Két űrprogram története volt. Vasárnap az orosz Luna-25 leszállóegység meghibásodott, miközben másnap a Hold déli pólusán készült leszállni, majd a Hold felszínébe csapódott. Ha leszállt volna, ez lett volna az ország első visszatérése a Holdra 1976 óta, amikor Szovjetunióként ismerték. Ehelyett egy újabb fekete szem lett egy szorongatott űrprogram számára.
Néhány nappal később a Chandrayaan-3 indiai leszálló sikeresen landolt a Hold déli pólusán, így India a negyedik ország, amely a Hold felszínén landolt a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Kína után. A kutatók azt remélik, hogy ott egy rovert telepíthetnek a jég és a talaj felkutatására és tanulmányozására a régióban, amelyről sokan azt gyanítják, hogy a jövőbeni holdküldetésekhez létfontosságú értékes erőforrásokat tartalmaz.
Bár nagyrészt sikeres küldetés volt, a Chandrayaan-3 leszállóegység rávilágított az orosz polgári űrügynökség, a Roszkoszmosz viszonylagos hanyatlására. Látta, hogy az ukrajnai inváziót követően a világszínvonalon elfoglalta a helyét, és máris kínos híreket terjesztett korábbi főnöke, Dmitrij Rogozin szóváltásából a többszörös életveszélyes incidensekig. A Nemzetközi Űrállomás űrhajósainak okozták. A Luna-25 kudarca megkérdőjelezi a Roszkoszmosz hosszú távú ambícióit, és azt, hogy szemtanúi vagyunk-e Oroszország űrambícióinak halálos csörgésének.
„A Roszkoszmosszal kapcsolatos problémák egyértelműen Ukrajna inváziója előtt léteztek” – mondta John Logsdon, a George Washington Egyetem Űrpolitikai Intézetének alapítója a The Daily Beastnek. Szerinte az orosz űrprogramot sújtó problémák ugyanazokat tükrözik, amelyek évtizedek óta sújtják az országot, beleértve a nyíltan kafkai bürokráciát és a pénzügyi szabálytalanságokat.
„Nem volt elég finanszírozásuk vagy prioritásuk, de sok volt a korrupció” – mondta Logsdon.
Valójában a finanszírozás hiánya megbénította az egykor büszke űrprogramot. 2015-ben az orosz kormány több mint egyharmadával csökkentette a Roszkoszmoszra fordított kiadásait a nyugati gazdasági szankciók miatti pénzügyi válság miatt, válaszul a 2014-es ukrajnai invázióra. Ez jelentős késéshez vezetett az ügynökség azon terveiben, hogy 2023-ra saját űrállomást hozzon létre– Ami nem történt meg egyértelműen, és a bejelentése óta nem sokat fejlődött.
2018-ban pedig a Roszkozmosz ismét csaknem 2,4 milliárd dolláros költségvetési megszorításokkal szembesült. A megszorítások további késéseket okoztak űrambícióiban, valamint űrkikötőinek építésében. Ez annak ellenére van így, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök ugyanebben az évben kijelentette: „Radkálisan javítani kell az űrrepülőgépek és hordozórakéták minőségét és megbízhatóságát”. […] Hogy megőrizze Oroszország egyre fenyegetettebb vezető szerepét az űrben.
A közelmúltban, 2021-ben Putyin bejelentette, hogy újabb három évre csökkenti a Roszkoszmosz finanszírozását a nyugati gazdasági szankciók miatti pénzügyi válság miatt, válaszul az ukrajnai invázióra (ha hallottál már erről, ne hagyd abba). Mindennek a hátterében állt az űrügynökség bejelentése is, miszerint 2020-ban 262,4 millió dollár bevételtől esett el a COVID-19 világjárvány okozta különféle problémák miatt.
Ennek ellenére Putyin továbbra is kifejezi azt a vágyát, hogy a Roszkoszmosz visszaállítsa az ország űrambícióit korábbi hegemóniájába, attól tartva, hogy hamarosan utoléri a nyugati verseny, mint a SpaceX. Ennek nagy része azonban valószínűleg Putyin azon vágyának tudható be, hogy az ország inkább geopolitikai, mint tudományos célokból uralja a világűrt.
Logsdon kifejtette, hogy ez látható abból, hogy Moszkva az orosz légierőre, az amerikai légierőre adott válaszára összpontosít. Nemcsak ez az ág kapta a hangsúlyt, ha Oroszország űrambícióiról van szó, hanem az űrkutatáshoz szükséges erőforrásokat is ellenőrzi.
