NATO-tag, elhatárolódott más szövetségeseitől az ukrajnai háború azonnali tűzszünetére szólított fel, és elítélte az általa „háborús láznak” nevezett jelenséget.

Szijjárdó magyar külügyminiszter elmondta, hogy a két ország „teljes egyetértésben” van a konfliktus békéjének megteremtésére irányuló megközelítésben.

ros/kym/lth/smw

BYD cég

Kapcsolódó linkek

Tudjon meg többet a 21. század szuperhatalmairól a SpaceWar.com oldalon
Ismerje meg a nukleáris fegyverek elméletét és védelmét a SpaceWar.com webhelyen