Svédország a NATO-csatlakozás küszöbén áll, Magyarország ratifikálását tervezi

BUDAPEST – A magyar kormánypárt február 26-án hagyja jóvá Svédország NATO-csatlakozását, amivel véget vet a több mint egy éves harcoknak, és jelentős lökést ad a szövetség védelmi képességeinek.

Orbán Viktor miniszterelnök fideszes képviselői népszavazást terveznek a jövő héten Budapesten a parlament esős ülésszakának kezdetén.

Az ülésteremben elsöprő többséget szerző Fidesz támogatja az indítványt, vagyis az biztos, hogy elfogadja.

A magyar lépés lenne a végső jóváhagyás ahhoz, hogy Svédország beléphessen az Észak-atlanti Szerződés Szervezetébe.

Finnország 2023 áprilisi engedményét követően megkétszereződött keleti szárnyának védelmére való képességének javítása kulcsfontosságú a katonai szövetség számára.

Ukrajna két évvel ezelőtti orosz inváziója miatt két skandináv ország jelentkezett a blokkhoz való csatlakozásra.

„Üdvözöljük ezt a döntést, és várjuk a teljes jogú tagságot” – mondta Paul Johnson svéd védelmi miniszter február 20-án Stockholmban sajtótájékoztatón, hozzátéve, hogy ez csak az első lépés a Svédország NATO-csatlakozásának véglegesítésére irányuló hosszú folyamatban.

Bár Svédországot a legtöbb szövetséges tárt karokkal üdvözölte, miután mérföldkőnek számító döntése szerint feladta régóta fennálló politikáját, miszerint nem tagja semmilyen katonai tömbnek, a csatlakozási folyamat nehéz élmény volt.

Törökország több mint másfél évig kért engedményeket, mielőtt januárban ratifikálta volna.

Magyarország később megszegte azt az ígéretet, hogy nem ő lesz az utolsó ország, amely teljesíti az ajánlatot, Orbán úr pedig azon fáradozik, hogy felfedje a lábhúzása mögött meghúzódó indokokat, feldühítve ezzel Magyarország uniós és NATO-partnereit.

Magyarország jóváhagyásának hírét Kocsis Mátyás, a kormánypárt választmányi vezetője és Kovács Zoltán kormányszóvivő osztotta meg a közösségi oldalakon február 20-án.

Svédország számára a tagsági folyamat befejezése az orosz terjeszkedési ambíciók miatti intenzív sürgősség közepette történik.

A skandináv országban a hidegháború vége által kiváltott több évtizedes leépítés után újjáépítik fegyveres erőit. Stockholm azt reméli, hogy 2024-re eléri a NATO katonai kiadásainak felső határát, a GDP 2 százalékát.

A szövetség tagjaként Svédország megerősíti a blokk jelenlétét a balti-tengeren, és célja a NATO lettországi műveleteinek fellendítése azáltal, hogy csapatokat küld a kanadai haderőhöz.

Ez segít Finnországnak, mivel ellátási útvonalakat és védelmet tervez a NATO keleti felére. Bloomberg