„A hadsereg űrhaderejének orosz megfelelője kiemelt finanszírozást kapott az elmúlt 10 évben” – mondta. „A katonai képességek széles skáláját fejlesztették ki, amelyeket az Egyesült Államok némileg fenyegetésnek tart.”
„A katonaság ellenőrzi az összes hordozórakétát” – tette hozzá Logsdon. Ez azt jelenti, hogy a Roscosmosnak nincs autonómiája és autonómiája a küldetések végrehajtásához a NASA-hoz képest.
Itt van az a burjánzó korrupció is, amely a Roszkozmosz-szerte előfordult, és amelyet korábbi főnöke, Rogozin is súlyosbított. Bár azóta az ukrán inváziót követően elhagyta hivatalát, sok űrszakértő Rogozint okolja az ügynökség jelenlegi állapotáért.
Szárnya alatt a Roscosmos kínos sikertelen kilövések sorozatán ment keresztül, és nagyszabású korrupciót szenvedett el. A kelet-oroszországi Vosztocsnij kozmodrom – ugyanabból az űrkikötőből, ahonnan a szerencsétlenül járt Luna 25 űrszonda felszállt – megépítésére előirányzott pénzeszközök visszaélése miatt 2021-ben börtönbüntetést szabtak ki négy építőipari vállalat vezetőjére.
Ezzel elérkeztünk ahhoz a naphoz, amikor a Roszkoszmosz legújabb holdi űrrepülési terve összeomlott. Ez a kudarc jelentős visszaesést jelent az ügynökség reményében, hogy megvesse a lábát a Holdon, ami a világ űrhajós országainak fényes jutalma lett.
Ez annak a ténynek köszönhető, hogy a Holdról – különösen annak déli pólusáról – úgy tartják, hogy gazdag erőforrásokban és anyagokban, amelyekből a jövőbeli holdkolóniák támaszkodhatnak, például vízben és ásványokban. Ez az oka annak, hogy Kína és India nemrégiben rovereket küldött a Holdra. Ezért is fordított az Egyesült Államok és a NASA dollármilliárdokat az Artemis programba, hogy amerikai űrhajósokat térítsenek vissza a Holdra, és hozzanak létre állandó bázist.
„Nagyon erős a feltételezés, hogy vannak erőforrások a kráterekben [lunar] „Az Antarktisz műszaki és gazdasági értékekkel, valamint tudományos érdeklődéssel bír” – mondta Logsdon. „Van egy „verseny”, hogy elsőként érjük el az antarktiszi régiót.
Mivel azonban a Roszkozmosz most két kézzel a háta mögé kötve lép fel, most messze lemaradt a versenytársaktól, bármit is mondjon Putyin. Az orosz űripar nem olyan fejlett és nem olyan jól finanszírozott, mint Nyugaton, ahol olyan magáncégek büszkélkedhetnek, mint a SpaceX és a Blue Origin.
Ez még nem jelenti azt, hogy a Roskosmost le kellene írni – figyelmeztetett Logsdon. Hozzátette: „Attól függ, hogyan reagál az orosz vezetés erre a kudarcra”. „Mondhatják – ahogy az Egyesült Államok tette a komp meghibásodása, vagy az Apollo 1 tüze, vagy néhány kudarc után a Marson –, hogy ez elfogadhatatlan, és vissza kell mennünk oda, ahol lenni szeretnénk. Vagy azt is mondhatják, hogy : ne dobjunk jó pénzt a pénz után A rossz, a civil programot alábecsülő.
De a dolgok egyelőre borúsnak tűnnek a Roszkoszmosz számára. A híres szovjet-orosz űrprogram egykor szinte teljes dominanciát mutatott az űrt illetően. Olyan hősöket hozott létre, mint Jurij Gagarin, és olyan úttörő eseményeket, mint az első mesterséges műhold pályára állítása, valamint a Vénusz és a Mars bolygóközi szondái.
Most, magasztos ambíciói ellenére, egykori önmagának az árnyéka – saját korrupciójának, alkalmatlanságának és kapzsiságának áldozata.
„Utazási specialista. Tipikus közösségi média tudós. Az állatok barátja mindenhol. Szabadúszó zombinindzsa. Twitter-barát.”
More Stories
A SpaceX Polaris Dawn űrszondájának legénysége a valaha volt legveszélyesebb űrsétára készül
Egy őskori tengeri tehenet evett meg egy krokodil és egy cápa a kövületek szerint
Egyforma dinoszaurusz-lábnyomokat fedeztek fel két kontinensen