Orosz olajcsalogató: Magyarország és Csehország ellentétes irányba tart

Ellentétes irányba mozdult el a héten Magyarország és Csehország a jövőbeni orosz energiaellátás kérdésében, külön vezetékekkel, amelyek célja több olaj és gáz eljuttatása a hazai fogyasztókhoz.

A magyar állami irányítású olaj- és gáztermelő és -importőr, a MOL és a szerbiai csővezeték-üzemeltető, a Transnafta a héten megállapodott egy 128 kilométeres összeköttetés kiépítéséről, amely összeköti kőolajvezeték-hálózatait – közölte Szijjárdó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

A csatlakozó lehetővé tenné, hogy Szerbia az Oroszországból Ukrajnát átszelő Drushpa törzsvezetéken keresztül importálhasson Magyarországra érkező orosz olajat.

Amikor a projektet februárban nyilvánosságra hozták, Dubravka Tedovic szerb bányászati ​​és energiaügyi minisztert a Serbian Monitor helyi hírportál idézte, aki azt mondta: „A projekt megvalósítása biztosítja az olajellátás diverzifikációját és növeli a Bančevo olajfinomító ellátási biztonságát”.

Tedovic minisztériuma ígéretet tett arra, hogy az olajszállítást Magyarországról Szerbiába csökkentik, nem pedig a horvátországi omisalji tengeri importterminálról.

A csatlakozó építési költségét körülbelül 100 millió euróra becsülik.

Szijjártó a hét eleji belgrádi sajtótájékoztatón elmondta, hogy június 20-án írják alá a Druzsba fúzióról szóló kötelező érvényű megállapodást a két ország kormánya tervezett találkozója mellett.

Az Európai Unió tavaly felmentést adott Budapestnek az orosz olajimport európai tilalma alól, mivel az ország többször is azzal érvelt, hogy kevés lehetősége van más forrásból származó alternatív olajellátás megszervezésére.

Magyarország Oban Viktor miniszterelnök alatt az ukrajnai invázió után is kitűnt az EU-tagállamok közül abban, hogy Moszkvával szívélyes kapcsolatot ápolt.

Az Ukrajnán keresztüli orosz szállítások mellett Magyarország a Törökországba, Bulgáriába és Szerbiába a Fekete-tengeren keresztül orosz gázt szállító Török Áramlat gázvezetéken keresztül érkező orosz földgázt kívánja igénybe venni.

Az ilyen gázellátás elkerüli annak kockázatát, hogy hagyományos tranzitútvonalon keresztül kerüljenek Ukrajnába, ahol a gázvezetékek többször is orosz rakétatámadások és ágyúzások középpontjában álltak.

A magyar állami gázimportőr, az MVM és a szerbiai gázipari szereplő, a Serbiagas közösen regionális földgázkereskedelmi vállalkozást hoz létre – közölte Szijjártó.

Az MVM tavaly legalább 4,5 milliárd köbméter éves orosz gázszállításról írt alá megállapodást a Gazprommal.

Szijjártó azt is megerősítette, hogy országa készen áll arra, hogy a következő téli fűtési szezon előtt 100 millió köbméter gáz tartalékkapacitással rendelkező földalatti tárolókat nyisson Szerbia számára.

Nyugati nézet

Magyarországhoz hasonlóan Csehország is leküzdötte az európai megvetést, hogy továbbra is a Druzsbán keresztül importáljon orosz olajat.

Prága azonban arra számít, hogy 2024-re az országnak több alternatív olajellátása lesz a Transalpine vezetéken (TAL) keresztül, ami csökkenti az ország függőségét a Drushpa-n keresztüli orosz olajvezeték-ellátástól.

Az 1967-ben indított 750 kilométeres TAL vezeték Olaszországot, Ausztriát és Németországot köti össze. Egy Ingolstadt – Kralupy – Litvinov néven ismert csatlakozóból áll, amely a bajorországi Vohburg városból indul ki, és a nyugati határokon keresztül szállít olajat TAL-ból Csehországba.

Tavaly júliusban a bajor állami hatóságok Németországban megadták a szükséges engedélyt a munkálatok megkezdéséhez a cseh határt átlépő vezeték napi áteresztőképességének növelése érdekében.

Petr Fiala cseh miniszterelnök a Twitteren azt írta: „A TAL olajvezeték felgyorsítása fontos lépés az ukrajnai orosz invázió okozta energiaválság megoldásában folytatott együttműködésünkben. A projekt nemcsak Csehország, hanem Németország és Ausztria energiabiztonságának erősítése szempontjából is fontos.