december 23, 2024

Androbit techmagazin

Az Androbit tényeken alapuló híreivel, exkluzív videofelvételeivel, fotóival és frissített térképeivel maradjon naprakész Magyarország legfrissebb fejleményein.

St. Martin Island: Sejk Hasina vádolja az Egyesült Államokat: Mi a jelentősége a St. Martin-szigetnek? | Világhírek

Banglades volt miniszterelnöke Hasina sejkA jelenleg Indiában élő miniszterelnök utalt az Egyesült Államok közreműködésére az elbocsátásban. Az Economic Times által írt levelében a következőket mondta: „Lemondtam, hogy ne kelljen végignéznem a vérontást, át akarták ragadni a hatalmat a diákok teste felett, de nem engedtem meg Miniszterelnökként maradhattam volna hatalmon, ha átadom a szuverenitást a Szent Márton-szigetnek, és lehetővé tettem volna, hogy Amerika uralja a régiót. Bengáli-öböl„Arra buzdítom országom népét: Kérem, ne engedjék, hogy a szélsőségesek manipuláljanak benneteket.”
A Szent Márton-sziget, egy kis szárazföld, mindössze 3 négyzetkilométer területű, a Bengáli-öböl északkeleti részén található, körülbelül 9 kilométerre délre a Cox’s Bazar-Teknaf-félszigettől, és a sziget legdélibb pontját jelöli. Banglades.
Korábban Hasina azzal is vádolta az Egyesült Államokat, hogy egy parlamenti ülésen megpróbálta megszervezni a rendszerváltást Bangladesben. Fia, Sajeeb Wazed Joy felvetette, hogy a közelmúltban Bangladesben zajló tiltakozásokat egy külföldi hírszerző ügynökség szította, bár nem volt hajlandó egyértelműen megnevezni az Egyesült Államokat. Azt mondta: „Most szilárdan hiszem, hogy ezt egy kis csoport, valószínűleg egy külföldi hírszerző ügynökség kezdeményezte. Erősen kétlem, hogy az ISI volt az, aki ezt kezdeményezte. Nem volt ok a tiltakozás folytatására, mivel a kvóták nem érvényesültek. a kormányunk szabta ki, és visszaállították.” „Bírósági döntés alapján kormányunk 2018-ban, vagy az előtt feloldotta a kvótákat, amikor az első tiltakozásra került sor a kvóták miatt.” Az Egyesült Államok kormánya folyamatosan bírálta Daka emberi jogi helyzetét és a választási folyamatokat.

Mi a jelentősége Szent Márton szigetének?

Egy hajó indul Saint Martin szigetéről

Egy hajó indul Saint Martin szigetéről

A sziget területe mindössze három négyzetkilométer, és körülbelül 3700 ember lakja, akik elsősorban halászattal, rizstenyésztéssel, kókusztenyésztéssel, valamint szárított és Mianmarba exportált hínár betakarításával foglalkoznak.
A közelmúltban a sziget felkeltette a figyelmet azon állítások miatt, hogy a Bangladesi Nacionalista Párt (Brit Nemzeti PártAz előző bangladesi kormány, Khaleda Zia volt miniszterelnök (akit nemrég szabadult) vezette, azt tervezte, hogy eladja az Egyesült Államoknak, hogy a választási támogatásért cserébe katonai bázist építsen. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma azonban visszautasította ezeket az állításokat, hangsúlyozva elkötelezettségét Banglades szuverenitásának tiszteletben tartása és a demokrácia előmozdítása mellett a szabad és tisztességes választásokon keresztül.

dátum Szent Márton-sziget

A rengeteg kókuszfa miatt St. Maartent Narikele Gingeraként vagy bengáli Coconut Island néven ismerik Darochini Dwipként vagy Fahéj-szigetként. A sziget eredetileg a Teknaf-félsziget része volt, de leszakadt, amikor a félsziget egy része víz alá került, és déli része szigetté változott.
A sziget gazdag történelme egészen a 18. századig nyúlik vissza, amikor először arab kereskedők telepítették be, akik „szigetnek” nevezték el. 1900-ban egy brit földmérés a Szent Márton szigetet a Brit India részeként vette fel, és egy Szent Márton nevű keresztény papról nevezte el. Egyes jelentések szerint a szigetet Chittagong akkori biztosának helyetteséről, Mr. Martinról nevezték el.
1937-ben, amikor Mianmar elvált Brit-Indiától, a sziget India része maradt. Az 1947-es felosztás után pakisztáni ellenőrzés alá került, majd az 1971-es felszabadítási háború után Banglades része lett. 1974-ben Banglades és Mianmar megállapodást kötött, amely megerősítette, hogy a sziget Bangladeshez tartozik.

Tengerészeti konfliktusok Mianmarral

Annak ellenére, hogy az 1974-es megállapodás elismerte St. Maartent Banglades részének, állandó problémák merültek fel a tengeri elhatárolással kapcsolatban. A szigetet jelentős halászati ​​központként használó bangladesi halászokat letartóztatták, és figyelmeztető lövéseket kapott a mianmari haditengerészeti erőktől. Bár a sziget tulajdonjogát nem vitatták, a tengeri határok kijelölése feszültségeket szült, tekintettel a sziget stratégiai elhelyezkedésére a Bengáli-öböl közelében.
2012-ben a Nemzetközi Tengerjogi Törvényszék mérföldkőnek számító ítéletet hozott, amelyben megerősítette Banglades szuverenitását a sziget felett. Ez az ítélet jelentős hatással volt Banglades felségvizeire és kizárólagos gazdasági övezetére.

A rohingják beáramlása Bangladesbe

A 2017-ben Mianmarban lezajlott erőszakos katonai fellépés miatt több mint 700 000 rohingya muszlim kényszerült a szomszédos Bangladesbe menekülni, ahol sokan a Cox’s Bazarban található Kutupalong táborban kerestek menedéket, amely a világ legnagyobb menekülttábora. St. Maartenhez való közelsége miatt beszámoltak arról, hogy az Arakan Hadsereg, egy Mianmar által betiltott csoport megkísérelte a sziget szuverenitását követelni, bár Banglades következetesen tagadta ezeket az állításokat.
Az elmúlt években szórványos lövöldözések történtek a mianmari junta és az arakáni hadsereg között, ami arra késztette a bangladesi haditengerészetet, hogy hadihajókat telepítsen a St. Maarten-sziget körül.

Szent Márton-szigeti világítótorony

Szent Márton-szigeti világítótorony

Az Egyesült Államok és Kína közötti konfliktus

Szent Márton-sziget az ország 1971-es függetlenné válása óta fontos szerepet játszik a bangladesi politikában. Stratégiai elhelyezkedése a Bengáli-öböl közelében és Mianmarral húzódó tengeri határa nemzetközi figyelmet keltett, különösen az Egyesült Államokból és Kínából, amelyek arra törekednek, hogy erősítik jelenlétüket a régióban.
Tavaly júniusban Sheikh Hasina miniszterelnök azt állította, hogy az Egyesült Államok a BNP választási győzelméért cserébe katonai bázis építésére szándékozik megszerezni St. Martin szigetét. Azt állította, hogy a BNP, ha hatalomra kerül, eladná a szigetet az Egyesült Államoknak, ezt a lépést megfogadta, hogy soha nem engedi meg, amíg hivatalban van.
Állításait határozottan cáfolta az amerikai külügyminisztérium szóvivője, Matthew Miller, aki kijelentette, hogy az állítások „pontatlanok”, és kijelentette, hogy „nem folytak megbeszélések” a sziget elfoglalásáról a bangladesi kormánnyal.
Az ügynökségek közreműködésével