Szijjártó: Magyarország minden nyomás ellenére távol tartja magát az „őrült NATO-akciótól”.

A külügyminisztérium idézte Peter Szyjardót, aki brit kollégájával, David Cameronnal folytatott londoni megbeszélései után kijelentette, hogy a NATO célja, hogy nagyobb mértékben járuljon hozzá a NATO-hoz az ukrán katonák kiképzésében és az Ukrajnába irányuló fegyverexportban, valamint 100 milliárd euró támogatásban. Az ország kedden került a szervezet tagállamai elé.

A javaslat megvitatása során „világossá vált, hogy valóban nem akarják, hogy távol maradjunk ezektől az általános tevékenységektől, de egyértelműen kimaradunk” – mondta. „Magyar katonák nem vesznek részt ilyen akciókban; Az ilyen jellegű tevékenységeket Magyarország területén nem engedjük meg, és el kívánunk térni ezek finanszírozásától. Azt akarjuk, hogy a magyar adófizetők pénzét ne ilyen célra fordítsák, de ez hosszú küzdelem lesz” – mondta.

„Háborúba akarnak taszítani minket, és minket, magyarokat részt venni ebben az őrült akcióban” – figyelmeztetett a miniszter.

„A magyar kormány továbbra is a békepárti álláspontot képviseli, és minden erőnket felhasznál arra, hogy a NATO-n belüli nyomás ellenére távol maradjon ettől az őrült lépéstől.”

Azt mondta, hogy a javaslat előmozdításával a NATO „átlépi saját vörös vonalait, és óriási lépéseket tesz a háború felé, miközben a közvetlen konfliktus a harmadik világháború veszélyét hordozza magában”. Szijjártó szerint a „háborúpárti” javaslat azon az elképzelésen alapul, hogy „az ukrajnai háború a mi háborúnk”, ellentétben a magyar kormány álláspontjával.

„És azok, akik azt hiszik, ez a mi háborúnk, a háború folytatása mellett érvelnek, amíg Ukrajna nem nyer; A NATO javaslata is ezen a célon alapul, és a brit álláspont is ezt sugallja” – mondta a miniszter. „Mind a britek, mind a NATO olyan katonai végkifejlethez kötik a háború végét, amelynek elérése teljesen irreális; ennek valószínűsége kicsi, gyakorlatilag lehetetlen” – mondta. „A csatatéren nincs megoldás a konfliktusra, mert egyik fél sem tudja legyőzni a másikat, és a diplomáciai megoldás az egyetlen elképzelhető lehetőség” – mondta Sijjardo.

Magyarország és az Egyesült Királyság szövetségesek, és „egyes kérdésekben teljesen találkoznak, más kérdésekben pedig nem értenek egyet” – mondta Szijárdo. Az előbbi esetre példa az atomenergia diszkriminációja és fellépésük Európa versenyképességének javítása iránt. „Még ha Nagy-Britannia kilép is az EU-ból, egyetértettünk abban, hogy az EU és az Egyesült Királyság közötti kapcsolatok kölcsönösen előnyösek, de jobb lenne, ha Brüsszel végre abbahagyná az Egyesült Királyság büntetését, és elkezdhetnénk közösen kezelni az EU-UK kapcsolatokat. Érzés” – mondta Szijárdó.

„Egyetértünk abban, hogy az illegális migrációt meg kell akadályozni, mert veszélyes a migránsokra, a tranzitországokra, sőt a célországokra is” – mondta Szijárdó.

„Az ukrajnai háború kérdésében azonban nem értünk egyet; miközben Magyarország ragaszkodik a tűzszünethez és a béketárgyalásokhoz, Nagy-Britannia mindenkit arra biztat, hogy küldjön több fegyvert Ukrajnába” – mondta. „Kölcsönös tisztelet alapján tudunk beszélni egymással, de egymásnak ellentmondó álláspontjaink vannak egy fontos, jelenleg nagyon fontos kérdésben, nevezetesen, hogy miként ért véget a háború Ukrajnában” – mondta.