Oroszország USA által kiképzett afgán különleges erőket von be Ukrajnába: jelentés | Tálib hírek

Az Afgán Különleges Erők katonáit, akik az amerikai erőkkel együtt harcoltak, majd az Egyesült Államok tavalyi kaotikus kivonulása után Iránba menekültek, most az orosz hadsereg toborozza Ukrajnában harcolni – jelentette az Associated Press hírügynökség.

Három volt afgán tábornok azt mondta az Associated Pressnek, hogy az oroszok több ezer volt afgán kommandóst akarnak egy „idegenlégióba” csábítani, amely havi 1500 dolláros fix fizetést kínál, és biztonságos menedéket ígér saját maguknak és családjaiknak, így elkerülhetik a deportálást. . Sokak szerint a tálibok általi halál lesz az otthona.

„Nem akarnak harcolni – de nincs más választásuk” – mondta az egyik tábornok, Abdul Raouf Arghandiwal, hozzátéve, hogy az általa üzent iráni kommandósok tucatjai tartanak a legjobban a kitoloncolástól.

Azt kérdezik tőlem: adjak megoldást? Mit tehetünk? Ha visszamegyünk Afganisztánba, a tálibok megölnek minket.”

Argandiwal elmondta, hogy a toborzási folyamatot az orosz zsoldoscsapat, a Wagner Group végzi.

Egy másik tábornok, Hebatullah Alizai, az afgán hadsereg utolsó parancsnoka a tálibok átvétele előtt azt mondta, hogy az erőfeszítést az afgán különleges erők egykori parancsnoka is segíti, aki Oroszországban élt és beszéli a nyelvet.

Az orosz toborzás azt követően történt, hogy az afgán különleges erőkkel harcoló amerikai katonák több hónapig figyelmeztették, hogy a tálibok meg akarják ölni őket, és esetleg csatlakozhatnak az Egyesült Államok ellenségeihez, hogy túléljék, vagy haragjukból egykori szövetségesükre.

A Kongresszusnak egy augusztusi republikánus jelentés kifejezetten figyelmeztetett arra a veszélyre, hogy az amerikai haditengerészet és a hadsereg zöldsapkásai által kiképzett afgán kommandósok a végén információkat szolgáltathatnak az Egyesült Államok taktikáiról az Iszlám Államnak, Iránnak vagy Oroszországnak.

„Nem hoztuk ki ezeket az embereket, ahogy ígértük, és most hazamennek” – mondta Michael Mulroy, a CIA nyugalmazott tisztje, aki Afganisztánban szolgált. „Őszintén szólva nem szeretném látni őket semmilyen csatatéren, de az ukránokkal biztosan nem harcolok.”

Mulroy azonban szkeptikus volt afelől, hogy az oroszok sok afgán kommandóst képesek lesznek rávenni, hogy csatlakozzanak hozzájuk, mert a legtöbben tudták, hogy a demokrácia működésének vágya motiválja őket, nem pedig bérfegyver.

A sorozásra azért került sor, mert az orosz erők megingatják Ukrajna katonai előrenyomulását, Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig továbbra is akadozó mozgósítási erőfeszítést tesz, aminek következtében orosz férfiak százezrei menekültek el az országból, hogy megszökjenek a szolgálatból.

Az orosz védelmi minisztérium nem válaszolt a kommentárra.

Jevgenyij Prigozsin szóvivő, aki nemrégiben bevallotta, hogy ő a Wagner-csoport alapítója, „őrült ostobaságként” utasította el a volt afgán katonák toborzására irányuló folyamatos erőfeszítéseket.

Az amerikai védelmi minisztérium szintén nem válaszolt egy megjegyzéskérésre, de egy magas rangú tisztviselő megjegyezte, hogy a toborzás nem volt meglepő, tekintve, hogy Wagner több más országban is megpróbált katonákat toborozni.

Nem derült ki, hogy hány Iránba menekült afgán különleges alakulatot fogadtak az oroszok, de egyikük azt mondta az AP-nak, hogy WhatsApp chatszolgáltatáson keresztül kommunikál mintegy 400 másik kommandóssal, akik fontolgatják az ajánlatokat.

Azt mondta, sokan hozzá hasonlóan félnek a kitoloncolástól, és dühösek az Egyesült Államokra, amiért elhagyta őket.

„Azt hittük, hogy létrehozhatnak nekünk egy külön programot, de senki sem gondolt ránk” – mondta az egykori kommandós, aki azért kérte az azonosítását, mert félti magát és családját. – Mindannyiunkat a tálibok kezében hagytak.

A kommandós közölte, hogy ajánlatában orosz vízumok is szerepelnek neki, három gyermekének és feleségének, akik még mindig Afganisztánban vannak. Másoknak felajánlották, hogy hosszabbítsák meg vízumukat Iránban. Azt mondta, várja, hogy mások mit döntenek a WhatsApp-csoportokban, de úgy gondolja, hogy sokan elfogadják az üzletet.

Az afgán különleges erőkkel harcoló amerikai veteránok közel tucat olyan esetet írtak le az Associated Press-nek, amelyek közül egyiket sem erősítették meg egymástól függetlenül, hogy a tálibok házról házra jártak az országban még tartózkodó kommandósok után kutatva, megkínozva vagy megölve őket, vagy Ugyanezt teszik a családtagokkal is, ha nem találják őket sehol.

A HRW szerint több mint 100 volt afgán katonát, hírszerző tisztet és rendőrt öltek meg, vagy erőszakkal „eltűnt” alig három hónappal azután, hogy a tálibok az amnesztia ígérete ellenére átvették a hatalmat.

Október közepi jelentésében az Egyesült Nemzetek Szervezete 160 bíróságon kívüli kivégzést és 178 volt kormányzati és katonai tisztviselő letartóztatását dokumentálta.

Egy iráni afgán kommandós testvére, aki elfogadta az orosz ajánlatot, azt mondta, hogy a tálibok fenyegetései megnehezítették az elutasítást. Elmondta, hogy testvérének Kabul eleste után három hónapig bujkálnia kellett, és rokonai otthonai között költözött, miközben a tálibok házkutatást tartottak nála.

„A bátyámnak nem volt más választása, mint elfogadni az ajánlatot” – mondta a kommandós bátyja, Murád, aki csak azért adta keresztnevét, mert attól tartott, hogy üldözik a tálibok. – Ez nem volt könnyű döntés számára.

Alizai, az afgán hadsereg volt főnöke elmondta, hogy Oroszország toborzási erőfeszítéseinek nagy része Teheránra és Mashhadra összpontosul, amely az afgán határ közelében található, ahonnan sokan elmenekültek. Az AP-nak nyilatkozó tábornokok, köztük a harmadik, Abdul-Jabbar Wafa, azt mondták, egyik iráni ismerősük sem tudott arról, hányan fogadták el az ajánlatot.

Az egyik SMS-ben, amelyet egy volt afgán katona Iránban küldött Arghandiwalnak, ez áll: „Két hónapig katonai kiképzést kapsz Oroszországban, majd a csatavonalra lépsz.” Számos alkalmazott távozott, de teljesen elvesztette a kapcsolatot családjával és barátaival. A pontos statisztika nem egyértelmű.

Becslések szerint 20-30 ezer afgán különleges erő harcolt az amerikaiakkal a két évtizedes háború alatt, és csak néhány száz magas rangú tisztet szállítottak légi úton, amikor az amerikai hadsereg kivonult Afganisztánból.

Mivel sok afgán kommandós nem dolgozott közvetlenül az amerikai hadsereggel, nem voltak jogosultak különleges amerikai vízumra.

„Igazán az utolsó pillanatig harcoltak. Soha nem beszéltek a tálibokkal. Soha nem tették. Soha nem tárgyaltak” – mondta Alizi. „A legnagyobb hiba otthagyni őket.”